A magyaroknak több Budapestje volt: kevesen tudnak róla

Olvasási idő kb. 3 perc

Ha össze kellene hasonlítanod Budapestet egy másik hozzá hasonló várossal, hány épületet képzelnél el benne? És mit szólnál ahhoz, ha kiderülne, hogy fővárosunk nevével sok ezer kilométerrel odébb, egy másik kontinensen is találkozhatunk?

Budapest igenis létezik! No persze most nem a mi, 52 513 hektáros, 1 671 004 ember lakta Budapestünkre gondolunk, hanem tőlünk egy sokkal távolabbira: egy olyan aprócska településre, amely tényleg olyan kicsi, hogy még csak a főúton sem jelölik a nevét. 

Budapest és még két hazai név

A mi fővárosunktól több mint 8200 kilométernyire nyugatra, az Atlanti-óceánon is túl található egy hely, amelyet ma már jóindulattal sem lehet településnek nevezni, egykor azonban egy magyar közösség tagjainak otthona volt.

Egy helyi földfejlesztő, Ralph L. Spencer ugyanis mintegy 200 magyar bortermelő családot hívott ide, hogy telepedjenek le.

A legnagyobb kolóniát a mi fővárosunkról nevezték el, Magyarország Budapestje tiszteletére, ám volt még a mi hegyaljai borvidékünkre emlékeztető vidéken egy Tokajuk is, sőt, Georgia állambeli hazájuk északi részén egy Nyitra is állt.

Kiépült a tér

Az egyre nyüzsgőbb településen utcákat alakítottak ki, házak, iskola és katolikus templom is épült, de voltak üzletek, más közösségi létesítmények és temető is. A vidék klímája tökéletesen alkalmas volt a borászatra, jött azonban 1908-ban egy olyan szabályozás, amely véget vetett a jó világnak. 

Egy törvény miatt lett vége a világuknak

Ekkor fogadták el ugyanis a georgiai szesztilalmi törvényt, amely hatására a magyarok nem folytathatták tovább a borászati tevékenységüket se Budapesten, se Tokajban, se Nyitrán.

Idézőjel ikon

A terület lakóinak így nem maradt más választása, mint visszatérni oda, ahonnan jöttek: a pennsylvaniai bányákba.

A szóbeszéd szerint a környékbeliek egyébként nem is annyira bánták, hogy a „jöttmentek” elhagyták a vidéket, sokaknak szúrta ugyanis a szemét a betelepültek életmódja, sőt, sokan azzal sem tudtak megbékélni, hogy nem beszélték a helyiek nyelvét. 

Fejjel a szeretett haza felé 

Az egykori amerikai Budapestre ma már leginkább csak az a domb tetején álló temető emlékeztet, amelyben még találni magyar nevekkel írt fejfákat. Az ősi hagyomány szerint a vidék egykori lakói a fejüket kelet, vagyis szeretett hazájuk, Magyarország felé fordítva fekszenek. 

Kossuth és Újbuda

De ha már Budapestet említettünk, essen szó még két nagyon hazai névről is,

Idézőjel ikon

amelyekről nem is feltételeznénk, hogy Magyarországon kívül találkozhatunk velük.

Mississippi államban például egy Kossuth nevű megyébe is ellátogathatunk, amely valóban a mi Kossuth Lajosunk tiszteletére kapta e nevet. Közel 15 000 ember lakja a bő 2500 négyzetkilométeres megyét. Missouriban egy harmadik Budapest is volt, melyet feltehetőleg 1910-ben alapítottak, de túl sokat nem tudunk róla. Aztán ott van az Iowa államban található New Buda – nyugodtan fordíthatjuk Újbudának –, amelyet az Amerikai Egyesült Államok első magyar településeként tartottak számon, de már nem létezik. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!