Ilyen autókat vennének a magyarok

Olvasási idő kb. 1 perc

A magyarok többsége még mindig a hagyományos autót választaná szemben a villanyautókkal, legyen az konnektoros vagy sima hibrid. Ráadásul a magyarok majdnem negyede egyáltalán nem is szeretne autót vásárolni - derült ki a Pulzus Kutató Totalcar megbízásából készült felméréséből.

Az elektromos autók térnyerése látványos, de a vásárlók egy része attól tart, hogy alacsony a hatótávolságuk és nem lehet őket elég sok helyen tölteni.

Egyre több új autó talál gazdára

Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) szerint a pandémia óta egyre többen vásárolnak ismét új autót, ám a hazai piacon más a helyzet: a Datahouse statisztikáiból kiderül, hogy az év első hónapjában alig több mint 47 ezer autót helyeztek forgalomba, ami közel 2 százalékos visszaesést jelent éves szinten. 2019 hasonló időszakában majdnem 61 ezer új autó kapott rendszámot, így több mint 20 százalékos a hanyatlás.

Ha ugyanannyiba kerülne, villanyautó helyett a hagyományosat vásárolnák meg a magyarok
Fotó: Halfpoint Images / Getty Images Hungary

Bár a megkérdezettek közül vásárláskor a legtöbb honfitársunk a hagyományos autót részesítené előnyben, Magyarországon is növekszik az elektromosautó-flotta. 

A nők sima hibridet választanának

A Totalcar utána járt annak,hogy a magyarok vajon villanyautót, konnektorról tölthető hibridet, sima hibridet, vagy hagyományos motorral szerelt kocsit (dízelmotorosat vagy benzinest) vennének-e szívesebben. 

A Pulzus Kutató felmérése alapján kiderült, az elektromos autókat lényegében azonos arányban választanák a nők és a férfiak, míg a sima hibridek inkább a nőknek jönnek be, a konnektorosak pedig a férfiaknak.

Ugyancsak szétszórja a mezőnyt a végzettség és a korosztály szerinti bontás, de az is befolyásoló tényező, hogy egyre több városban már fizetnie kell a parkolásért a tisztán villanyautóknak és a zöld rendszámra jogosult konnektoros hibrdeknek.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.