Így született meg a forró nyaraink egyik legfontosabb kelléke

Olvasási idő kb. 3 perc

Ha a strandra indulsz, vagy hosszan kell utaznod étellel, csak bedobod egy modern hűtőtáskába, és már indulhatsz is. Na de kinek köszönhetjük ezeket, és mit használtak az emberek, mielőtt hűtőtáska létezett volna?

Nagyon kényelmes, és ha őszinték vagyunk, biztonságos is, ha hűtőtáskába tehetjük a majonézes salátákat, még nyers húsokat, ha épp 35 fokos hőség tombol. Az autó csomagtartója nem túl jó hely ezeknek, ha még furikáznunk kell velük: senki sem szeretne ételmérgezést kockáztatni. Egyszerűbb bedobni egy jégakkus táskába, esetleg egy szivargyújtóról működő, hordozható hűtőládába tenni az élelmiszereket.

Így hűtöttünk régen

Nem mindig volt erre ugyanakkor lehetőség. Hatezer évvel ezelőtt bármit is akartak tárolni az emberek, hordóba tették: a bor adta magát, de ezenfelül szárítással tartósított húsokat és egyéb élelmiszereket. Akkoriban még nem az volt a probléma, hogy nincsen hordozható megoldás hűtésre, hanem az, hogy hűtő sem volt. 

Ehelyett barlangokba, patakok közelébe, kutakhoz vitték azokat az élelmiszereket, amelyeket hosszabban akartak megőrizni viszonylag frissen.

Később aztán a földbe ásott gödrök, a pincék nyújtottak jobb lehetőséget arra, hogy az ételeket megőrizhessék fogyasztható minőségben. Ahogy teltek az évtizedek, felfedezték a jég felhasználásának jelentőségét is. Ahol volt rá alkalom, ott létrehoztak közösségi hűtőházakat, amelyekben nagy jégtömbök tartották alacsonyan a hőmérsékletet.

Millió típusú hűtőtáska van már a boltok polcain, de ez nem mindig volt így
Fotó: Sinenkiy / Getty Images Hungary

Jégszekrény volt a hűtő elődje

Hasonló megoldásokkal egészen sokáig meg kellett elégedniük az embereknek: az 1800-as években születtek az első, még meglehetősen kezdetleges hűtőfajták. Az első alkalmatosságok még nem hűtő-, hanem jégszekrények voltak:

Idézőjel ikon

ezekben már felfedezték a szigetelés szerepét, viszont nem árammal oldották meg a hűtést, hanem továbbra is jéggel.

Ez a jéggyártást komoly üzletté tette. Egy háztartásnak meleg nyári heteken háromszor is be kellett szereznie az élelmiszer-biztonságot jelentő jeget. Egészségügyi intézmények ugyanúgy igényelték a jeget, mint üzletek vagy vendéglátóipari létesítmények. Kialakulhatott jéghiány is – például háború idején –, az üzemeknek gyakran kellett fokozniuk a termelést, a háziasszonyoknak pedig nagyon résen kellett lenniük, ha jött a jegesember, aki csákányával darabolt fel és kampókkal húzott a lakásokba jeget.

A jégszekrények két- és egyajtós kivitelben is léteztek, egyik felükben jég, a másikban az élelmiszer kapott helyet. Akinek jégszekrényre nem jutott, az egy pléhdobozt bélelt ki, majd abba tette vödörben a jeget, köré pedig az ételt.

Vaj miatt született az első hűtőtáska

Elektromos hűtő először 1930-ban került boltokba, de itthon még két évtizedet kellett várni arra, hogy legyen valódi alternatívája is a jégszekrénynek.

Azt gondolhatnánk, hogy a hűtőtáska ezt követően született, de tévedés: az első hűtőtáska dizájnját 1802-ben Thomas Moore, egy marylandi gazda találta fel.

Egyszerű szerkezetéhez egy kádárral készíttetett cédrusból ovális kádat és fedelet, melybe egy téglalap alakú bádogdobozt tett. A kád és a doboz közé került a jég, a bádogdobozba pedig az étel.

A hűtőtáskát ruhával és nyúlbőrrel borították: a férfi saját vaját szállította benne a vásárra, s mivel így hűteni is tudta, már nem kellett vele éjszaka utaznia. A vaj nem olvadt meg, amit a vásárlók nagyra értékeltek, így a szerkezet hamar be is hozta az árát. Arra is gyorsan rájött, hogy doboza nemcsak a kereskedelemben, hanem az otthonokban is hasznosítható. Le is védette annak szabadalmát.

Kényelmünket és biztonságunkat szolgálja egyszerre
Fotó: fishysam / Getty Images Hungary

Már a tartósság is fontos szempont

Az 1950-es években terjedt el aztán igazán csak a hűtőtáska: hamarosan felkapták a nagy üdítőital-márkák, és promóciós célokra is használták, hiszen termékeik sokkal hűsítőbbek voltak, amikor hidegen fogyasztották őket. Gyártottak nagyobb méretű hűtőtáskákat is vállalkozások részére.

A hetvenes évektől aztán nejlon és műanyag hűtőtáskák és -zacskók is megjelentek: kezdetben styrofoammal szigetelték ezeket, majd később a polipropilénnel és a zselével töltött hűtőakkuk kerültek előtérbe.

A hűtőtáskák is egyre tartósabb tárgyakká váltak, az eldobhatóság helyett a minőség és a tartósság lett a fő szempont. Mostanra nyári mindennapjaink elengedhetetlen kelléke egy jó hűtőtáska, kempingezni pedig akár szivargyújtóról és elektromos hálózatról működtethető hűtődobozzal indulhatunk.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.