Ilyen volt az élet 1816-ban, amikor egyáltalán nem volt nyár

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A nyarat mindenki várja: jönnek a bulik, a nyaralások, a lenge ruhák, a koncertek, a szabadtéri sportok, utazunk, szabadságra megyünk, vagy otthon élvezzük a meleget. A nap melegen süt, a felhők elbújnak szégyenükben, gyümölcsök-zöldségek érnek, szinte tobzódunk a friss finomságokban, a lehetőségekben.

Nem véletlen hát, hogy legyünk akár városlakók, akár vidékiek, irodisták vagy gazdálkodók, a nyarat tűkön ülve várjuk. Így volt ez 1816-ban is, amikor az emberek csak ültek és vártak és vártak… a nyár meg nem jött. 

Hogy miért? 1815. április 5-e és 17-e között minden szempontból meghatározó esemény történt: kitört az indonéz Tambora vulkán. Akkorát robbant, olyan sok láva, hamu lövellt ki belőle, hogy az emberiség egyik legnagyobb vulkánkitöréseként tartják számon. Hangja 1500 kilométerrel távolabb is hallható volt – a terület felett uralkodó brit katonák úgy vélték, ágyúdörgést vagy hajótöröttektől származó segélykiáltó lövéseket hallanak, és riadókészültségbe helyezkedtek. A robbanássorozat megölt hatvanezer embert, de itt nem állt meg: extrém hatása hosszú ideig érezhető volt, és az 1816-os nyarat úgy, ahogy volt, eltörölte a föld színéről. 

Se napsütés, se élelem

A vulkán robbanásait követően 30 kilométernyi magasságig emelkedett a hamu és a kén-dioxid a légkörben, beterítve mindent: a közeli szigeteket másfél méter magasan fedte be. A kitörések hatására szökőárak, forgószelek keletkeztek, sőt a mindent beborító kénes hamu egyenesen mini klímaváltozást okozott. A napsütést erősen megszűrte a levegőben szálló por és a kén-dioxidból kialakuló kénsav, így melegítő ereje nagyban elmaradt a szokásostól. Miután a halálos elegy az áramlatok miatt két hét alatt megkerülte a földet, évekig a légkörben maradt, a nyár is elmaradt az Egyesült Államoktól kezdve Írországig. Az idő vészesen lehűlt, a korábban elültetett haszonnövények elpusztultak, újra vetni pedig lehetetlen volt. A halak, a madarak, az emlősök is tömegesen pusztultak el, az ivóvíz savassá vált. Ez hamar betegségekhez és éhínséghez vezetett nemcsak a katasztrófa által leginkább sújtott Indonéziában, de a világ számos más pontján is. Kínában és Tibetben tönkrementek a fák, a rizsföldek, elhullottak még a bivalyok is. Kína arra kényszerült, hogy mákot vessen, és ópiumeladásból szerezzen jövedelmet, amitől fellendült a drogkereskedelem. 

A Tambora vulkán kalderája
Fotó: Wikimedia Commons

Szánkóztak és éheztek a nyár közepén

A vulkánkitörés következménye 1816-ban mutatkozott meg a legerősebben, amikor minden évszakban sötétebb és hidegebb volt a megszokottnál. New Englandben például júliusban többször havazott, mintha tél lenne, augusztusban is többször fagyott. Massachusetts, New Hampshire, Vermont és New York államok magasabb részein minden növény elfagyott, és 35 fokos hőmérsékleti kilengések jelentkeztek. Európában az 1816-os nyáron a szokásosnál több eső esett, Írországban például két hónapon át egyfolytában zuhogott. Vége volt a krumplinak, a kukoricának és a gabonáknak is. Szinte egész Európa élelmiszerhiánytól szenvedett, zavargások törtek ki az Egyesült Királyságban, Franciaországban. Svájcban az éhínség miatt a kormány nemzeti vészhelyzetet hirdetett. A hatalmas viharok és esőzések miatt több folyó is megáradt, tovább pusztítva a mezőgazdaságot.

A legyengült lakosságot járványok – főleg kolera, ami a kitörés után indult „hódító útjára” – tizedelték, fosztogatók próbáltak élelemhez jutni. Írországban három éven át dúlt a tífusz és a kolera, megközelítőleg százezer ember halálát okozva. Az 1816-os halálozási arány kétszer olyan magas volt, mint az azt megelőző években.

Mit éreztek ebből a magyarok?

A szokatlan időjárás hazánkat sem kímélte. Már 1815-ben hidegebb volt a nyár a szokásosnál, a tél pedig rendkívüli csapadékot, ezzel együtt árvizeket és belvizeket hozott. Az emberek éhezni kezdtek, a leggyengébbeket a járványok vitték el. 1816 telén a vulkáni por miatt barna hó esett hazánkban, míg az olaszoknál vörös. 

A sötétség és a hideg művészeti hatásai

A sötét, hideg és nedves időjárásnak pozitív hatásai is jelentkeztek: 1816-ban Mary Wollstonecraft Godwin a híres Byron (akinek abban az évben írt Sötétség című verséből hamar ráérzünk, milyen hangulat uralkodott akkoriban) és Percy Shelley társaságában nyaralt – volna – a Genfi-tónál. A rossz idő miatt azzal ütötték el az időt, hogy ijesztő történeteket írtak – így született meg az írónő tollából Frankenstein története. Byron orvos barátja, Polidori ugyanezen a házi versenyen mutatta be A vámpír című történetét, ami nagyban hozzájárult a későbbi időszakok romantikus vámpírtörténeteinek megszületéséhez. A légkörben kószáló vulkáni por látványos égi jelenségeket és új színeket hozott, amelyeket J. M. W. Turner brit festő örökített meg „Chichester Canal” és „The Lake, Petworth: Sunset, Fighting Bucks” című festményein.

Turner Chichester Canal című festménye
Fotó: Wikimedia Commons

Két különös következmény és egy baljós jövendölés

A vulkánkitörés legkülönösebb következménye a mormon vallás (2018 óta az egyház vezetője, Russell Nelson kérésére nevük Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza) megszületése volt. Az alapítónak tartott Joseph Smith családja egy volt azon ezrek közül, akik 1816-ban a lehetetlen időjárás és működésképtelen mezőgazdaság miatt örökre elhagyták Vermontot. New Yorkban telepedtek le, ahol a tinédzser Josephet olyan élmények érték, melyek Mormon könyvének megalkotására, lefordítására sarkallták.

Németországban eközben azzal a problémával szembesültek, hogy a zab csökkenő mennyisége miatt a lovak jóval kevesebbet bírnak, és nehezebb embereket szállítani. Hogy ennek ellenére el tudjanak jutni nagyobb távolságokra is, Karl Dreis feltaláló kidolgozta az első bicikli ősének, a futógépnek tervét.

A vulkánkitörés után néhány évvel végül minden visszatért a normális kerékvágásba. A Tambora azóta nyugodt, de nem tudhatjuk, készül-e a föld mélyén egy újabb katasztrófa. Nicholas P. Klingaman, a The Year Without Summer című könyv társszerzője úgy nyilatkozott, hogy fogalmunk sincs, mikor tör ki legközelebb egy nagyobb vulkán, és milyen erővel, de az biztos, hogy sokkal pusztítóbb hatása lehet a hétmilliárdnyira duzzadt lakosságra, mint 1816-ban a Tambora kitörése volt. 

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.

Mindennapi

Ennyi nyugdíjra számíthatsz, ha 40 évig átlagbért kerestél

A ledolgozott évek száma és a korábbi kereset alapvetően meghatározza, mekkora ellátásra lehet számítani nyugdíjasként. Aki negyven éven át bejelentett munkaviszonyban, végig átlagbérért dolgozott, jelenleg 389 440 forintos állami nyugdíjra számíthat.

Életem

Ezért betegesek a designer kutyák: a divatfajták egészségügyi problémái

A designer kutyák az elmúlt években hatalmas divathullámot indítottak el, a vásárlókat gyakran olyan megkapó ígéretekkel csábítják, mint a hipoallergén bunda vagy a népszerű fajták legjobb tulajdonságainak ötvözése. Ebben a folyamatban a társadalom különlegességek iránti vágya mutatkozik meg, amely az élő állatokat is képes divattermékké tenni.

Testem

Hiába diétázol, mégis hízol? Az alváshiány is akadályozhatja a fogyást

Ismerős a helyzet, amikor patikamérlegen számolod a kalóriákat, becsületesen izzadsz az edzőteremben, a mérleg nyelve mégis makacsul ugyanoda mutat – vagy ami még dühítőbb, sunyi módon felfelé kúszik? Előfordulhat, hogy a válasz a pihe-puha párnáid között rejtőzik: a krónikus kialvatlanság ugyanis szép csendben képes teljesen szabotálni minden fogyókúrás igyekezetet.

Offline

Mit jelent a nyitvatermő? Alapkvíz biológiából

A biológia alapjairól szól kvízünk – ha tisztában vagy a legfontosabb fogalmakkal, nem fog nehezedre esni kiválasztani a helyes választ kérdéseinkre. Akkor se bánkódj, ha nem sikerül olyan jól a kvíz, legalább tanultál valamit.

Testem

Nem csak az öregedés okozhat látásromlást: így hatnak a szemedre a hormonok

Ha a látásunk romlani kezd, vagy hirtelen furcsa, égő érzést tapasztalunk a szemünkben, hajlamosak vagyunk azonnal a túl sok képernyőidőre, a fáradtságra vagy szimplán az öregedés megállíthatatlan folyamatára fogni a dolgot. Azonban a háttérben egy egészen más, láthatatlan tényező is állhat: a hormonrendszerünk. A szervezetünk belső kémiai üzenethordozói ugyanis nemcsak a hangulatunkat és az energiaszintünket rángatják dróton, hanem a szemünk világát és komfortérzetét is közvetlenül befolyásolják.

Világom

Leonardo utolsó otthonából szabadtéri élménypark lett – te is kipróbálhatod a zseni találmányait

Ha meghalljuk Leonardo da Vinci nevét, a legtöbbünknek a rejtélyesen mosolygó Mona Lisa, az Utolsó vacsora című festmény vagy a firenzei reneszánsz jut eszébe. A történelem talán legnagyobb polihisztora azonban nem Itáliában, hanem Franciaországban, a Loire-völgyében töltötte élete utolsó három évét. A zseni egykori otthonából, a Clos Lucé kertjében egy interaktív, lélegzetelállító szabadtéri élményparkot hoztak létre, ahol a látogatók maguk is működésbe hozhatják Leonardo legvadabb találmányait.