Egyetlen ember volt eddig összesen a világon, akiről kontinenst neveztek el, és talán nem is igazságos, hogy az nem Kolumbusz Kristóf, akinek nevét csak egy ország őrzi.
1454-ben, amikor nálunk a hadsereg élére frissen kinevezett Hunyadi János győzedelmeskedett a törökök felett, Itáliában megszületett Amerigo Vespucci.
Firenze, a szülőváros
A Medici család Firenzéjében, amely Machiavelli, Dante Alighieri, Francesco Petrarca, Sandro Botticlli, Michelangelo Buonarotti, Benvenuto Cellini és Giotto mellett olyan kimagasló tehetségeknek adott otthont már a középkorban is, mint Leonardo da Vinci. De Firenze később sokat adott a sport világának is, Gabriel Omar Batistuta és Roberto Baggio labdarúgók is a toszkán város szülöttei. Firenze a művészetek terén is hírességeknek nyújt otthont egészen napjainkig: itt született Guccio Gucci, a divatház alapítója és Franco Zeffirelli filmrendező is.
Ebben a Firenzében látott napvilágot Nastagio Vespucci negyedik gyermekeként a későbbi utazó, térképész, felfedező, Amerigo Vespucci.
Kolumbusz Kristóf életében ugyan négy alkalommal is járt az általa felfedezett és újként megismert tájakon, 1506-ban bekövetkezett haláláig abban a hitben volt, hogy utazásai beváltották a hozzá fűzött reményeket: Nyugatnak indulva, az Atlanti-óceánon átkelve is el lehet jutni Indiába. A felfedező nem értesült még életében arról a tényről, hogy India helyett egy önálló kontinensre bukkant. Eközben viszont a kereskedelemben, hajózásban, a tenger világában, a matematikában, csillagászatban és térképészetben is jártas, fiatal és jó családból való Amerigo szintén többször hajóra szállt, majd földet ért, csakhogy nem India partjain…
Az Újvilág
Amerigo utazási beszámolói nagy részét levelezéseiből ismerjük. Ezekből tudunk a káprázatosan változatos állatvilágról, amely érkezéseikor fogadta, a buja és egzotikus növényzetről és a különös emberekről, akiket ott találtak. Vespucci első és második útja során is alaposan tanulmányozta az onnan egész máshogy festő csillagképeket is, miközben újabb és újabb tájakra tévedt. Mindezen benyomásait is latba véve megtette világraszóló megállapítását: nem Indiába, hanem egy önálló, teljesen új kontinensre értek, melyet innentől leginkább Mundus Novus néven emlegettek.
A „Vespucci-levelek”
Barátainak és kollégáinak szánt, levelekbe öntött beszámolói a flóra és fauna ismertetésénél jóval tovább mentek. Nemcsak azért, mert ezekben még olyan intim részletekbe is beavatta olvasóit, mint az indián őslakók hálószobatitkai vagy gyermekszületési gyakorlatai, hanem mert az ezek közül való 1501-as keltezésű első levél az, amelyben Vespucci az önálló kontinens felismerését kimondta. Ez a levél az Új Világ címet viseli.
Vespucci második levele a Négy utazás elnevezést kapta 1504-ből.
Ugyan a levelek kéziratok formájában sajnos nem maradtak fenn az utókor számára, azok tartalma számos nyelvre lefordíttatott, és jelentősen hozzájárult az Újvilág tényének elfogadásához. Ettől függetlenül valódiságukat sokan megkérdőjelezik. Akár azoknak van igazuk, akik hamisítványnak bélyegzik a leveleket, akár nem, az kétségtelen, hogy Amerigo felismerése helytálló volt, amit egy idő után a kortársak is beláttak, s lassan jelentőségét is felismerték.
Mégsem maga Vespucci adta saját nevét a Kolumbusz Kristóf által felfedezett világrésznek, hanem egy Martin Waldseemüller nevű lelkes német térképész, aki 1507-ben megrajzolta az „Amerika születési anyakönyvi kivonatának” is gyakran titulált térképet az új szárazfölddel együtt, s azt Amerigo tiszteletére Americusként tüntette fel.
Amerika, Venezuela, Kolumbia
Arra való tekintettel, hogy az akkor ismert további kontinensek nevei a betűre végződnek: Afrika, Európa, Ázsia, vagyis a latin értelmében nőneműként voltak használatosak, az Amerigót is a további földrészek nevéhez igazodva „nőiesítették”. Így alakult ki az Emerico latin keresztnév olasz változatából egy földrész elnevezése.
Venezuelát viszont, egyes források szerint, maga Amerigo nevezte így, amikor 1499-es suriname-i útja alkalmával a ma Venezuelaként ismert ország lélegzetelállítóan szép, szigetekkel tagolt partjainál elhajózva megjegyezte: „ez tiszta kis Velence”, vagyis Venezuela. Míg Venezuela névadójának nevét egy hatalmas földrész viseli, a felfedező Kolumbuszéra csak egyetlen ország, Kolumbia neve emlékeztet.
