Az 1900-as évek elején különlegesen szép leletre bukkantak egy egyiptomi ásatáson. Azóta az is kiderült, kit ábrázolt a mellszobor, amely az időtlen szépség szimbólumává vált.
Az egyiptomi fáraók kora mindig is foglalkoztatta az emberiséget, a 19. század óta folyamatosan kutatják nyomukat. Számos felfedezés, régészeti emlék, szobor és egyéb használati tárgy közül is kiemelkedik azonban Nofertiti mellszobra.
Egyiptom egyik leghíresebb uralkodónője volt Nofertit. Bár életéről nem készült a kései kollégájához, Kleopátrához mérhető filmes alkotás, mégis rengetegen ismerik nevét és arcát, ami főként mellszobrának köszönhető.
Az ókor legszebb nőjének tartják Nofertitit
Az egyiptológusok számára a mai napig rejtély származása, sokan úgy vélik, egy király lánya lehetett egykor. Ami bizonyos, hogy Ehnaton, születési nevén Amenhotep fáraó felesége volt. A házasságukból hat lánygyermek született, Meritaton, Maketaton, Anheszenpaaton, Nofernoferuaton Ta-serit, Nofernoferuré és Szetepenré, de vannak, akik úgy sejtik, egy fiú is, akit
Tutanhamonnak neveztek el.
Ehnaton vallási reformjai mellett új fővárost is alapított, Ahet-Atont. Ebben a városban készülhetett az a mellszobor is, ami világszinten ismertté tette Nofertitit. A szoborról azt is tudjuk, hogy egy Thotmesz nevű szobrász műhelyében készült. A királynőnek azonban nem ezt az egyetlen ábrázolását ismerjük. Az ahet-atoni sírokban képeken is megjelenítették, miközben áldozatot mutat be, ünnepségeken vesz részt, vagy éppen kitüntetéseket oszt. Férje uralkodása alatt valószínűleg
fontos szerepet töltött be, egyfajta társuralkodó lehetett.
Szobra szépsége mindenkit elvarázsolt
Büsztje, azaz mellszobra ma a berlini Neues Museumban tekinthető meg. Kalandos úton keveredett oda, mint oly sok más, értékes egyiptomi kincs a 19-20. század során. 1912. december 6-án bukkant rá egy német régész, Ludwig Borchardt.
Az egyiptomi hatóságok és az ásatást végző Német Keleti Társaság között az volt megállapodás, hogy megosztoznak a leleteken, de az egyiptomiak döntöttek volna, miként. Borchardt joggal félt attól, hogy nem tudja majd hazavinni a kincset érő szobrot,
ezért koszosan, rosszul megvilágítva mutatta be és azt mondta, gipszből van.
A hazugság bevált, a szobor az értéktelenebb leletek kupacába került, és Európába kerülhetett. 1924-ben állították ki Németországban először, és azonnali sikert aratott. A második világháború viszontagságait követően hosszú ideig vendégeskedett más, nyugat-német múzeumokban, mire a 2000-es évek elején az újjáépített Neues Museumba visszatérhetett volna. Azóta az is kiderült, hogy a szobrot fedő, díszes gipszréteg alatt egy realisztikusabb vonásokkal bíró arc lapul. Ráncos-táskás szemei valósághűbb képet festenek Ehnaton fő feleségéről.
Ha arra is kíváncsi vagy, hogyan élhettek ekkoriban a nők az egyiptomi birodalomban, ezt a cikkünket is olvasd el!
