Hogyan lehetnek egyediek a könyveid? – A pecsét, ami rólad szól

Olvasási idő kb. 3 perc

A könyvszeretők körében egyre népszerűbb a könyvek egyedivé varázslása. Ehhez egy jól megválasztott ex libris pecsét tökéletes megoldás lehet, ami amellett, hogy feldobja a könyvespolcunk darabjait is, egyértelműen megjelöli annak tulajdonosát. Búcsút inthetünk a kölcsönadott és aztán elfeledett könyveknek. Honnan indult az újból felfedezett ex librisek útja? Járjunk utána!

A szókapcsolat az „ex libris meis” latin mondatból ered, aminek a jelentése „a könyveim közül való”. Az ex libris olyan grafikai alkotás, amit nyomtatott cetliként vagy manapság főleg pecsétként a könyv táblájának belső oldalára helyezve jelöli a könyv tulajdonosát. Ebben talán semmi izgalmas nincs is, azonban ezek a pecsétek valahogyan megmutatják egy szimbólummal, jelképpel vagy címerrel a birtokosa személyiségét, jellemzőjét. Ezáltal a pecsét szoros kapcsolatba kerül a könyvszerető, bibliofil emberrel, valahogy megmutat belőle valamit. Az ex libris születésekor azonban sokkal inkább a könyvhöz kötődött, azt díszítette, és a könyvművészettel együtt virágzott fel a XVI. században.

Az ex libris történelme

Már jóval a XVI. század előtt is léteztek könyvtulajdonosi bejegyzések – sőt, ezek már a könyvek megjelenését is megelőzték. Messzire kell utaznunk, időszámításunk előtt 1400-ba Egyiptomba, ahol fajansztáblácskákat csúsztattak a papirusztekercsekbe III. Amenhotep könyvtárában. Később Assur-bán-apli ninivei könyvtárának agyagtábláit is hasonló jelöléssel látták el.

A középkorban kevésbé finom technikát alkalmaztak a kódexek eltulajdonítása ellen, vaslánccal erősítették a polchoz őket.

Az biztos, hogy hatásos módszer volt, de a könyvnyomtatás feltalálása után már főként inkább kézzel írták be a tulajdonosok nevét a könyvekbe. Már ekkor gyakran megesett, hogy a könyvtulaj a neve mellé egy versrészletet, idézetet vagy tréfás intéseket is befirkantott, ezzel is egyedibbé varázsolva azt. A legtöbb már ekkor is főleg kedves kérés volt az ismerősökhöz, hogy ne felejtsék el visszaadni a könyveket.

Az ex libris kultúra a XVI. században indult útnak igazán, majd fénykora a XVIII. századra tehető. Ekkor már alig volt olyan főúri könyvtár, ahol nem használtak egyedi könyvjegyeket. Széchényi Ferenc ex librisei szépen tükrözik a könyvjegy evolúcióját, mert kezdetben a családi címer díszelgett rajtuk, majd az évek során a modern ex libris, vagyis a könyvtulajdonos személyiségét kifejező ábrázolások kerültek a könyveibe. Egyre jobban elkezdett elterjedni az igény az ex librisre olyan családoknál is, akiknek nincs címere, így a könyvjegy valóban a megrendelő foglalkozását, érdeklődését, személyes igényeit fejezte ki. A könyvgyűjtés elterjedésével a XX. században az ex libris gyűjtés is elterjedt, igazi művészeti alkotássá váltak ezek a pecsétek. Manapság reneszánszát éli a könyvekbe ragasztott vagy pecsételt ex libris, amire teljes webshopok épülnek rá, és a könyves influenszerek árulják a hozzájuk kapcsolódó mintákat.

Egyediség az individualizmusban egy ex libris által

Szerencsére ma már nem csak a gazdagok sportja a könyvolvasás, hiszen egy-egy könyvből több száz vagy akár több ezer példány is nyomtatásba kerül, így lánccal már semmiképp sem szükséges a könyvespolcunkhoz rögzíteni könyvtárunk darabjait. Ennek ellenére szinte mindenkinek van olyan könyve, amit kölcsönadott, és aztán évekkel későbbi csupán egy emlékbetörés árulkodott róla, hogy valaha, valamikor megvolt nekünk is az a kötet

Így az ex libris, amit manapság ismét főleg pecsét formájában használunk, még mindig magában hordozza mindenkori funkcióját, mégpedig azt, hogy megjelöli a tulajdonos kilétét. A hasznos funkción túl azonban a könyvtulaj személyisége is előtérbe kerül.

Az individualizmus korát éljük, amiben az egyéni önkifejezés vágya alapvető szükségletünk. Mivel már nem számít egyedinek rendszeresen olvasni, könyveket vásárolni, könyveket gyűjteni, hiszen azok könnyen elérhetők, a könnyen hozzáférhető dolgokat varázsoljuk egyedivé. Az ex libris pedig egy kis darab lehet belőlünk egy jól megválasztott grafikával és betűtípussal. Egy könyvbarát számára külön élmény a frissen vásárolt kötetbe belenyomni a személyre szóló pecsétet és akár a könyvszeretet kialakításában és erősítésében is szerepe lehet már gyerekkortól kezdve is. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Szabó Jennifer
Szabó Jennifer
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Két ország vitatkozott ezen a pici sziklán: felváltva tűztek zászlót a Hans-szigetre

Mindössze 130 hektár, és még kopár meg lakatlan is, mégis két ország csaknem ötven évig vitázott rajta – a Hans-szigeti konfliktus azonban nem pont úgy zajlott, ahogyan azt egy határvitáról „elvárnánk”. Noha a felek között hosszú ideig politikai kérdéssé vált az ügy, nézőpontjaikat egészen békés módon közelítették egymáshoz.

Szülőség

Újszülöttek pelenka nélkül: nem ősanyaság, ez az EC

Az EC, azaz elimination communication – magyarul Természetes Csecsemőhigiénia – a baba jelzéseire és természetes ürítési ritmusára épülő szemlélet. A lényege, hogy a pelenka rutinszerű használata helyett a szülő a megfelelő pillanatban kínál fel ürítési lehetőséget a gyereknek. Az ilyen fajta együttműködés akár már az első hónapokban elkezdődhet.

Offline

A világ első női detektíve mentette meg Lincolnt a haláltól

Amikor a huszonhárom éves, megözvegyült Kate Warne 1856-ban besétált Amerika leghíresebb nyomozóirodájába, a férfiak vélhetően csak mosolyogtak rajta, ő azonban történelmet írt. Nemcsak ő lett a világ legelső női magánnyomozója, ő mentette meg Abraham Lincolnt egy merénylettől is.

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.