Óriásit változott a budai Vár – videón mutatjuk az újdonságokat

Olvasási idő kb. 1 perc

A Nemzeti Hauszmann Programból már sok minden megvalósult, az átalakításoknak, építkezéseknek azonban még koránt sincs vége – videón mutatjuk meg, hol tart a budai Vár átalakítása.

A Hauszmann-programot (eredetileg: Nemzeti Hauszmann Terv) 2014-ben hirdette meg a magyar kormány (ekkor jelent meg a kormányhatározat az előkészítéshez szükséges intézkedésekről). Az eredetileg tízévesre tervezett rekonstrukciósorozatból rengeteg minden megvalósult már, ám legalább még egyszer annyi hátra is van.

Így változott meg a budai Várnegyed

A budai Várnegyed átalakítása még egyáltalán nem közelít a végéhez. Bizonyos épületek már elkészültek, vagy már a befejezés előtti utolsó fázisba értek. Noha nem a Hauszmann-program keretében, de a Szentháromság téren megújult a Pénzügyminisztérium, lebontották a Diplomataházat, amelynek helyén ma a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványának konferencia-központja áll.

A Dísz téren elkészült a Vöröskereszt Székház, és a program keretében építették föl a Lovarda és a Főőrség épületét, valamint született újjá a Csikós udvar, a Stöckl lépcső és a Karakas pasa tornya.

A várban azonban több helyen folynak még építkezések. A Dísz téren még dolgoznak a Honvéd Főparancsnokságon és a József főhercegi palotán, és a palota épületének jelentős részét is elbontották. Legalábbis az északi szárnynak, melynek csak a Dunára néző homlokzata maradt meg. (A Déli összekötő szárny és a Szent István-terem felújítása még 2021-ben elkészült.) Egyelőre a Tóth Árpád sétányt a József főhercegi palota környékével összekötő Fehérvári rondellán végzett munkálatok is gyerekcipőben járnak. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.