Éttermek a szocializmusban: itt ettek szüleink és nagyszüleink anno

Olvasási idő kb. 1 perc

Ma már szinte természetes, hogy ha éhesek vagyunk, sokféle étterem közt válogatva dönthetjük el, hol fogyasszunk. Ezek hangulata és árfekvése eltérő: a szocializmusban még sokkal kisebb volt ez a fajta változatosság.

A szocializmus éttermeinekmegvolt a maga sajátságos hangulata, gondolhatnánk, de ahogyan az múltidéző képválogatásunkból kiderül majd, közel sem voltak egységesek külsejükben és hangulatukban sem ezek a vendéglátóipari egységek, mint amilyenekként emlékezhetünk rájuk. 

A kerthelyiségek hangulatossága ugyanúgy megjelenik a képgalériában, mint egyfajta sajátos esztétika, amely a szocializmus cégéreit és étteremneveit jellemezte: vajon hány, vörös előtaggal megnevezett helyen fogyaszthattunk estebédet ebben az érában?

A lenti képre kattintva megnyithatod a galériát!

Galéria ikon

10

Galéria: Éttermek a szocializmusban: itt ettek szüleink és nagyszüleink anno
Fotó: Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely / FORTEPAN

A galériában szereplő éttermek nagy része nem működik már, így összehasonlításra nincsen sok lehetőségünk, de ettől még nagyon érdekes legalább egy kicsit bekukucskálni oda, ahol nagyszüleink és szüleink jókat ehettek több évtizeddel ezelőtt. 

Ha tetszett ez a galéria, ajánljuk a szocialista éra Budapestjéről készült galériánk mellett amozikról született képválogatásunkatis!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?