Mitől lesz tartós a tartós kenyér? Igaz, hogy rosszabb minőségű?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A szakember szerint az adalékanyagok jelenléte miatt a tartós kenyeret nem feltétlenül kell leírni.

A mai magas élelmiszerárak mellett a vásárlásnál egyre fontosabb szempont lehet a kenyér eltarthatósága is, hiszen senki nem szeretne feleslegesen pazarolni. Ennek apropóján megnéztük, hogy az eltarthatósági időtől elvonatkoztatva a tartós kenyér tényleg annyival rosszabb alternatíva-e, mint ahogy az a köztudatban él.

Milyen szempontokat érdemes mérlegelni a vásárlásnál?

Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, a DIATRA Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője a Dívány kérdésére elmondta, a boltokban rengeteg kenyérfajta kapható, amelyek összetételüket, formájukat és minőségmegőrzési idejüket tekintve igen sokfélék lehetnek. Hogy melyik a jobb, azt a szakember szerint nem lehet egyértelműen eldönteni, hiszen minden élelmiszernek vannak pozitív és negatív tulajdonságai is.

A nagyobb boltokban rendkívül széles a választék, ezért nem könnyű dönteni
Fotó: SDI Productions / Getty Images Hungary

Egy hagyományos kenyérnél hátrány lehet a magasabb előállítási költség és a rövidebb eltarthatóság. A tartós kenyerek ezzel szemben sokáig elállnak, ami bizonyos helyzetekben praktikus lehet.”

Mitől tartós a tartós kenyér?

Az élelmiszermérnök magyarázata alapján a tartósság két alapvető okra vezethető vissza. Az első az, hogy a termékhez olyan adalékanyagokat – jellemzően tartósítószereket és különböző stabilizátorokat – adnak, amelyek megakadályozzák a káros mikrobák elszaporodását, illetve lelassítják a kedvezőtlen fizikai elváltozásokat, így például a kenyér kiszáradását.

Idézőjel ikon

Az adalékanyagok jelenlétét a termék címkéjén is fel kell tüntetni.

Traszkovics Zsolt hozzátette, az adalékanyagokkal kapcsolatos félelem a legtöbb esetben nélkülözi a racionális alapot, hiszen az előírások által megszabott mennyiségben felhasználva nincs semmilyen káros hatásuk a szervezetre nézve. „A hozzáadott tartósítószereknek valójában éppen az a céljuk, hogy az egészségre veszélyes mikrobák ne tudjanak elszaporodni.

A kenyér tartósságát a hozzáadott adalékanyagokon túl a csomagolás is befolyásolhatja
Fotó: Ryan McVay / Getty Images Hungary

A második ok a speciális csomagolás, ami szintén hozzájárul a termék hosszabb eltarthatóságához. Ezért is lényeges, hogy fogyasztásuk után mindig gondosan zárd vissza a tartós kenyerek csomagolását. Amennyiben ezt elmulasztod, annak a frissességük láthatja kárát.

„A tartós kenyerek is ugyanúgy készülhetnek minőségi alapanyagok felhasználásával, akár teljes kiőrlésű lisztekből is, ezért nem feltétlenül gyengébb a minőségük. Ugyanakkor egy hagyományos kenyér is lehet szakmai szempontból nagyon silány minőségű. Tehát azt, hogy valaki számára melyik a megfelelő kenyér, több tényező is befolyásolhatja, beleértve az egyéni ízlést is” – vonta le a konklúziót a szakember.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.

Életem

Megjelent a sertéspestis Magyarországon: ezt kell tudnod, mielőtt húst vásárolsz

Laboratóriumi vizsgálatok igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban, Vállaj településen. Az eset kiemelt jelentőségű, mivel Magyarországon most először mutatták ki a vírust házi sertésekben, miután a kór 2018-as megjelenése óta egészen idáig kizárólag vaddisznókban volt jelen a betegség.