Járni sem tudott, mégis leigázta Angliát

Olvasási idő kb. 4 perc

A híres viking legendák közül az egyik legizgalmasabb Csonttalan Ivar története, aki betegsége ellenére hatalmas hódításokat vezetett, Anglia nagyrészét és Írország egy részét is uralma alá hajtotta.

A viking mondavilág bővelkedik erős, bátor és félelmet nem ismerő harcosokban. Ki gondolná, hogy a legnagyobb sikereket mégsem közülük valaki, hanem egy olyan harcos érte el, aki még járni sem tudott. De ki is volt Csonttalan Ivar, mit vitt véghez, és hogyan halt meg?

Híres viking családból származott

Csonttalan Ivarnak már a születése sem volt szokványos a híres monda, a Ragnar Lodbrok története szerint. Apja Ragnar Lodbrok volt, a legendás viking hős, aki – noha történészek szerint egyáltalán nem biztos, hogy valaha is létezett – a 9. században rengeteg sikeres portyát vezetett a brit szigetek ellen. Első felesége Thora Borgarhjort volt, akinek megszerzéséhez egy sárkányt kellett legyőznie. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, szőrnadrágját kátránnyal és homokkal borította be, hogy a fenevad mérge ne érhesse. Erről a harcról kapta ragadványnevét: a Szőrnadrágos Ragnart. Ivar azonban nem Thorától született – az asszony megbetegedett és meghalt –, hanem második hitvesétől, Aslaugtól.

Amikor Aslaug és Ragnar összeházasodtak, a legenda szerint az asszony megkérte férjét, hogy három napig ne hálják el házasságukat, különben átok száll rájuk. Ragnar azonban nem tudott várni, ezért született Csonttalan Ivar torz lábakkal. Nevével kapcsolatban nincs teljes konszenzus, mert az „Ívarr beinlausi” elnevezést csontnélkülinek vagy lábnélkülinek is lehet fordítani, tekintve, hogy az óészaki nyelvben a „bein” csontot és lábat is jelenthet. Történészek szerint elképzelhető, hogy Ivar az Osteogenesis Imperfecta nevű betegségben szenvedett.

Az Osteogenesis Imperfecta

Ritkán öröklődő betegség, számos megjelenési formája van. A köznyelvben üvegcsontúságnak is gyakran hívják a kórt, amely a csont rugalmasságáért felelős szerves állománynak, a kollagénnek a betegsége. Mivel felborul a csont szerves (kollagén) és szervetlen (kalcium sók) összetevőinek aránya az utóbbi javára, a csont nagyon rugalmatlanná és törékennyé válik. Tünete lehet a szemfehérje kékes elszíneződése, a fogképződés zavara és bizonyos csontok törékenysége is. Igen ritka betegség: 30 ezer újszülöttből egyet érint.

Ivar mellett Aslaugnak Ragnartól még négy fia született: Ubba, Vasbordájú Björn, Hvitserk és Kígyószemű Sigurd.

Apja, Ragnar Lodbrok még Párizst is megostromolta
Fotó: Print Collector / Getty Images Hungary

A bosszú vezette

Noha fizikai megjelenése nem volt olyan lenyűgöző, mint apjáé vagy testvéreié, esze és ravaszsága messze földön híressé tette.

Idézőjel ikon

„Csak porc volt ott, ahol csontnak kellett volna lennie, ám egyébként magas és jóképű volt, bölcsessége pedig az összes gyerek közül neki volt a legtöbb”

– szerepel egy helyen a viking legendában, amely szerint Ivar rokkantsága ellenére félelmetes harcos volt. Állítólag harcosai pajzson hordozták a csatatéren, és a viking hadvezér karddal a kezében is megállta a helyét.

A Ragnar Lodbrok története szerint Ivar apja – amikor fiaiból felnőtt harcosok lettek – attól tartott, hogy gyermekei a fejére nőnek, ezért két hajóval elindult, hogy meghódítsa a brit szigeteket. A hatalmas túlerő ellen azonban nem járt sikerrel, és Ælla northumbriai király elfogta, majd kígyóverembe vetette. Ez azért is lehetett fájó pont fiainak, mert a vikingek úgy tartották, hogy csak az nyerhet bebocsátást a Valhallába, aki harc közben, fegyverrel a kezében hal meg.

Hatalmas hadsereget gyűjtött, hogy megbosszulja apját
Fotó: clu / Getty Images Hungary

Ravasz trükkel vetette meg a lábát

Apjuk dicstelen halálának hírére Ragnar fiai hatalmas sereget toboroztak, és elindultak, hogy bosszút álljanak. A katonákat Ivar vezette, és 865-ben háborúba indult a hét angolszász királyság, Northumbria, Mercia, Kelet-Anglia, Essex, Kent, Sussex és Wessex ellen. Northumbria király, Ælla ellen azonban nem tudott nyerni, ezért cselhez folyamodott. Azt ígérte, hogy annyi földért cserébe, amennyit egy ökör bőrével el tud keríteni, felhagy a háborúval, és békét köt. Amikor az angolszász király beleegyezett,

Idézőjel ikon

a ravasz viking hadvezér az ökörbőrt olyan vékony csíkokra vágatta, hogy azokkal be tudták keríteni Northumbria fővárosát, Yorkot.

Miután ily módon megvetette a lábát a későbbi Anglia területén, Ivar hozzálátott, hogy beteljesítse bosszúját. Előbb Ælla királyt ejtette foglyul, és szörnyű kínhalállal, az úgynevezett véres sas szertartással fizetett meg neki azért, amit apjával tett. Ezután egymás után vezette a portyákat a brit szigetek ellen, felégetve városokat és kolostorokat, csupasz, megfeketedett falakat hagyva csak maga után. Ő győzte le és végezte ki Kelet-Anglia uralkodóját, Edmund királyt, akit arra akart rávenni, hogy tagadja meg hitét. Miután ezt a király nem volt hajlandó megtenni, rendkívül kegyetlen módon végzett vele – az uralkodót ellenállásáért később szentté avatták.

Halálában is védte, amit megszerzett

Ivar olyan sikeres hadjáratokat és portyákat vezetett, hogy 870-re nemcsak szinte egész Angliát foglalta el, de Írország bizonyos részeit is uralma alá hajtotta. Egyes források szerint ekkoriban, mások szerint három évvel később halt meg egy hirtelen jött betegségben. A legenda szerint

Csonttalan Ivar halála előtt azt jósolta, hogy sírja minden ellenséget meg fog állítani, és ez mintegy 200 éven keresztül így is történt, egészen I. Vilmos angol király megérkezéséig.

A ravasz uralkodó ugyanis, miután hallott a legendáról, kiásatta Ivar holttestét, amelyet még csak ki sem kezdett az idő, majd egy hatalmas máglyán elégette. Így már semmi sem állhatta útját, és a később Hódító Vilmosnak is hívott uralkodó egész Angliát leigázta.

Érdekel, hogyan éltek a viking nők? Kattints ide, és megtudod!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.