Uniós szinten a magyarok tartják a legkevesebb pénzüket különböző nyugdíj-előtakarékossági formákban, annak ellenére, hogy az elsődleges megtakarítási cél hazánkban a nyugdíjas évek költségeinek finanszírozása.
Az egyéni nyugdíjbefizetések mindössze az alkalmazottak bruttó bérének 19 százalékát teszik ki, ami lényegesebben alacsonyabb az EU-s országok átlagos teljes, 22 százalékos járulékkulcsánál az Economx cikke szerint. A friss magányudíjpénztári jelentések ráadásul azt tükrözik, hogy a taglétszám nem emelkedik, hanem épp, hogy csökkenő tendenciát mutat a legtöbb életkorban.
A Lightyear befektetési platform igazgatója, Martin Sokk szerint ez azért téves irány, mert a jövőnk anyagi biztonságának megalapozását és a jólét megteremtését kizárólag önmagunktól várhatjuk.
„Magyarországon sokan érdeklődnek a befektetések iránt, de a számok azt mutatják, hogy a lakosság túlnyomó többsége nem vág bele aktívan ilyesmibe” – mondta.
Ennyi nyugdíj kellene a kényelmes élethez
A kényelmes élethez egy átlagembernek évi hatmillió forintra van szüksége: a Lightyear kalkulátora szerint
az átlagos havi fizetésnek 15 százalékát befektetve, 5 millió forintos tőkével indulva akár 56 évesen is nyugdíjba lehet vonulni,
ehhez azonban a pénzt részvényben, ETF-ben és kötvényben kell tartani.
Mindenképp érdemes valamiféle megtakarításon elgondolkodni, mivel a mostani prognózisok szerint 2045-re öregségi nyugdíj átlaga 153 800 forintra, míg a medián 136 200 forintra, az életkoron alapuló ellátás átlaga 225 933 forintra, a medián pedig 211 267 forintra csökkenhet.
Ami a nyugdíjpénztári tagságokat illeti, a 30 alattiak körében 20 év alatt harmadára csökkent a pénztártagok száma – 9,9 százalékról 3,3 százalékra. 31-45 év közt is volt csökkenés, noha kisebb, 22,8-ról 17,9 százalékra mérséklődött a pénztártagok aránya a korcsoporton belül. 46-60 év közt ugyanakkor nőtt, 22,1-ről 25,2 százalékra. 61 év fölött is vannak tagok, számuk szintén nőtt, 1 százalékról 6,4 százalékra.
A magyarok kilátásai rosszak
A magyar átlagnyugdíj 20 éve 61 ezer forint volt, most 208 ezer forint, reálértéken ez 43 százalékos növekedés, de főként annak köszönhetően, hogy az új nyugdíjasok ellátása magasabb összegű, korábbi magasabb kereseteik miatt.
Az állam 20 éve a GDP 9,7 százalékát fordította nyugdíjra, most ez már csak 8 százalék, és várhatóan tovább csökken majd.
Euróban mérve 39 százalékkal emelkedtek a magyar nyugdíjak, ami nagyjából azonos mértékű az eurozóna inflációjával. Az euróban mért román nyugdíjak 2021-re alig maradtak el a magyartól. Ezzel a 27 uniós tagállam közül a 19. helyről a 24.-re csúsztunk vissza: már csak Horvátország, Bulgária és Románia áll mögöttünk.
