Ekkor ne ülj autóba, ha el akarod kerülni a legnagyobb dugókat

Olvasási idő kb. 2 perc

Kedd reggel és csütörtök délután vannak a legnagyobb dugók a fővárosban egy navigációs cég adatai szerint. Az európai kontinensen Londonban a legrosszabb autózni, Budapest a 28. a listán.

Nagy különbségek vannak az átlagos menetidőben Budapesten attól függően, hogy mikor indul útnak az ember – derül ki a Pénzcentrum beszámolójából. 20 kilométer megtétele átlagosan 42 percbe és 20 másodpercbe telt 2023-ban a magyar főváros belső kerületeiben. Ez soknak tűnhet, ám ennek ellenére némi javulás figyelhető meg az előző évhez képest. Ekkor ugyanis még 1 perccel több időt vett igénybe ennek a távnak a teljesítése.

A tavalyi évben a legzsúfoltabb nap december 6-a volt – ekkor 52 perc alatt lehetett 20 kilométert autózni a belvárosban.

Egy hét a dugóban

A TomTom navigációs cég adatai szerint, ha valaki napi 20 kilométert autózott átlagosan, akkor 2023-ban összesen 405 órát töltött négykeréken – és 171 órát ült dugóban az, aki csúcsforgalomban közlekedett.

Idézőjel ikon

Ez rémisztően hangzik, hiszen ez összesen több mint egy hét – 7 nap és még 3 óra.

Ennek ellenére ez kedvezőbb adat, mint a 2022-es. Ekkor ugyanis 14 órával többet araszoltunk a dugóban ilyen közlekedési szokások mellett.

Londonban vannak a legnagyobb dugók – a brit fővárosban a legrosszabb autózni
Fotó: David Crespo / Getty Images Hungary

A kedd és a csütörtök az autósok fekete napja

A navigációs adatbázisok szerint tavaly a nap első felében reggel 7 és 9 között van a legnagyobb csúcsforgalom, délután pedig már 3-tól egyre nehezebb közlekedni. A délutáni csúcs átlalában egészen 6 óráig tart ki. Kivételt jelent a péntek, amikor már délután 1 órától sűrűsödni kezd az autóforgalom. Nem ugyanolyan a forgalmi helyzet azonban a hét minden napján. A legnagyobb dugók kedden és csütörtökön voltak.

A hét utolsó előtti munkanapján délután 4 és 5 óra között 20 kilométer megtételéhez több mint 57 percre volt szükség.

Szinte minden nap délután van nagyobb forgalom: a nap második felében a legforgalmasabb időszakokban 54 perc alatt lehetett megtenni 20 kilométert, míg a reggeli csúcsban ezt a távolságot átlagosan 51 perc alatt lehetett leküzdeni. A reggelek közül a keddi napok voltak legrosszabbak: ekkor több mint 54 perc kellett 20 kilométernyi autózáshoz.

A pesti külvárosban kissé máshogy alakultak az adatok: ezeken a területeken a legforgalmasabb időszak a kedd reggel volt, amikor 8 és 9 óra között 33 perc alatt lehetett 20 kilométert haladni. A külvárosban egyébként nem volt lényegi különbség a reggeli és a délutáni csúcs között, mindkét időszakban átlagosan 31 perc kellett 20 kilométer megtételéhez.

Európában London volt 2023-ban a legforgalmasabb (1 óra 14 perc, 40 másodperc 20 kilométerhez), utána Dublin (59 perc), majd Milánó, Bukarest, Brüsszel, Róma és Párizs következett a listán.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.