Hol írta Jókai Mór Az arany embert? És hol bonyolította légyottjait az éjszakai pillangókkal Krúdy? Kerekedj fel, és nézd meg a saját szemeddel.
Az irodalmi utazás – vagyis, hogy felkerekedsz, és felkutatod a kedvenc íróid, költőid emlékének fizikai megnyilvánulásait – létezik. Nem kell elvetemült rajongónak lenned ahhoz, hogy csendes rajongásodat kifejezd. Ha nyitva tartod a szemed, egy-egy nyaralás vagy városnézés alkalmával irodalmi nagyjaink valamelyikének szülőházára vagy kedves padjára bukkanhatsz, ahol könyveit írta. Shannon McKenna Schmidt és Joni Rendon Regényes úti célok című regényét Domokos Áron egészítette ki olyan helyszínekkel, amikhez el kell egyszer zarándokolnod, ha érdekel, hogyan éltek kedvenc íróink.
Jókai Mór
Jókai-kert és Emlékszoba
A vadregényes táj, a zavartalan nyugalom és a természet ihlető közelsége mindig is vonzotta az írókat és a költőket. Jókai saját menedékére a Svábhegyen lelt, ahová első feleségével, Laborfalvi Rózával vonultak el, ha megelégelték a város nyüzsgő forgatagát. „A Svábhegyet mint üdülőhelyet igazán az írók és színészek fedezték föl. Ők kezdtek el legelőször ide építkezni, s lassanként egy helikoni telep támadt a Svábhegyen” – írta Útileírások című művében. A művészsereghez 1853-ban csatlakozott, amikor a hegyen három és fél holdas telket vásárolt részben az Egy magyar nábob honoráriumából. A Kárpáthy Zoltán című regénye után némi kölcsönnel pedig felépítette a nyaralóját, köré gyümölcsfákat és szőlőt telepített. Szabadidejében a konyhakertben szorgoskodott, rózsát nemesített és bort készített. Halála utána a kis birtok többször is gazdát cserélt, a hatvanas években lebontották a területén álló villát, és a helyén a Madártani Intézet székháza épült fel. Az oroszlános kőpad – és asztal, aminél Jókai szívesen írogatott, megmaradt. A kert ma szabadon látogatható, az árnyas parkban, virágok és madarak között órákat lehet eltölteni.
Cím: 1121 Budapest, Költő utca 21.
Nyitvatartás: Szerdától vasárnapig 10 és 18 óra között.
Árak: A belépő 500, a tárlatvezetés 4000 forint. A kert ingyenesen látogatható.
Jókai Mór Emlékház
Balatonfüredbe első látásra bele lehet, bele kell szeretni. Így volt ezzel Jókai is, aki 1860-ban Kisfaludy Sándor szobrának avatására érkezett a városba felesége, Laborfalvi Róza társaságában. Később lakást béreltek itt, hogy az író kikúrálhassa magát a balatoni levegőn hörghurutjából. Ez idő alatt olyannyira megszerette a környéket, hogy telket is vásárolt, amire 1870-ben villát is épített. Hozzá hasonlóan a szintén itt írt Az arany ember című regény főhőse, Timár Mihály is Füredre érkezett gyógyulni. „A Balaton veszprém-zalai partja valóságos Tempe vidéke, egy tizennégy mértföldnyi szakadatlan kertláncolat, egymást érő boldog falvakkal, elszórt úri lakházakkal, a méltóságteljes tó maga egy barátságos tenger, kisszerű zivatarával, de nagyszerű andalgásával; levegője olaszországi, népe szívélyes, forrásai gyógyerejűek; ott legjobb lesz a búskomor szenvedőnek az őszi hónapokat eltölteni” – írta a könyvben. De nem csak Timár Mihály kelt életre a Balaton partján, olyan regények kerültek még ki Jókai keze alól Füreden, mint például a Fekete gyémántok, a Szeretve mind a vérpadig és A lőcsei fehér asszony. A villában mind Jókai, mind Laborfalvi Róza egykori mindennapjairól kedvenc tárgyaik tanúskodnak: a sokat látott íróasztal, a csillagászati távcső, az ásvány- és csigagyűjtemény, illetve a színházi kellékek. Jókai természetszeretetének nyomaira pedig az udvaron és a télikertben lelhetsz.
Cím: 8230 Balatonfüred, Honvéd utca 1.
Nyitvatartás: Szerdától vasárnapig 10 és 18 óra között.
Árak: A felnőttbelépő 1300, a diák és a nyugdíjas 650 forint.
Gárdonyi Géza
Gárdonyi Géza Emlékház
Egyáltalán nem véletlen, hogy az Egri csillagok írójának nemcsak a vezetékneve Gárdonyi, hanem a származása is. 1863-ban Ziegler Gézaként született a Gárdonyhoz tartozó Agárdpusztán. Vezetéknevét csak később változtatta meg a szülőhelye iránti szeretetből. A Velencei-tó déli partján, a Szent Anna-kápolna mellett található ház, ahol gyermekéveit töltötte, ma életének és munkásságának állít emléket kéziratok és fotók segítségével.
Cím: 2484 Agárd, Sigray utca 3.
Nyitvatartás: Keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között.
Árak: A felnőttbelépő 500, a diák és a nyugdíjas 350 forint.
Gárdonyi Géza Emlékmúzeum
Gárdonyi nem csak fő műve miatt köthető Egerhez, egy darabig a városban tanult, majd később, hogy kiszabaduljon a fővárosból, Bródy Sándor ösztönzésére Egerbe költözött. A várra néző Hóhér-dombon vásárolt egy tornácos parasztházat, és odaköltöztette édesanyját és fiait. Nemsokára azonban kiderült, hogy könyvei, a család és a nyugalom nem férnek el egymás mellett, ezért a szomszédos telken egy másik házat is felépítettek. Gárdonyi szeretett lakhelye 1957 óta látogatható, ahol kiállították festményeit, titkosírással írt jegyzeteit, illetve az íróasztalt is, amin az Egri csillagok született.
Cím: 3300 Eger, Gárdonyi Géza utca 28.
Nyitvatartás: Keddtől vasárnapig 9 és 17 óra között.
Árak: A felnőttbelépő 400, a diák és a nyugdíjas 200 forint.
Krúdy Gyula
A Pekáry-ház
Krúdy Gyula szülőházának helyén ma már sajnos egy másik épület áll, és csak egy „Ennek a városnak voltam az írója” feliratú tábla jelzi, hogy egykor itt élt. Első budapesti otthonához, a Pekáry-házhoz azonban még ma is el lehet zarándokolni. Az író 1897-ben ismerkedett meg Spiegler Bellával, aki műveiben Bogdán Bella néven szerepel. Miután feleségül vette, hozzá költözött a Király utcai lakásba, de mivel kapcsolatuk három gyermekük ellenére sem bizonyult tartósnak, két év együttélés után Krúdy továbbállt. A ház falán emléktábla számol be házasságkötésükről. Később az író lakott a Gyöngytyúk utcában, a Zerge utcában (ami ma Horánszky utca) és a Dugonics Titusz téren is.
Cím: 1077 Budapest, Király utca 47.
A Kakasos ház
Krúdy nem vetette meg az élet gyarló örömeit, a Kakasos ház elnevezés egy egykori nyilvánosházat takar, amire állítólag az udvarán kapirgáló, vendégekről elnevezett tyúkokról ragadt a név. Az író szívesen időzött itt, sőt egy időre be is költözött. A tulajdonosnő, Marinovich Grósz Jolán olyannyira megihlette Krúdyt, hogy róla mintázta a Szinbád-novellák Majmunkáját és a Rezeda Kázmér szép élete Johannáját. A bordélyházaknak egyébként Ady, Molnár Ferenc és Cholnoky Viktor is lelkes látogatója volt.
Cím: 1066 Budapest, Ó utca 29
Kéhli Vendéglő
Aki olvasott már Krúdytól, tudja, hogy az író milyen nagyra értékelte a finom ételeket. Nem csoda, hogy szívesen járta a főváros vendéglőit és kávéházait. Az Óbudán, a Mókus utcában található Kéhli Vendéglő még ma is úgy emlékezik meg Krúdyról, mint híres-nevezetes törzsvendégéről. Ugyan az ide érkezők már nem találják a helyén azt a szakácsot, aki az író elé kerülő étkekről gondoskodott, a miliő mindenképpen megér egy látogatást, és azon is el lehet töprengeni, hogy a Krúdy-ínyenctálra vajon az író kedvencei kerültek-e. A vendéglőben más nagy nevek is tiszteletüket tették, járt már itt Puskás Ferenc, Tahi Tóth László és Woody Allen is.
Cím: 1036 Budapest, Mókus utca 22.
Nyitvatartás: Minden nap 12-től 24 óráig.
Kaffka Margit
Kaffka Margit szülőháza
Sajnos kevés magyar nőírónak sikerült megvetnie a lábát az irodalomtankönyvekben, pedig Kaffka Margit rá a bizonyíték, hogy bizony helyük van a kánonban. Egykori nagykárolyi szülőháza magántulajdonba került, de az előtte álló fára emléktáblát tettek „Ebben a házban született Kaffka Margit írónő” felirattal, és ma az utca is Kaffka Margit nevét viseli. Néhány lépésre innen, a kastéllyal szembeni parkban pedig szobrot emeltek neki. Ezért, ha a környéken jársz, és nagy tisztelője vagy az írónő munkásságának, látogass el az erdélyi városba. Kaffka Margit életének a spanyolnáthajárvány vetett véget harmincnyolc éves korában, a betegségnek fia is áldozatul esett, együtt temették el őket a Farkasréti temetőben.
Cím: Románia, Nagykároly, Kaffka Margit utca 4.
