Miért épp négyévente van olimpia?

Olvasási idő kb. 2 perc

Ez valami tradíció lesz egy jó kis történettel a háta mögött, vagy ennyi idő kell a sportolóknak felkészülni? Miért pont négyévente van olimpia?

A soron következő olimpiai játékok kezdete várhatóan 2021. július 23-án lesz, és egészen augusztus 8-ig szurkolhatunk a magyaroknak, vagy akiknek épp szeretnénk. Egészen különleges, hogy a tokiói olimpiát nem a negyedik évben tartják, hiszen hivatalosan 2020-ra tervezték, de a világjárvány miatt a mostani menetrend az, hogy 2021-ben rendezik meg. Vagyis most az ötödik évben olimpiázunk, és nem a negyedikben. És hogy ez miért olyan különleges?

Annyi biztos, hogy az olimpiákhoz egy rakás érdekesség kapcsolódik. 2000-ben, a sydney-i olimpián egy szakaszon egy búvár a víz alatt vitte az olimpiai lángot, de ma már az is fura, hogy egészen 1920-ig a kötélhúzás is olimpiai szám volt. Szintén izgalmas, hogy 1904-ben kizárták a maratoni futás győztesét a versenyből, mert futás helyett egy szakaszon kocsin utazott. Az 1900-as párizsi olimpia pedig öt hónapig tartott. 

Miért épp négyévente tartják az olimpiai játékokat?

Az első olimpiai játékokat i. e. 776-ban rendezték meg. Jó eséllyel már korábban is folytak hasonló sportversenyek, ám ezt követően általában négyévente rendezték meg a játékokat, vagyis leginkább a tradíció és a hagyománytisztelet az oka a négyéves ismétlődésnek. 

És ha már a legalapvetőbb olimpiás kérdéseknél tartunk: az öt karika a leggyakoribb magyarázat szerint az öt kontinenst, más vélekedések szerint a sport alapelveit szimbolizálja. Ezek a szenvedély, hit, győzelem, munkaerkölcs és sportszerűség.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.