A kelet-európai tervezőkön van a világ szeme

Zanza!

Menő másnapos káeurópainak öltözni, jön a lengyel Vogue, a Tbiliszi divathétre pedig lassan többen kíváncsiak, mint a párizsira.

Többször szóba került, hogy mekkora hatással vannak a kelet-európai divat- és bútortervezők a trendek alakulására. Ezúttal a Fashionista szerkesztői jártak utána annak, hogy miért pont most lesz “Vogue-ja” a lengyeleknek, mitől olyan izgalmas a Tbiliszi-i divathét és egyébként is, mi folyik a "keleti blokkban", ami miatt a fél világ, Párizstól Sanghajig úgy akar kinézni, mint a kelet- és közép-európaiak a Szovjetúnió felbomlása előtt és az azt követő években? A hajtás után mutatjuk a részleteket és lecsekkolhatjátok a mérvadónak mondott szeptemberi címlapokat is!

A Vogue szerkesztői úgy döntöttek, nyitottak lesznek a keleti blokkra

A Condé Nast International a nyár elején jelentette be, hogy 2018-ra tervezi a lengyel Vogue megjelenését. A bejelentést követően világossá vált, hogy ez a lap – ami a 23. nemzetközi Vogue tulajdon lesz – nem követi a vállalat szokásos elképzeléseit, mivel ezt az új lengyel médiacéggel, a Visteriával közösen készítik, vezérigazgatója pedig az a Philip Neidenthal lesz, aki 2014-ben elindította az Esquire magazint Lengyelországban, illetve dolgozott a helyi Harper's Bazaarnál is.

Eredetileg a kelet-európai régió nem igazán szerepelt a Vogue tervei között, a lengyel kiadás előtt csak két magazinnal voltak jelen, az 1998-ban debütált Vogue Russiával és a 2013-ban indult Vogue Ukraine-nel. A trendek azonban változnak, aminek hatására a Vogue szerkesztői úgy döntöttek, nyitottak lesznek a keleti blokkra. Bár a döntésnél sokat nyomhatott a latban, hogy az elmúlt pár szezonban erősen befolyásolta a kollekciókat és azok eladásait a kelet-európai divat és kultúra.

Karina Dobrotvorskaya, a Condé Nast új piac- és márkafejlesztésével foglalkozó igazgatója elmondta, hogy a médiacsoport több éve figyeli a lengyel piacot. Szerinte időszerű a Vogue kiadása, mivel a lengyel luxusdivat látványos és sikeres fejlődéseken ment át a közelmúltban. Dobrotvorskaya a Business of Fashionnek elmondta, hogy az országban virágzik a luxus piac, a KPMG (könyvvizsgáló, adó-és üzleti tanácsadó társaság) 2,2 milliárd zlotyra, körülbelül 584 millió dollárra értékelte a helyi piacot és azt jósolta, hogy az 2020-ta további 28 százalékkal fog nőni. Ráadásul az ország kiváló adottságokkal rendelkezik, közel van a többi posztszovjet országhoz is.

Bár a Dobrotvorskayához hasonlóan szintén orosz származású Miroslava Duma nem Lengyelországban, hanem Moszkvában alapította meg híressé vált, Buro 24/7 oldalát 2011-ben és hat évig ott is maradt, majd inkább áttette székhelyét Londonba.

A legtöbb ember azt sem tudta, hol van Grúzia

A Vogue.com divathírekért felelős munkatársa, Liana Satenstein szerint a terjeszkedés nagy részben a grúz Demna Gvasalia és az orosz Gosha Rubchinskiy berobbanásának tudható be. Ne felejtsük el, hogy a Vetements csak alig négy évvel ezelőtt mutatta be első mainstream kollekcióját Párizsban és a Balenciaga egy évre rá már le is cserélte Alexander Wanget Demna Gvasaliára.

“Amikor Gvasalia képbe került, a legtöbb ember azt sem tudta, hogy hol van Grúzia, ahogy azt sem értették, hogy mik ezek a posztszovjet, kora 90-es éveket idéző nüanszok, amiket a kollekcióba épített” – mondta Satenstein, aki szerint Gvasalia hívta fel a figyelmet a régió történelmére és kultúrájára.

Gvasaliának szerencséje volt, gyorsan felfigyelt rá a nemzetközi divatszakma, a luxuscuccokban utazó Net-a-Porter már a briliáns debütálás után berendelte az úgynevezett “Vetements Effect” kollekciót. És persze a divatmagazinok is ráharaptak a “csalira”, a tavalyi évben rengereg sztár és celebnő pózolt Vetementsban a divatanyagokban. Taylor Swift a Vogue 2016-os májusi számában viselte a márka ezüst flitteres ruháját, de a hongkongi Elle, a kínai Vogue, a brit Vogue és a Glamour beemelte a lapba Gvasalia munkáit.

Sorban állnak a divatszerkesztők, buyerek és bloggerek a Tbiliszibe tartó gép előtt

A 36 éves Gvasalia városi realizmusa feltételezhetően a saját neveltetéséből fakad, ahogy nagy hatással lehetettek rá a Szovjetúnió felbomlása után történtek is. Könnyen el tudjuk képzelni, hogy az az időszak beindította a kreativitást az olyan országokban, mint Grúzia vagy Oroszország. Bár tény, hogy más kelet-európai országok, mint Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország formálisan nem voltak tagjai a Szovjetuniónak, mégis hasonló kulturális örökséggel rendelkeznek, mint posztszovjet szomszédjaik. Mindenesetre vicces, hogy Gvasalia és Rubchinskiy tehetsége miatt kezdett el felfigyelni a kelet-európai divatra a szakma krémje.

A közel egymilliós fős Tbiliszi két divathetet (Tbiliszi Fashion Week és Mercedes-benz Fashion Week Tbilisi) is rendez, amire az elmúlt három évben egyre nőtt az érdeklődés. Tehát a divatszerkesztők, buyerek és bloggerek sorban állnak a Tbilisziben tartó járatok előtt, aminek köszönhetően olyan feltörekvő divatfővárosokat üthet ki potenciálisan a nyeregből, mint Koppenhága vagy Stockholm. És a térség többi országában is van kraft, már csak idő kérdése, hogy mikor indul el valami pezsgés például hazánkban vagy Csehországban.

“Kelet-Európa a legtöbb ember számára szexi, egzotikus úticél. Végül is évekig el volt zárva a világtól és úgy tűnhet, hogy egy időkapszulában konzerváltak pár dolgot... Kelet-Európa híres az “underground” éjszakai életéről, ami a helyi tervezők állandó inspirációforrása” – vicceskedik Satenstein, aki szerint a Vetements által visszalehelt kora 90-es évek, például a strasszok vagy a velúr az, ami felkeltette a divatszerkesztők figyelmét.

Blogmustra