Meglepő adatok: ennyi borravalót adnak a magyarok

Olvasási idő kb. 3 perc

Átalakultak a hazai fizetési szokások, egyre több számlát egyenlítünk ki bankkártyával készpénz helyett. Az éttermekben és a szolgáltatóknál ez a borravalók összegében is változást hozott.

A digitális fizetés és a számlába beépített szervizdíj terjedésével folyamatosan átalakul a borravaló intézménye is. A HelloPay, az egyik legelterjedtebb hazai fizetési rendszer kutatása szerint megoszlik a magyarok véleménye arról, mikor, milyen körülmények között és hogyan is illik borravalót adni. 

Különösen a vendéglátóipari dolgozók számára kardinális kérdés a borravaló, hiszen ott ez komoly keresetkiegészítést jelenthet. De adhatunk borravalót a postásnak, a fodrásznak, a kozmetikusnak vagy a benzinkutasnak is. 

Már nem így adjuk a borravalót
Fotó: Flashpop / Getty Images Hungary

Adunk még borravalót?

A HelloPay sajtóközleménye reprezentatív kutatási eredményeikről beszámolva arról ír, hogy megoszlanak a vélemények a magyar felnőtt lakosság körében a borravaló kérdéséről. A megkérdezettek negyede mindig, 13 százalékuk viszont sosem ad borravalót, és a fiatalabb generációk is egyre öntudatosabbak a kiszolgálás díjazását illetően.

A 18-65 éves magyar internetezők 75 százaléka jár valamilyen gyakorisággal különböző vendéglátóhelyekre, melyek között az éttermek (49%) és a cukrászdák, kávézók (44%) a legnépszerűbbek – derült ki a HelloPay kutatásából. Koncertre minden negyedik, fesztiválra minden ötödik, zenés szórakozóhelyre és sportrendezvényre körülbelül minden tizedik válaszadójuk jár. Ez a fajta kikapcsolódás leginkább a legfiatalabb felnőtt csoportra, a magasabb jövedelemmel rendelkezőkre és a központi régióban élőkre jellemző.

A lakosság elképzelései és szokásai igencsak megoszlanak arról, hogy mikor és mennyit érdemes otthagyni a személyzetnek. Minden negyedik megkérdezett mindig és szívesen ad borravalót bárhol, ha elégedett a szolgáltatással. A válaszadók ötödét a megszokás vezérli, és minden harmadik ugyan szokásalapon dönt, de csak akkor ad, ha elégedett is a szolgáltatással.  13 százalékuk egyáltalán nem jattol, tizedük pedig az aktuális hangulata alapján dönt. A kiszolgálásért járó extra pénzt elsősorban az éttermi felszolgálóknak tartogatják a felmérésben részt vevő magyarok, de a futárok munkáját is egyre többen méltányolják extra pénzzel.

Szervizdíj mellé is jár a borravaló?

A kutatás során arra is kíváncsiak voltak, hogy függ-e a jattolási kedv és mérték a szervizdíjtól. Mint kiderült, akkor, ha nem számolnak fel szervizdíjat, a többség 5-10%-os összegű borravalót ad, szervizdíj mellett pedig átlagosan 6%-ot. Érdekes módon a 18-29 évesek megfontoltabbak ebben a tekintetben, mint a többi korosztály. 

A szervizdíj azonban nem csak kortól függ, területi eltérések is akadnak : az Egyesült Államokban például szinte kötelező 20-25 százalékot hozzácsapni a számlához, Európa nagy részén viszont már a 10 százalék körüli borravaló is nagyvonalúnak számít.

Ausztriában általánosan 10-12 százalékot illik adni, ugyanígy Szlovákiában is, ahol jellemzően nem számítanak fel szervizdíjat a vendéglátóipari egységekben. A szlovénoknál azonban kevésbé jellemző a jattolás vidéken, inkább a nagyobb városokban és turisztikai célpontokban fizetnek pluszt a kiszolgálásért, míg az olaszok és a görögök belekalkulálják a szervizdíjat a végösszegbe.

Így fizetünk

Ma már a legtöbb tranzakciót kártyával fizetjük ki, 70 százalékban nyúlunk a digitális tárcánkhoz akár bankkártya, akár egyéb eszköz segítségével.  A papírpénzhez a keleti országrészben élők ragaszkodnak leginkább, míg a mobiltelefonos fizetés pedig a fiatal felnőttek körében a legelterjedtebb: ebben a korosztályban szinte minden második megkérdezett él ezzel a lehetőséggel.

Minden harmadik válaszadó a felszolgálót vagy a szolgáltatót kéri meg, hogy adja hozzá a számlához az extra díjat, 16 százalékuk – jellemzően a fiatalabbak, akik már ezen fizetési módokon szocializálódtak – saját maga írja be a terminálba a pincérnek szánt összeget. 

A digitális borravaló fogalmát minden második megkérdezett ismeri, a negyedük pedig élt is a lehetőséggel, és nem fél attól, vajon a pincér hozzájut-e a jatthoz. 

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Gyönyörű színésznő és feltaláló volt: segített megnyerni a második világháborút

A huszadik század egyik legelbűvölőbb hollywoodi sztárjaként sokáig csak a „világ legszebb nőjeként” emlegették, ám Hedy Lamarr sokkal több volt egy ragyogó arcnál a filmvásznon. A kulisszák mögött egy zseniális elme rejtőzött, aki egy olyan találmánnyal segítette a szövetségeseket a második világháborúban, amely nélkül ma nem lenne se wifi, se Bluetooth.

Életem

Lépcsőzhet a tacskó? Ezek a mozgások nem ajánlottak a kutyáknak

A felelős kutyatartás fogalma nem merül ki a minőségi táplálásnál és az együtt töltött időnél: kedvencünk mozgásszervi egészsége nagyban függ attól, milyen fizikai feladatok elé állítjuk nap mint nap. Bár a kutyák atletikusak, bizonyos fajták sajátosságai és a modern életmód olyan kockázatokat jelentenek kedvenceink számára, amelyek súlyos gerinc- és ízületi sérülésekhez is vezethetnek.

Offline

Kvíz: te tudod, mit jelentenek ezek a régi magyar szavak?

A szavak nem örökéletűek: ahogy a világ változik körülöttünk, úgy kopnak ki egyes kifejezések a mindennapi használatból, vagy alakul át a jelentésük. Régi szóvá válhat egy kifejezés azért, mert eltűnik az a tárgy vagy szokás, amit jelölt, vagy mert egyszerűen újabb, divatosabb szó veszi át a helyét.

Mindennapi

Új áldozatokra lesnek a csalók: ők vannak a legnagyobb veszélyben

Kibercsalók a Magyar Nemzeti Bank vagy az Európai Unió nevében telefonon keresnek meg korábbi befektetési károsultakat, hogy adófizetésre hivatkozva ismételten pénzt csaljanak ki tőlük. Az elkövetők a hatóság látszatát keltve, a pénzek visszaszerzésének ígéretével próbálják megismételni korábbi sikeres bűncselekményeiket.