Graffitik a szocializmusból: ezt vésték a falakra anno – Galéria

Olvasási idő kb. 1 perc

Kinek rongálás, kinek művészet: a graffitik, falfirkák tartozhatnak mindkét kategóriába. Budapesten a hatvanas években, a szocializmus idején jelentek meg az első ilyen üzenetek, rajzok falakon, házakon: ezekből nyújtunk válogatást.

Galériánkban nem a művészi igényű, festményszerű falrajzok világába kalauzolunk, hanem olyan feliratokat mutatunk meg, amelyek időnként filozofikus, máskor komikus jellegűek, esetleg pillanatnyi ötlet hozta őket létre, vagy épp a korszellem egyfajta lenyomatát adják.

Nem profi, inkább alkalom szülte feliratok ezek: legtöbbjüknél a létrehozás jellege, az üzenet szövege is arra utal, hogy a szavak fontosabbak voltak a külalaknál. Tehetetlen düh, csalódás vagy épp elégedettség, esetleg egy pillanatnyi érzés szülte őket – egy fázós várakozás a megállóban, szerencsés távozás a kórházból, vagy a szovjet hadsereg hazánkban töltött évtizedei miatti düh lehetett a közvetlen kiváltó ok, ami miatt egy-egy feliratot felvéstek, felfújtak a falakra.

Idézőjel ikon

Mások kedvenc zenéjükkel kapcsolatos érzéseiket igyekeztek a világ tudtára adni a gyűjtésünkbe szereplő feliratokkal, vagy életvezetési tanácsokat adtak, feltehetően ismerőseiknek.

Kattints a képre, és megnyílik a galéria, amely után a cikk folytatódik.

Galéria ikon

13

Galéria: Graffitik a szocializmusból
Fotó: Urbán Tamás / FORTEPAN

Persze nem túl szalonképes szövegek is felkerültek a graffitik közé már a szocialista időkben – ezeket nem mutatjuk meg, de a Fortepan fotókincsei közt válogatva könnyen rájuk bukkanhatsz te is.

Ha tetszett ez a galéria, ajánljuka régi idők lomtalanításairól vagy tömegközlekedési megállóiról készült összeállításainkat is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.