Újraírhatja Noé bárkájának történetét a felfedezés: sokkal régebbi lehet az özönvíztörténet

Olvasási idő kb. 2 perc

26 méterrel a vízfelszín alatt, a törökországi Van-tó mélyén egy titokzatos kőváros rejtőzik. A felfedezés nemcsak a régészeket hozta lázba, egyesek szerint akár a Biblia egyik legismertebb történetét is új megvilágításba helyezheti. Szeptemberben indul egy búvárcsapat a helyszínre.

A Van-tó a világ egyik legnagyobb sós vizű tava, és a helyiek régóta mesélnek róla legendákat. 1997-ben azonban a mítoszok mögött valódi kövek bukkantak fel: víz alatti kutatók egy több száz méteren elnyúló, ősi város romjaira akadtak. Kőfalak, templomok, díszes faragások, mindezt mélyen a tó vizében elrejtve. Egyesek úgy tartják ez a civilizáció már a Biblia előtt megalkotta Noé bárkájának történetét.

Felfedezés a mélyben

A szakértők szerint a feltárt város a jégkorszak vége felé, 12–14 ezer éve kerülhetett víz alá. A teória szerint a közeli Nemrut-hegy kitörése eltorlaszolta a Mirat folyót, és a feltöltődő tó egyszerűen elnyelte a települést. A romok között erődítmény, kör alakú templom és a híres Élet virága („Flower of Life”) mintázat is látható, utóbbi a világ más pontjain is megtalálható, például Peruban és Bolíviában is feltűnik, ami sokakat elgondolkodtat.

A felfedezés közel található a bárka lehetséges nyughelyéhez
Fotó: Levy Davish / Getty Images Hungary

Nem véletlen, hogy egyes kutatók Noé bárkája történetét látják megelevenedni a felfedezésben. A helyszín ugyanis nincs messze attól a területtől, ahol sokan a bárka nyughelyét sejtik (240 kilométerre van az Ararát-hegy, ahol a legenda szerint Noé bárkája megfeneklett.) Ha a feltételezések igazak, a felfedezés új megértést adhat a régmúlt természeti katasztrófáiról és az ezekből születő mítoszokról.

Hogy valóban fennáll-e a kapcsolat a vízözön legendájával, azt hamarosan egy búvárcsapat fogja vizsgálni. Egy azonban biztos: a Van-tó mélyén rejtőző város emlékeztet minket arra, hogy a múlt még mindig tele van titkokkal és néha a legnagyobb történetek nem a könyvtárakban, hanem a víz alatt bújnak meg.

Ha kíváncsi vagy rá, hogyan élt Szűz Mária Jézus halála után, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.