A kutatók általában úgy gondolják, hogy az Édenkert a Közel-Kelet területén lehetett, de egy vegyészmérnök szerint ez az elképzelés téves.
Mindannyian hallottunk már az Édenkertről, a helyről, ahol minden tökéletes volt: a természet bőkezűen bánt az emberrel, nem volt éhség, betegség, sem viszály, és minden lény közvetlen kapcsolatban élt a teremtéssel. A Biblia szerint innen indult minden, innen űzetett ki az ember, és azóta is próbáljuk megtalálni ezt az elveszett paradicsomot. Az évezredek során számtalan elmélet született arról, hol lehetett ez a hely, most pedig egy újabb elképzelés kavarta fel az állóvizet: egy amerikai kutató, Mahmood Jawaid szerint az Édenkert valahol Etiópiában, a Kék-Nílus forrásvidékén fekhetett.
Egy mérnök felfedezése
Amikor először hallunk erről, talán furcsán hangzik, de ha jobban belegondolunk, nem is olyan képtelen a gondolat. A Bahir Dar nevű régió Etiópia egyik legkülönlegesebb vidéke: dús növényzet, kristálytiszta vizek és gazdag élővilág jellemzi.
A térség közepén ott a Tana-tó, amelyből a Kék-Nílus ered. Ez a folyó nemcsak Afrika egyik legfontosabb vízforrása, hanem egyben szimbolikus jelentőséggel is bír: a Biblia is említ négy folyót, amelyek az Édenből erednek, és ezek egyike a Gihon. Természetesen ma már egészen más neveket használunk a folyók esetében is, arról nem is beszélve, hogy ki is száradhadtak, medrük megváltozhatott. A Gihon azonban egyes értelmezések szerint akár a Nílus egyik ágára is utalhat.
A tudósok az Édenkertet rendszerint a Közel-Keletre, egészen pontosan a Tigris és az Eufratesz közére teszik. Ennek az értelmezésnek az alapja, hogy a Biblia négy folyót említ a Paradicsom elhelyezkedésével kapcsolatosan, kettőt – a Trigrist és az Eufrateszt – név szerint.
A mérnök szerint azonban a helyszín Etiópiában volt, tehát az a táj, ahol a víz ilyen bőséggel árad, és ahol a természet ilyen gazdag, akár az Éden földi mása is lehet.
Az Édenkert helye
A történet azonban ennél is mélyebb. Nem csak a Biblia szolgált ugyanis a kutatás alapjául, hanem a Korán is. A művek pedig így együtt több ponton is illeszkednek az új elképzeléshez.
Az Éden kapuját Isten lángoló karddal őrködő kerubokkal zárta el az ember elől. Ha ezt nem szó szerint, hanem jelképesen értelmezzük, akkor a kutató szerint a „lángoló kard” nem más, mint egy vulkán.
Etiópia híres vulkanikus vidékeiről, ahol a hegyek valóban olyan látványt nyújtanak, mintha tűz őrizné a Föld kapuit.
Ha ezt az elméletet elfogadjuk, akkor nem elképzelhetetlen, hogy az Édenkert nem valahol a Közel-Keleten, Mezopotámiában vagy Perzsiában, hanem Afrikában, a Nílus, az “élet vizének” forrásánál terülhetett el.
Ez persze egészen más megvilágításba helyezi a történetet, hiszen így az emberiség bölcsője és a Paradicsom szinte egybeesne. Tudjuk, hogy a modern ember Afrikából indult útnak, és ha ez így van, akkor talán nem véletlen, hogy a vallásos mítoszok is valahol ugyanott keresik a kezdetet.
Ha nem ilyen földhözragadtan értelmezzük a Paradicsomot, nem egy helynek tekintjük, akkor akár lehet a Föld azon szeglete, ahol először megtapasztaltuk az élet gazdagságát és a természet harmóniáját.
Bár a Biblia szövegeinek értelmezése – a rendkívül sok utalás és szimbólum miatt – nagyon nehéz, a kutató nem vallási meggyőződésből, hanem tudományos kíváncsiságból indult ki. Azt vizsgálta, hogy a szövegekben szereplő leírások – a négy folyó, a bőség, a lángoló kard – mennyiben feleltethetők meg valódi földrajzi, geológiai és klimatológiai adottságoknak. És Etiópia vidéke ebből a szempontból meglepően sok egyezést mutat.
De természetesen vannak gyenge pontok is. A négy folyóból, melyet a Biblia említ, például csak egyet, legfeljebb kettőt tudunk azonosítani. Emellett az is igaz, hogy a földfelszín az elmúlt több tízezer évben óriásit változott. Folyók kerültek új mederbe, hegyek emelkedtek, tavak kiszáradtak, vulkánok alakították a tájat. Ami ma egy békés tópart, az régen lehetett mocsár, erdő vagy akár tűzhányókkal tarkított kőrengeteg. Így az a táj, amit ma Édennek neveznénk, jó eséllyel már rég a múlt homályába veszett.
Ha érdekel, melyik az a felfedezés, ami újraírhatja Noé bárkájának történetét, olvasd el ezt a cikkünket is.
