Hegedülés közben is pipázott a leghíresebb magyar női cigányprímás

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Falusi cigányzenészek évszázadok óta szórakoztatták a mulatni vágyó főurakat (vagy lakodalmukat ünneplő parasztokat), de az első, igazán híressé vált, hagyományos magyar cigányzenekart 1728-ban alapították. Alapítója pedig egy 17 éves lány volt, akiben az első magyar cigányprímást is tisztelhetjük. Ő volt Czinka Panna.

Czinka Panna 300 évvel ezelőtti élete sokszor a regényesség és a legendák homályába vész. Alakja a mai napig jelképes fontosságú a roma társadalom és a cigányzenészek számára; de a magyar kultúra sem feledkezett meg róla. Szülőfalujában, Sajógömörön mellszobrot állítottak neki; alakját Jókai Mór is felidézi Szeretve mind a vérpadig című regényében; de kétkötetes regényt (Dózsa Endre: Czinka Panna) is inspirált. Kodály Zoltán Balázs Béla szövegkönyve alapján 1948-ban daljátékot írt róla. (A darab egyébként megbukott: 1948-ban, az 1848-as forradalom és szabadságharc centenáriumán mutatták be, de az operaházi díszelőadás – a protokollprogram zsúfoltsága miatt – a 3. felvonás után véget ért; s így az áruló Ocskay felmagasztalásával ért véget. Később ugyan bemutatták a teljes művet, de az sem segített.) Nevét viseli a Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület, és a közelmúltban a józsefvárosi Magdolna és Koszorú utca sarkán egy parkot is róla neveztek el. Ki volt hát ez a különleges tehetséggel megáldott cigánylány, akinek a cigányzene oly sokat köszönhet?

9 évesen elbűvölte a földesurát

Czinka Panna (valószínűleg) 1711-ben született a ma Szlovákiához tartozó Sajógömörben. Egyes források szerint már nagyapja is híres cigányzenész volt: Barna Mihály állítólag II. Rákóczi Ferenc udvarában húzta a fejedelem számára a legkedvesebb nótákat. Sajógömör és környéke földesura Lányi János volt, aki felfigyelt a hegedülő csodagyerekre: Czinka Panna mindössze kilencéves volt, amikor elbűvölte játékával a földbirtokost, olyannyira, hogy az a közeli Rozsnyóra küldte, hogy az ottani karmester csiszolja tovább tehetségét. A tehetséges lány 14-15 éves korában férjhez ment; férje „civilben” kovács volt, a zenekarban pedig viola da gambán játszott. (Ez a korabeli hangszer leginkább a cselló, a nagybőgő és a gitár keverékeként képzelhető el; barokk zenei előadásokon ma is találkozhatunk vele.) Férje fivérei csatlakoztak hozzájuk; egy valamirevaló cigányzenekar azóta sem képzelhető el két hegedűs, egy cimbalmos és egy bőgős nélkül.

Greguss Imre festménye Czinka Pannáról (1910)
Fotó: Wikimedia Commons

Ilyen volt egy falusi cigányzenész élete

Czinka Panna – természetesen – a prímás szerepét kapta a zenekarban. A falusi cigányzenészeknek, mint bárki másnak, ki kellett venni részüket a ház körüli munkákból; a világhírű, csak a zenélésből élő, külföldön turnézó cigányzenészek már a 19. és a 20. század alakjai.

Czinka Panna férje kovács volt, ő maga pedig, amikor nem hegedült, besegített a kovácsműhelyben, ellátta a ház körüli feladatokat, varrt, mosott, kenyeret sütött.

Egyes források szerint tíz (mások szerint öt) gyermeket szült. Földesura, Lányi János minden második évben új, vérvörös egyenruhát csináltatott a zenekarnak, de telket és házat is adományozott számukra, amit leginkább télen használtak: Czinka Panna családjával együtt nyaranta a Sajó partján lévő sátorban tartózkodott.

"Az ő sovány kezei csodaszép dalokat tudtak előcsalogatni" 

Milyen volt Czinka Panna külseje? Egyik 19. századi csodálója szerint „maga volt a legszebb cigányasszony”, aki rengeteg ékszert viselt, egyik tisztelőjétől pedig egy vagyont érő Amati-hegedűt kapott ajándékba. Egy másik, Czinka Panna halála évében született beszámoló szerint viszont külseje sokkal inkább jelentéktelen volt, arcbőre himlőhelyes, nyakán a golyva nyomaival. (Viszont nagyon szépen és tisztán beszélt magyarul, ami akkoriban korántsem volt általános az ország területén élő bármely nemzetiség esetében.)

Illusztráció a leghíresebb női cigányzenészről, Czinka Pannáról (1900)
Fotó: Wikimedia Commons

Jókai regényében kifejezetten csúnyának írta le Czinka Pannát: „Az arcáról nem lehetett megtudni, hogy a harminc esztendőt gázolja-e már, vagy a negyvenet, az olyan ráncos, ripacsos volt és fekete. A szája széles volt, s az egyik szeme oldalt kancsalított. A termete sovány volt, a karjain ráncot vetett a bőr.” Jókai kócosnak képzelte el Czinka Pannát, aki rongyos ruhában és piros csizmában járt, a nyakába pedig üveggyöngysor lógott.

Idézőjel ikon

De hegedűjének „húrjaiból azok az ő sovány kezei oly csodaszép dalokat tudtak előcsalogatni a nyirettyűvel, hogy azokon megesett a szíve annak, aki hallgatta”.

Jókai szerint Czinka Panna maga is szerzett dalokat, például a Halott-tánc, a Háromszáz özvegy nótája és az Ősapáink dala címűeket. Szívesen járt nadrágban, fején kócsagtollas kalapot viselt, rövid szárú pipáját pedig még akkor sem vette ki a szájából, amikor hegedült.

Nem volt II. Rákóczi Ferenc szeretője

Czinka Panna legendájához költötték később azt is, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek is muzsikált; sőt, a szeretője volt. A valóságban nem valószínű, hogy mindezek megtörténtek: Czinka Panna még kislány volt, amikor a fejedelem már Rodostóbanélt száműzetésben. Játszott viszont – gyermekeivel együtt, akik zenekarában felváltották a férj rokonait – grófok és egyéb méltóságos urak házánál: Magyarbélen gróf Csáky Imre udvarában, a Pálffyak Szenc környéki kastélyában, Pozsonyban, sőt, állítólag egy ízben Szentpéterváron is. Más beszámolók szerint valószínűleg soha nem járt külföldön, de több mérföldnyi távolságból hívták magukhoz az urak muzsikálni. A Magyarföld és népei című kiadvány 1846-ban így festette le egy korabeli, tiszaháti mulatság cigányzenészeit:

Hegyi Aranka színésznő Czinka Panna szerepében
Fotó: Wikimedia Commons

„Benn a lakban, az ajtó közvetlen szomszédságában a tüzelő párkányára kuczorodva, a mulatság legfőbb tényezői, a czigányok vannak, a prímás, mint nevezni szokták, két serdülni kezdő fiával, kiknek egyike a művészetnek olly fent fokára lépett, hogy egyhúrú hegedűjével a legcsiklandósabb hangokat tudja kicsalni, apja bepókhálósodott, töredezett hegedűje nyikorgó szava után (…) A 3-dik hangász a leglármásabb eszközt kezeli: nekie ugyanis egy szitaforma hangműszere van.” Czinka Panna 1772-ben, Sajógömörben hunyt el. Végrendelete szerint a Csáky gróftól kapott gyémántgyűrűt és a szívének kedves Amati-hegedűt vele együtt temették el. Temetésén énekkar és egy tizenkét tagú cigányzenekar búcsúztatta, gyermekei díszes sírkövet állíttattak neki, de ez a századok során eltűnt.

Ma már nem tudjuk, hol nyugszik. (Borítóképünk illusztráció.)

Ha szívesen olvasnád egy másik különös, pipázó nő történetét is, ezt a cikket ajánljuk.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!

Szülőség

Fontos határidő jár le szerdán: ezen múlhat az iskolakezdési támogatás

Hamarosan lejár a sajátos nevelési igényű gyerekek utáni támogatás igényléshez szükséges bejelentési határidő. Az állapotot a Pedagógiai Szakszolgálat igazolja, majd a szülőnek kell jeleznie a leendő vagy már meglévő oktatási intézménynél, mely lejelenti, és az államkincstár regisztrálhatja az igényt.

Életem

Ezért fuldokolnak a mopszok és bulldogok: döbbenetes videó

Horkolnak, szuszognak, röfögnek – sokan még mindig úgy gondolják, hogy ez egyszerűen a mopszok, francia bulldogok vagy angol bulldogok bájos, vicces sajátossága. Az állatorvosok és a felelős állatvédők azonban egészen mást látnak: egy frissen megosztott, sokkoló felvétel most kendőzetlenül mutatja be, mi zajlik le a lapos orrú kutyák torkában.

Testem

Nem csak nyári hűsítő: így védi a szívedet a görögdinnye

Amikor beköszönt a nyári kánikula, szinte nincs olyan ember, aki ne vágyna egy hatalmas szelet, jéghideg görögdinnyére. A lédús, mézédes gyümölcs azonnal oltja a szomjunkat és visszahozza az életkedvünket a legforróbb napokon is. Ám a dinnye jóval több egyszerű, frissítő desszertnél: a legújabb kutatások szerint a szervezetünk, különösen a szívünk és a keringési rendszerünk egyik legkitartóbb védelmezője bújik meg a zöld csíkos héj mögött.

Testem

Sokan szégyellik, pedig ez a kínos tünet a vastagbélrák jele is lehet

A széklettartási problémák olyan tünetek, amikről nem szívesen beszélünk. A szégyen azonban eltörpül azon betegségek lehetősége mellett, melyeket az orvos felismerhet, ha megosztjuk vele az információt. Az ilyen betegségek közt van a vastagbélrák is, mely jelenleg a harmadik leggyakoribb ráktípus a világon.