Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Sokan állítják magukról, hogy ők bizony soha nem álmodnak. Hogy ez valóban így van-e, vagy csak nem emlékeznek rá, azt is megtudhatod, jó néhány különleges, megdöbbentő ténnyel együtt.
Az igazság az, hogy minden ember álmodik. Az persze már más kérdés, hogy emlékeznek-e rá. A kutatók szerint több álmunk is van az éjszaka folyamán, amelyek általában 5-20 perc hosszúságúak lehetnek. Az azonban tény, hogy az összes álmunk 95 százalékát általában ébredés után röviddel elfelejtjük.
Miért nehéz az álomra emlékezni?
Az egyik elmélet szerint azért nehéz megjegyezni az álmainkat, mert az alvó agyában a homloklebeny – amely amúgy kulcsszerepet játszik az emlékezet kialakulásában – inaktív az alvás REM, azaz gyors szemmozgásos szakaszában, amikor álmodni szoktunk. Egy másik tanulmány összefüggést talált az álmok felidézésének képessége és a mediális prefrontális kéreg agyi anyagsűrűsége között. Akik nagyobb fehérjeállomány-sűrűséggel rendelkeztek, azok több álmukat tudták felidézni. Ha nem tudsz visszaemlékezni az álmaidra, annak számos oka lehet; például, hogy túl rövid volt az REM-szakasz, de bizonyos gyógyszerek – például antidepresszánsok – is gátolhatják az emlékezést.
Általános szabály, hogy az álmok az ébredés után halványulni kezdenek, és az álom élményét okozó elektromos és kémiai jelek eltűnnek, ahogyan ébredezni kezdesz.
Gyakran előfordul, hogy a nap egy későbbi szakában valamilyen élmény hatására aztán mégis felidéződnek, mert ez újraaktiválja ugyanazt az agyterületet, amely az álmot létrehozta.
Azok az álmok, amelyek valamiért nagyon erős hatással vannak ránk – ilyenek például a rémálmok –, hosszabb ideig elkísérnek minket, és ha még el is meséled valakinek, még élőbbé és emlékezetesebbé válnak. Azok is nehezebben emlékeznek vissza az álomképeikre, akik valamilyen alvási rendellenességben, például apnoéban szenvednek, mivel esetükben alvás közben légzési nehézségek léphetnek fel és emiatt az REM-szakasz töredezetté válhat. Ugyanakkor ők azok, akik gyakran számolnak be olyan álmokról, amelyben fulladoztak. Így kúszik be az álmaikba a valóság.
Ki mit szagol, azt álmodja
Egy átlagos ember élete folyamán nagyjából 6 évet tölt álmodással. Ehhez képest viszont igen kevés az, amire egyáltalán ébredés után emlékszünk, és még kevesebb, amit akár évekkel később is fel tudunk idézni. Bár este szép álmokat kívánunk a családtagjainknak, valójában a rossz alvási szokások, a stressz és a pszichés terheltség időszakában sokszor több álmunkra emlékszünk, mint amikor kiegyensúlyozott az életünk. Ennek az az oka, hogy nem tudunk olyan mélyen aludni, az alvás maga is töredezetté válik. Éppen emiatt a negatív tartalmú álmok – legalábbis, amire visszaemlékszünk – sokkal gyakoribbak, mint amik pozitív eseményekről szólnak. Calvin S. Hall több mint 50 ezer álombeszámolót gyűjtött össze főiskolai hallgatóktól 40 év során.
Ez alapján kiderült, hogy az álmokban átélt leggyakoribb élmény a szorongás, és összességében a negatív élmények sokkal jellemzőbbek az álmainkra, mint a pozitívak.
Azt is megállapították, hogy az álmok érzelmi tartalmát számos külső hatás befolyásolja, akár olyan külső ingerek is, mint a kellemes illatok vagy rossz szagok.
Vannak témák, amelyekről mindenki álmodik
Az álmokat kutató szakemberek még jó néhány meglepő tényt figyeltek meg az éjszaka látott képekkel kapcsolatban. Az emberek többsége színesben álmodik – amikor arra kérték őket egy kísérletben, hogy válasszanak az álmukhoz kapcsolódó színeket, általában a pasztellárnyalatokra voksoltak –, ám nagyjából a 12 százalékuk azt állítja, hogy fekete-fehér álmaik vannak. A 25 év alattiak ritkábban számolnak be fekete-fehér álomképekről, míg az 55 év felettiek negyede ilyen filmet lát. A kutatók úgy vélik, hogy ennek az az oka, hogy az idősebbek gyermekként még láttak fekete-fehér televízióadást. Ezt támasztja alá az is, hogy az 1940-es évek előtt ritkábban számoltak be az emberek színes álmokról.
A férfiak és nők álmai sem egyformák: az uraknál a fegyverek, míg a nőknél a ruhák jelennek meg gyakrabban az álomképekben. A férfiak álmai sokszor tartalmaznak agressziót vagy fizikai aktivitást, a nők azonban jó néhányszor élnek meg ilyenkor elutasítást, vagy éppen többet beszélgetnek. Az ő álmaik hosszabbak és többszereplősek, megjelennek benne férfiak és nők egyaránt.
A kutatók azt is megállapították, hogy az állatok is nagy valószínűséggel álmodnak; kedvenceink is átélik alvás közben az REM-szakaszt, de azt természetesen nem tudjuk, hogy milyen témáról látnak képeket és emlékeznek-e rá ébredés után.
Vizsgálták a vak emberek álmait is; ugyanúgy van gyors szemmozgásos (REM) szakasz, mint a látóknál, és bár kevesebb a mozgás, hasonló álmokról számolnak be, a vizuális tartalmat is beleértve.
Kutatások bizonyították, hogy az álmok tartalma átível a határokon: bár sok személyes tapasztalat is befolyásolja, hogy milyen képeket látunk éjszaka, olyan témákról, mint az üldözés, a repülés, a mozgásképtelenség, a késés, vagy hogy nyilvános helyen nincs rajtunk ruha, a világ minden táján álmodunk.
Ha szeretnéd tudni, hogyan tudod tudatosan befolyásolni az álmaidat, olvasd el ezt a cikkünket is.
