Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A jövő év elejéig olyan törvények léphetnek életbe, amelyek alapján a NAV már a külföldi országban végzett kriptoügyleteinkről is tudni fog.
Az erről szóló, az Országgyűléshez már benyújtott törvényjavaslatok a kriptoeszközökkel kapcsolatos információcsere magyar jogrendbe való beépítését célozzák – derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda közleményéből.
A külföldi kriptobevételekről is tudni fog a NAV
A törvényjavaslat-csomag szerint – amelynek jogszabályai várhatóan 2026. január 1-ig életbe lépnek – a kriptoeszköz-szolgáltatók automatikusan adatot fognak küldeni az adóhatóságoknak többek között az ügyfelek tranzakcióiról, egyenlegéről és éves forgalmáról.
A magyar adóhatóság így a külföldi platformokon történt ügyleteket is megismerheti.
Aki el akarja kerülni ezt, csak olyan országokban tarthat majd kriptot, amely nem tagja sem az EU-nak, sem a CARF-rendszernek. Ide tartozik például Argentína, India és Panama.
A hatóságok közötti tényleges adatcsere 2027-ben fog elindulni. Ez azt jelenti, hogy a 2026-ban az egyezményes országokban végzett kriptoügyletekről a NAV először 2027 folyamán kaphat adatot.
Érdemes lesz nyilvántartást vezetni
A jövőben az adózóknak érdemes lesz a tranzakciókról teljes körű nyilvántartást vezetniük. Ha ugyanis utólag derül fény az eltitkolt bevételekre, drága mulatság lehet a vége.
A törvényjavaslat hangsúlyozza, hogy az adózók saját felelőssége a nyilvántartás pontos vezetése
– mondja Gondi Anilla, a Jalsovszky ügyvédje.
De mi fog történni akkor, ha a NAV és az adózó adatai között eltérés van? Ilyen esetben az adóhatóság várhatóan „támogató eljárást” indít majd, ami egyfajta önellenőrzésre ösztönző folyamat. Ez lehetőséget ad az adózóknak, hogy pótlólag bevallják a korábban kifelejtett kriptojövedelmeket.
Bírságot is kiszabhatnak
Ha az utólagos helyesbítés elmarad, az nem jár szankcióval. Az esetek nyomán ugyanakkor adóhatósági ellenőrzés indulhat, amelynek során a NAV az adóhiány megfizetésére való kötelezésen túlmenően komoly adóbírságot és késedelmi pótlékot is kiszabhat.
A benyújtott törvényjavaslat új korszakot nyit a kriptoeszközök adóztatásában. Aki átláthatóan, pontos nyilvántartással és jogkövetően működik, arra az információcsere várhatóan nem lesz hatással. Aki viszont abban bízik, hogy a NAV úgysem látja a külföldi kriptojövedelmét, az 2027-től komoly meglepetésekre számíthat
– tette hozzá az ügyvéd.
