14. havi nyugdíj Magyarországon – két út áll előttünk, egyikkel nagy összeg is lehet

Olvasási idő kb. 2 perc

Felmerült, hogy a 13. után a 14. havi nyugdíjat is bevezetheti a magyar kormány: hogy ezt miként teheti meg és mekkora terhet róna az országra, szakértő árulta el.

Farkas András nyugdíjszakérő az Economx-nak nyilatkozott arról, milyen lehetőségeket lát a Lázár János által egy kaposvári fórumon említett potenciális extra juttatás megvalósításában. A nyugdíjasok biztosan nagyon örülnének a dolognak, vélekedik Farkas, de sok kérdés nyitott még: tulajdonképpen semmit nem lehet tudni az esetleges 14. havi nyugdíjjal kapcsolatos részletekről.

Az egyik elképzelés lehet az, hogy a 13. havi nyugdíj koncepcióját lemásolva jelenik meg a rendszerben a 14. havi juttatás, azaz mindenki megkapja havi nyugdíját egy újabb, immár 14. alkalommal  – ez azzal járna, hogy megduplázódik annak költségvetési terhe. Jelenleg 585 milliárd forintot kell erre fordítani,

ha jönne a 14. havi is, akkor már 1170 milliárd kellene e célra, ráadásul járulékfedezet nélkül.

A 14. havi nyugdíj a kis juttatásból élők számára lehetne valóban nagy segítség
Fotó: Bloomberg / Getty Images Hungary

Így kevesebb lehet a 14. havi nyugdíj

A szakértő ugyanakkor lát egy másik utat is, amelyet a lengyelek jelöltek ki. Lengyelországban bevezették már ezt a plusznyugdíjat, viszont egységes összeggel, tehát mindenki ugyanannyit kap, függetlenül attól, hogy a nyugdíja alacsony vagy magas. Az ottani minimálnyugdíj a hazai átlagnyugdíjnak felel meg, ha ezt az összeget vezetnék be itthon egységesen, az 250-300 ezer forintos egyszeri juttatás lenne.

Idézőjel ikon

Ennek a kisnyugdíjasok igazán örülhetnének.

Farkas András szerint kérdéses, hogy hosszú távon is beépül-e ez a pluszjuttatás a rendszerbe. Azt is problémának látja, hogy a nagyobb nyugdíjra jogosultak egy esetleges egységes összeget – mely alacsonyabb saját juttatásuknál – nem tartanának fairnek.

A szakértő úgy gondolja, érdemes lenne az emelések rendszerét megreformálni, mert az jelenleg csak az inflációt követi, az olló pedig egyre nyílik az aktív keresők és a nyugdíjasok közt.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Ijesztő trend terjed a Z generációsok között: a legtöbben visszafordítani sem akarják

A legfrissebb felmérések szerint az amerikai Z generációsok 60 százaléka szakította meg a kapcsolatot családtagjaival vagy barátaival az elmúlt évben, hogy védjék saját mentális egészségüket és nyugalmukat. A fiatalok körében egyre népszerűbb „no contact” jelenség drasztikus változást jelent a korábbi generációkhoz képest, hiszen a baby boomereknek csupán az ötöde hozott ilyen döntést.

Életem

Mérgező anyagot mutattak ki ebben a fűszerben, fel ne használd

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság azonnali hatállyal visszahívta a forgalomból a Böllér-Ker Kft. kétféle morzsolt kaportermékét, miután egy hatósági ellenőrzés során az egészségügyi határértéket meghaladó növényvédőszer-maradványt találtak bennük.

Életem

Magyarországon ez a korosztály nem rendelkezik megtakarítással

Az 50 év feletti magyarok jelentős része úgy közeledik a nyugdíjas évekhez, hogy nincs valódi pénzügyi védőhálója. Ez azért különösen súlyos probléma, mert ebben az életkorban már jóval kevesebb idő marad tartalékot képezni, miközben az egészségügyi, lakhatási és gondozási kiadások jellemzően éppen idősebb korban nőnek meg.