Nagy a baj a sonkákkal: a lakosság fele aggódhat

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ezúttal nem az árral, hanem a minőséggel van bajunk.

A lakosság majdnem felének, 48 százalékának komoly kihívást jelent a megfelelő húsvéti sonka beszerzése – összegzi a Pick megbízásából március elején készült reprezentatív kutatás a magyarok sonkával kapcsolatos problémáit.

Az élelmiszeripari vállalat csütörtöki közleménye szerint a felmérésükben részt vevők 68 százaléka számolt be arról, hogy hiába a gondos előkészületek, húsvét hétvégéjén kiderül, nem a megfelelő sonkát választották.

Nem várt meglepetés: a húsvéti sonka sokszor sós, fűszeres vagy íztelen, minőségi gondok is akadnak
Fotó: dulezidar / Getty Images Hungary

Milyen a jó húsvéti sonka?

Az élelmiszeripari vállalat csütörtöki közleménye szerint a válaszadók 68 százaléka számolt be arról, hogy a gondos előkészületek dacára korábban túl zsíros (30 százalék), nem megfelelő ízű és fűszerezésű (28 százalék), száraz és rágós (23 százalék) vagy éppen túl sós (19 százalék) sonka került az asztalra, netán a sok munka dacára a sonka nyers maradt (10 százalék) – adta hírül az MTI.

A válaszadók 31 százaléka gondolta úgy, hogy a megfelelő minőség egyik garanciája, ha magyar gyártótól származik az ünnepi húsétel. 11 százalékuk egyértelműen árérzékeny, 16 százaléknyi sonkafogyasztó szívesen kísérletezik, a legtöbben azonban a rizikó csökkentése érdekében ragaszkodnak ahhoz a márkához, ami már bizonyított. 

A jegybank adatai szerint a hazai boltokban kapható sonkák az uniós átlagárak 80 százalékára drágultak idén. A tavalyi év során a magyar családok átlagosan 21 milliárd forintot költöttek húsvéti sonkára és más füstölthús-készítményekre.

Nem mindegy tehát, mire is költünk. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége szerint idén a tavalyihoz képest tizedével többe kerülhet a húsvéti sonka, ezért a hentesek egy része kisebb kiszerelésben kezdett árulni, hogy el tudja adni az ünnepi terméket. Arra is felhívták a vevők figyelmét, hogy a címkét is olvassák el, ha húsvéti sonkát választanak, hiszen abból kiderül, mire is számíthatunk a főzést követően.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Tényleg olyan borzalmasak a magyar munkahelyek, amilyennek a Z generáció látja azokat?

A Z generáció sokszor türelmetlennek, követelőzőnek vagy alázat nélkülinek tűnik a munkahelyeken. De lehet, hogy nem velük van a baj, hanem azzal, amit a korábbi generációk természetesnek vettek. A fizetetlen gyakornoki munkával, a túlórával, a tekintélyelvű vezetéssel és azzal, hogy a munka sokszor a magánéletnél is előrébb van a listán.

Offline

Villámkvíz: felismered egyetlen képről a világ leghíresebb vízeséseit?

A világ legismertebb vízesései nemcsak természeti csodák, hanem népszerű turisztikai látványosságok is, amelyek évente több millió embert vonzanak. Némelyik hatalmas méretével, mások különleges környezetükkel vagy lenyűgöző szépségükkel váltak világhírűvé. De vajon te felismered őket egyetlen fotó alapján?

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.