Fej vagy írás? Nem véletlen, hogy melyik oldalára esik az érme

Olvasási idő kb. 2 perc

Immár biztos, az egyik oldalra gyakrabban esik a pénzérme. De mire érdemes fogadnunk?

Számtalan vitás kérdést dönthet el egy egyszerűnek hitt játék, s más nem is kell hozzá, csak egy pénzérme. A fej vagy írás története a régmúltba vész, azonban a napokban kiderült, nem is annyira a véletlen műve, hogy melyik oldalra esik az a bizonyos érme. 

Az emberek már az ókori Római Birodalom idején is rendszeresen alkalmazták a pénzfeldobás véletlenszerűnek tűnő intézményét a vitás kérdések eldöntésére, a módszer azóta is töretlen népszerűségnek örvend. Kiválóan alkalmas vitázó testvérek közötti igazságtételre, nehezen eldönthető, komoly kérdések esetén, vagy éppen súlytalan helyzetekben. Még partner sem kell hozzá, elég, ha előttünk áll két egyformán kecsegtető vagy éppen nem túl pozitív kimenetelt ígérő döntési lehetőség, elég egy bélás ahhoz, hogy valamerre billenjen a mérleg

A kő-papír-olló során nagyobb a véletlenek lehetősége, mint ha pénzt dobunk fel
Fotó: Siro Rodenas Cortes / Getty Images Hungary

Fele-fele?

Azt hihetnénk, az arányosan súlyozott érmék esetén ugyanakkora a valószínűsége annak, hogy egyszer a fej, másszor az írást mutató oldal kerül felfelé, azonban a napokban nyilvánosságra hozott, több egyetem kutatócsoportjainak eredményeit összesítő tanulmányt olvasva biztosak lehetünk abban, hogy nem 50-50 százalék az esélye annak, hogy helyesen tippeljük meg a felfelé mutató oldalt. 

A kérdést meglepő módon igencsak régóta vizsgálják. Persi Diaconis amerikai matematikus 2007-es elmélete alapján ugyanis pontosan 50 százaléknyi esélyjel érkezhetne bármely oldal a földre, azonban sokan voltak, akik ezt nem hitték el, s tovább vizsgálták a kérdést. 

A lelkes, bár egy idő után biztosan fáradt kezű kutatók 350 757 dobás alapján vonták le a tanulságot. A vizsgálatok során az eltérő dobási technikákat, a pénzérmék kialakítási, anyagbeli és súlybeli különbségeit kiküszöbölendő, nem kevesebb mint 46 különböző pénznemet felhasználva tettek próbát.

A végeredmény a következőképp alakult: az érmék 50,8%-os eséllyel landolnak ugyanazzal az oldallal felül, mint ami a kezdéskor is felénk nézett.

A fej vagy írás szakértői még tippet is adtak, miként keressünk pénzt a fenti ismeret birtokában: ha 1000 fej vagy írás játékban fogadunk, mindig 1 dolláros téttel, és mindig a felfele néző oldalra tippelünk, a végén 1019 dollárunk lesz, amivel ugyan nem teszünk szert hatalmas vagyonra, viszont biztos, apró jövedelemhez juthatunk. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.