Hagyományosan minden magyar háztartásban ott van és nagyon nehezen helyettesíthető a kenyér, amelynek ára hazai és uniós összevetésben is a csillagokig emelkedett.
A kenyér ára tavaly 35,6 százalékkal nőtt Magyarországon a KSH adatai szerint, az egyéb péksütemények pedig 29,6 százalékkal drágultak: csak 2019-ben lépte át az alapélelmiszer kilónkénti ára a 300 forintot, mostanra azonban 900 forint fölött jár – és akkor még nem beszéltünk a kézműves, prémiumkenyerekről. Nem csoda, hogy sokan vágtak bele az otthoni kenyérsütésbe.
Az átlagos, 25,9 százalékos élelmiszer-drágulást jelentősen átlépi a kenyér drágulása, az áremelkedés tehát extrém, annak ellenére is, hogy már némileg szelídülni látszik.
Különösen fájdalmas a tendencia annak tudatában, hogy az EU-ban mindössze 37 százalékos volt a drágulás ennél az élelmiszernél, az eurózónában pedig ennél is kisebb, 29,5 százalékos.
Ezzel szemben Magyarországon tavaly márciusban 148 százalékos volt az áremelkedés, vagyis két és félszeres, idén januárban ez mérséklődött 124 százalékra.
A V4-országokban ugyanakkor általánosan jobban emelkedett a kenyér ára, de a magyartól még mindig elmaradt.
