Sok piacról eltűnt a magyarok kedvenc zöldsége: ezért lett hiánycikk

Olvasási idő kb. 2 perc

Január második felében szokatlan helyzet alakult ki a paradicsom piacán, amely alapjaiban forgatta fel a kínálatot. Bár a vásárlók bizonyos helyeken árcsökkenést tapasztalhattak, a választék összetétele észrevétlenül átalakult. A piacot jelenleg a külföldi beszállítók határozzák meg, miközben a helyi termelés komoly kihívásokkal küzd.

A kínálat alakulását jelenleg az importtermékek dominanciája jellemzi, ami a lengyel nagybani piacokon enyhe árcsökkenést idézett elő. Ez a folyamat nem váratlan, hiszen a legfontosabb exportőr országokban, például Spanyolországban, Marokkóban és Törökországban is folyamatosan mérséklődtek az árak az elmúlt időszakban – hívta fel a figyelmet az Agrárszektor.

Így alakul az import paradicsom ára

A számadatok tekintetében a spanyol paradicsom ára (mérettől és minőségtől függetlenül) jelenleg 720 és 990 Ft/kg között mozog, ami

némileg alacsonyabb a tavalyi 905 Ft/kg-os átlagnál.

Még kedvezőbb áron érhető el a marokkói és török importáru, amelynek átlagos 585 Ft/kg-os szintje szintén elmarad a tavalyi év azonos időszakában tapasztalt 635 Ft/kg-tól

A piacokon szinte csak import paradicsommal találkozhatunk
Fotó: Alexander Spatari / Getty Images Hungary

Hiánycikk a magyar paradicsom

A tavalyi évhez képest a legfontosabb különbséget a belföldi hajtatásból származó paradicsom teljes hiánya jelenti. Míg egy évvel ezelőtt január második felében már megjelentek az első hazai tételek a piacokon, igaz, igen magas, 1440 és 2250 Ft/kg közötti áron,

Idézőjel ikon

idén az intenzív hideg tél miatt a hazai termények egyáltalán nincsenek jelenleg a kínálatban.

FruitVeB adatai alapján a jelenlegi piaci helyzet

az importfüggőség drasztikus erősödését tükrözi.

A belföldi kínálat teljes hiánya miatt a kereskedők és a fogyasztók kizárólag a külföldi szállítmányokra vannak utalva, így a hazai paradicsom gyakorlatilag eltűnt a pultokról, átadva a helyét az olcsóbb, de távolabbról érkező importárunak.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.