Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Kees Moeliker holland ornitológus életében nem gondolta volna, hogy pont egy hullagyalázó kacsa miatt kap egy olyan tudományos díjat, amiről addig nem is hallott. A Nobel-díj vicces kistesója, a tudományos közösség bennfentes tréfája, az Ig Nobel csupa szórakoztató tudományos felfedezést mutat be az érdeklődők számára.
A rotterdami Természettudományi Múzeum félig-meddig egy üvegpalota, ami a madarakra nézve egy vesztőhely. Kees Moeliker, a múzeum kurátora szorgalmasan takarította a madártetemeket az épület körül, amiket – bármily bizarr is – már koppanásuk alapján is képes volt azonosítani. Egy alkalommal furcsa dologra lett figyelmes.
Még mielőtt kiért volna, hogy az elpusztult kacsákat felszedje (és a múzeum gyűjteményébe beajánlja kitömésre), megrökönyödve látta, hogy az elhullott állattal társa párosodni próbál. A kíváncsi biológus azt is felfedezte, hogy a kacsák mindegyike hím volt.
Halott kacsáról jót vagy semmit
A sztori leírva talán nem is olyan mókás, mint Moeliker TED-előadásában, amit már majdnem másfél millióan megnéztek. A történet során a biológus beavat minket a kacsapénisz létezésének titkába, ami már csak azért is érdekes, mert az összesen 10 ezer madárfajból mindössze 300 rendelkezik ilyen ivarszervvel.
Moeliker tehát felfedezte és tanulmányozni kezdte a kacsák közti homoszexuális nekrofília eseteit, és csak kollégái, barátai unszolására publikálta kutatásainak eredményeit. Ezzel a lépéssel vett fordulatot az élete, mert publikációjával megnyerte az Ig Nobel-díjat.
Az Ig Nobel-díj története
Az Ig Nobel-díjat azokra a kutatásokra adják, amik először megnevettetik az embereket, azután meg elgondolkodtatják, azzal a végső céllal, hogy felkeltse mások érdeklődését is a tudomány iránt. A díjazottakat az Annals of Improbable Research című tudományos vicclap szerkesztőgárdája néhány harvardi – egyetemi és főiskolai – egyesülettel együttműködve választja ki.
A nyertesek a Harvard Egyetemen egy látványos gálán vehetik át jutalmukat igazi Nobel-díjasoktól.
A díjjal pénzjutalom nem jár, a díjazottak saját költségükön vesznek részt a díjátadón, már ha megjelennek. Sir Andre Geim, oroszországi német származású fizikus volt az első kutató, aki Ig Nobel- és Nobel-díjat is kapott.
A legbizarrabb Ig Nobel-díj-nyertesek
2019 kémiai díjat kapott az a kutatás, amely az 5 éves gyerekek napi nyáltermelésének mennyiségét mérte fel. Most már tudjuk, hogy az átlag 5 éves naponta félliternyi nyálat termel, legnagyobb részét evés során.
2000- ben Charles Paxton nyert A struccok udvarlási viselkedése az emberek irányába, angliai gazdálkodási körülmények között című tudományos írása alapján. Dan Ariely az orvostudományi díjat kapta meg annak kimutatásáért, hogy a hamisított gyógyszerek közül a drágább jobban hat, mint az olcsó.
Békedíj is létezik, amit 2018-ban például annak a kutatócsoportnak ítéltek oda, amely az autóvezetés közben előforduló ordibálások és káromkodások gyakoriságát, motivációit és hatásait vizsgálta.
Irodalmi kategóriában is jutalmazzák a különösen elvadult munkákat, díjazott például a svéd Fredrik Sjöberg, akinek háromkötetes önéletrajzi anyaga a halott legyek, illetve a még nem halott legyek gyűjtésének szépségéről szól.
Volt olyan év is, amikor a közgazdasági kategóriát is be kellett vetni, mert egy kutatócsoport azt vizsgálta, hogyan befolyásolja az élő krokodilokkal való kapcsolat a szerencsejátékra való hajlamot.
Támogatási díj kategóriában is előfordulnak nyertesek: James Cole 2018-ban számítások útján bebizonyította, hogy mennyire nem járnak jól a kannibálok, mivel az emberi húst tartalmazó étrend sokkal kalóriaszegényebb, mint a hagyományos húsos diéták.
Magyarok is kaptak Ig Nobel-díjat
2016-ban két díjazott kutatásban is vettek részt magyarok: az ELTE Fizikai Intézetének kutatócsoportja arra volt kíváncsi, miért nem kedvelik a böglyök a fehér szőrű lovakat, illetve miért vonzódnak a szitakötők a fekete sírkövekhez.
Az idén esedékes Ig Nobel-díjakat a 32. Ig Nobel-díj-átadó ünnepségen, 2022. szeptember 15-én adták át, melyet internetes közvetítésen keresztül lehetett követni.
Ha jól mulattál a fentieken, olvasd el az állatvilág mókás udvarlási szokásairól írt válogatásunkat, amiben ígérjük, nem lesznek hullagyalázó récék.
