Őrült helyen helyezték el a gyermekeket az 1930-as évek Amerikájában

Olvasási idő kb. 1 perc

Ha ma próbálkozna ilyennel valaki, azonnal bilincsben vinnék el, pedig az 1930-as években az Amerikai Egyesült Államokban ketrecben tartani a gyerekeket éppen az ő érdekükben vált általános rutinná.

Jean-Jacques Rousseau az 1762-ben megjelent Emil, avagy a nevelésről című regényében főbb pedagógiai elveit fejti ki a szabadság,és az ember boldogságkeresésének alapvetései mellett. 

Bizarr helyek gyerekeknek

A vitatott mű szerzője kötetében beszámol arról a korabeli ismert gyakorlatról, miszerint vidéken, a földműveléssel és állattartással foglalkozó szülők számos teendőjük ellátása érdekében az újszülöttet gyakorta szoros pólyába tették, majd a pólya felső részénél fogva felakasztották, azaz lelógatták a gyereket egy szögről a falon. Így az nem volt láb alatt, míg a szülők dolgoztak.

Az 1930-as évek zsúfolt amerikai nagyvárosaiban már sokemeletes bérházakban laktak az emberek, ahol kevés lehetőség adódott arra, hogy egy kisgyermek eleget legyen a "friss", szabad levegőn, természetes fényben. Ott immár éppen a gyerek érdekében keresték erre a megoldást, és találták is meg az ablak kibővítéséül funkcionáló, kilógatható gyermekketrec intézményében.

Ilyesmivel ma már könnyedén kivívhatja bárki magának a gyermekvédelmi hatóságok érdeklődését, pedig még 100 éve sincs, hogy a babaketrec Amerikában bevett és biztonságosnak tekintett módszer volt a kisgyermekek szellőztetésére.

Volt más, ma szintén hajmeresztőnek tűnő gyakorlat is az USA-ban a gyerekekkel kapcsolatban. Tudj meg róla többet ebből az anyagunkból.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?