Legfeljebb ennyiért vásárolnának saját autót a fiatalok

Olvasási idő kb. 2 perc

A fiatalok mindössze harmada szeretne mindenképpen autót vásárolni a következő három éven belül – többek között ez is kiderül a TotalCar friss felméréséből. Ám napvilágra került emellett még jó néhány meglepő adat is.

A saját autó vásárlását tervező fiatalok többsége legfeljebb 2 milliós összeget költene saját autóra – ez derült ki a TotalCar megbízásából a Pulzus Kutató által végzett friss felmérésből. A kutatásból azonban az is pontosan kiderül, hogy melyik korosztály mennyit szánna egy kocsira.

Ilyen különbségek lettek

A 18–29 évesek 24 százaléka nem költene 1 millió forintnál többet, 33 százalékuk pedig 1-2 millió forintos összegben határozta meg azt, hogy mennyit adna egy saját autóért.

A megkérdezettek mindössze 7 százaléka válaszolt úgy, hogy az 5 millió forint feletti árkategóriájú járgányok között is tud keresgélni. 

Jelentős különbségek mutatkoztak a nők és a férfiak vásárlási kedvével kapcsolatban is. Miközben a két legalacsonyabb ársávot – 0–1 millió és 1–2 millió – a férfiak 9 százaléka jelölte meg, addig a nőknek a 36 és 37 százaléka. Ebből is jól látszik, hogy a férfiak a drágább kocsiknál kerülnek fölénybe. A végzettség szerinti eredmények alapján világosan látszik, hogy míg az alapfokú iskolai végzettséggel és az érettségivel rendelkezők négyötöde, azaz a 78 és 86 százalék, maximum 3 millió forintig tud elmenni, addig ez a diplomások 62 százalékára igaz. Utóbbiak körében vannak a legtöbben azok, akik 5 millió forint felett is tudnának költeni. 

Autóvásárlásban mást akarnak a nők, mint a férfiak
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

Ennyit számít a lakóhely

Meglepően alakult a lakhely szerinti bontás is. A budapestiek között például nincs olyan, aki a legmagasabb árkategóriát célozná meg, sőt olyan sem, aki nem tudta megmondani a keretösszeget. Míg a fővárosi fiatalok közül a legtöbben 2–3 millió forinttal mennének ki az autópiacra, addig a vármegyeszékhelyeken élők 24-24 százaléka a két legalacsonyabb sávba tartozó autók közül választana, 23 százalékuk pedig az 5 millió forint feletti kategóriáról nyilatkozott. A kisebb városokban és a községekben élők legjelentősebb része – tízből négyen – 1–2 millió forintból vennének autót. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.