Igaz, hogy a pulykamellsonka nem is sonka? De akkor mégis mi? A szakértő válaszol

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Lehet, hogy ezután kicsit más szemmel tekintesz majd a pulykamellsonkára.

A pulykamellsonkának sok rajongója van, de nem mindenki tudja, hogy minőségét tekintve nem lehet egy lapon emlegetni a hagyományos sonkával. A szakértő elmondja, miből és hogyan készül a termék, illetve mire érdemes figyelni vásárlása során.

A pulykamellsonka vajon mi?

„A pulykamellsonka nem a hagyományos értelemben vett sonka” – mondta el kérdésünkre Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, a DIATRA Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője. Miközben ugyanis a parasztsonka egy darab húsból – jellemzően sertéscombból –, lassú pácolással készül, ezért magasabb minőségi kategóriát képvisel (és drágább is), addig a pulykamellsonka előállítása ipari körülmények között, teljesen más eljárással történik, így nem csupán a felhasznált hús különbözteti meg őket.

A pulykamellsonka gyártása során a húst összepréselik, ízesítés gyanánt páclevet adnak hozzá, majd tömbbé formázzák, vagy bélbe töltik, végül pedig hőkezeléssel tartósítják. „A pulykamellsonka a formában vagy bélben hőkezelt sonkák csoportjába tartozik, melynek paramétereit a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza”. Az előírások szerint

hústartalma nem lehet kevesebb, mint 68 százalék.

Ez azt jelenti, hogy a párizsinál azért jobb (ott 51 százalék a minimális elvárás), de egy hagyományos sonka mellett nem rúghat labdába. A szabályozás sok egyéb paraméter mellett azt is meghatározza, hogy a pulykamellsonka víztartalma legfeljebb 77 százalék lehet, ám ebbe beleszámít a húsban lévő víz is. Szintén előírás, hogy sótartalma nem lehet több 2,5 százaléknál.

A pulykamellsonka csak nyomokban hasonlít az igazi sonkára
Fotó: mpessaris / Getty Images Hungary

„Az összetevők között a só mellett megtalálhatók a fűszerek, illetve néhány adalékanyag is, még akkor is, ha szakmai szempontból nézve minőségi termékről van szó” – emelte ki Traszkovics Zsolt. Ha azonban szóját, burgonya- vagy kukoricakeményítőt látsz a felsorolásban, az gyengébb minőségre utal, mivel ezeket az értékesebb összetevők helyettesítésére használják.

Ami a hústartalmat illeti, a 68 százalék csak a minimális érték, így ennél természetesen magasabb is lehet, és akár a 94-95 százalékot is elérheti. A felhasznált mennyiség általában az árban is érezhető, bár a szakértő szerint előfordul olyan eset, amikor egy minőségi termék olcsóbban kapható, mint gyengébb összetételű társa. Még egy ok, hogy a csomagoláson mindig ellenőrizd az összetevők listáját! Az élelmiszermérnök hozzátette, persze sokat számít az egyéni ízlés is, ezért nem kizárt, hogy valakinek éppen egy olcsóbb, alacsonyabb hústartalmú termék ízlik jobban.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Betiltják a mobilozást a zebrán, korlátozzák az e-rollerezést – új szabályok Szlovákiában

Jelentős változások előtt áll a szlovákiai közlekedés, miután a pozsonyi parlament június 2-án elfogadta a közúti közlekedésről szóló törvény átfogó módosítását. Az új előírások elsődleges célja a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek számának csökkentése – többségükben szeptember 1-jén lépnek hatályba, és a szigorítások a gyalogosokat, az elektromos rollereseket, valamint a gyorshajtó sofőröket egyaránt érintik.

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.