Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ki ne ismerné az Egri csillagokat kis hazánkban? Aki nem olvasta Gárdonyi Géza e remek művét, az tegye meg, hogy betér az első könyvesboltba, vegye meg, mert garantálom, hogy überelni fogja bármelyik videómegosztó kínálta sorozatot. Aki pedig végigizgulta a könyvet, az sem biztos, hogy tudja, hogy Bornemissza Gergely valós személy volt, vagy kitalált karakter, és mi történhetett vele az egri vár ostroma után.
Szerelmes történeteket feldolgozó teleregények – nagyon is tudatos – hibája, hogy általában ott ér véget a sorozat, hogy a szerelmesek összejönnek. De mi történik utána? Egy pár vagy egy ember élete kicsúcsosodik egy rendkívüli eseményben, de ettől még az élet folyik tovább a maga medrében, és bizony hoz még drámákat, katarzisokat, mert az ember egész élete egy teleregény. Persze ne legyünk igazságtalanok, egy sorozatot, egy könyvet le kell zárni valahol.
Az Egri csillagok történetének csúcspontja, amikor a magyar hősök diadalt aratnak a többszörös túlerőben lévő török ostromlók felett. Az agyafúrt találmányával a támadók soraiban rémületet keltő Bornemissza Gergely megdicsőül. De lássuk, mi történt Bornemissza Gergellyel a megdicsőülés után.
Mi igaz, és mi a fantázia szüleménye a regény Gergelyre vonatkozó részéből?
Először azonban tisztáznunk kell valamit. Bornemissza Gergely deák kitalált vagy valós karakter volt? Bizony valós személyről alkotta Gárdonyi a regény főhősét. De hogy megtudjuk, mi történt ezzel az eszes deákkal, segítségül hívtam Csiffáry Gergely magyar levéltáros Bornemissza Gergely deák életrajza - Egy romantikus regényhős a valóságban című munkáját.
Gárdonyi Géza házat vásárolt Egerben, és itt írta meg az Egri csillagokat, ami eredetileg a Bornemissza Gergely élete címet viselte volna; az elkészült mű is a deák élete köré épült fel. Gárdonyi komoly kutatásokat végzett a mű megírása előtt, ezért a történelmi regény nagy vonalakban helytálló adatokon alapul. Ilyen például, hogy Bornemissza Gergely pécsi származású, és tényleg született egy János nevű gyermeke, csakhogy Jancsika édesanyja nem Cecey Éva volt (nem is lehetett, mert a szépséges Cecey Éva sajnos kitalált személy), hanem nagy valószínűség szerint Gergely deák második feleségétől, attól a Sygher (avagy Sigér) Dorottyától volt, akit 1544-ben alig 1 évvel első felesége halála után vett el nőül az egri vár falai között, ahogy az is az írói fantázia szüleménye, hogy Bornemissza Gergely Török Bálint udvarában nevelkedett volna. Ám nem véletlen, hogy Gárdonyi annyi fantázia által teremtett szálat szőtt a történetbe, hogy az összetartsa Gergely deák életrajzát: e leleményes törökverőről nagyon keveset lehet tudni, még egy metszet sem maradt róla fenn, nem tudjuk sem születésének, sem halálának pontos idejét és körülményeit.
És amit többé-kevésbé tudunk Gergely deákról
Például azt, hogy deák volt. Ami abban az időben annyit jelentett, hogy valószínűleg magas képzettséggel rendelkezett, tudományokban jártas volt, legalábbis írástudó. Pályafutása, gazdasági, műszaki ismeretei arra engednek következtetni, hogy bárhogyan is, de komoly képzésben részesült. Származásáról az 1950-es években azt állították, hogy közrendű volt, szegény családból érkezett, az oklevelek tanúsága szerint azonban valószínűleg prédiális, vagyis egyházi nemesi családból származott. Az egyházi nemesek birtokaikat főpapoktól kapták különféle, például katonai szolgálatért cserébe. De az az információ, hogy Gergely deák kovács fia volt, ettől függetlenül helytálló lehet. Visszatérve képzettségére és az egri vár ostroma alatt tanúsított helytállására: Tinódi Lantos Sebestyén verseiből és más forrásokból gyaníthatjuk, hogy Bornemissza Gergely volt az első, aki Magyarországon robbanótölteteket használt az 1552-es ostromnál, ráadásul a legkülönfélébb formában, ami szintén magas kreativitásra és képzettségre utal.
Mi történt Bornemissza Gergellyel 1552 után?
A török feletti diadal után Dobó István és Mekcsey István várnagyok lemondtak tisztségükről, helyükre 1553-ban Zárkándy Pál és maga Bornemissza Gergely került, akiből első kapitány lett. Bornemissza komoly munkálatokba kezdett a vár helyreállításáért, több korszerűsítés is a nevéhez fűződik. Szolgálata azonban nem tartott sokáig, mert a sors közbeszólt. Az egri vár védői azt a hírt kapták, hogy a hatvani törökök az Egertől nem messze lévő Pásztót pusztítják. A vár kapitányai egy 200 fős csapat élén mentek a török után, de rövidesen kiderült, hogy kelepcébe csalták őket, mert Véli hatvani bég egy jelentős csapattal várt rájuk. A túlerőben lévő törökök 100 magyar vitézt levágtak, míg 40-et, köztük a két várkapitányt fogságba vetették. Innen Bornemissza Budára került, majd miután megtudta, hogy Konstantinápolyba fogják szállítani, 1544-ben megírta a végrendeletét. Másfél hónap utazás után, december közepén érkezett Konstantinápolyba, ahol a hírhedt Yedikuléba, vagyis az Egri csillagokban is megénekelt Héttoronyba zárták. Míg az egri tisztek váltságdíjért cserébe idővel szabadulhattak, Bornemisszát még nagy diplomáciai erőfeszítések ellenére sem engedték, valószínűleg azért, mert II. Szulejmán saját szolgálatába akarta venni, renegáttá akarta tenni műszaki felkészültsége miatt.
Még Amasiába, a mai Örményország területére is magával vitte, így akarata ellenére Gergely deák volt az első a magyar utazók közül, aki azon a vidéken járt. Mivel azonban Bornemissza nem kívánt az ellenfél oldalára állni, Kara Ahmed nagyvezír egri hősünket felakasztatta. Csakhogy forrásunk szerint a nagyvezír sem kerülhette el a sorsát, pár nappal Bornemissza halála után a szultán megfojtatta Ahmedet. Bornemissza Gergelynek pedig nemcsak egy fia született, hanem két házasságából összesen hat gyermeke. Egyenesági leszármazottai ma is élnek, ugyanezen a néven, és ápolják dicső hősünk emlékét.
Bornemissza nem az első és nem az utolsó magyar, aki Konstantinápolyban raboskodott. Ha érdekel, mi is az a Héttorony, és hogy néz ki ma, olvasd el kapcsolódó cikkünket!
