Lássuk, hogy mi az igazság a bolti gyümölcsökön lévő számsorról.
A számsor, amelyről azt állítják, hogy kiolvasható belőle a génmódosítás nyoma, nem más, mint az úgynevezett PLU-kód, amely a boltok polcain vagy a gyümölcsökön – jellemzően az importtermékekre ragasztva – jelenhet meg jelölésként. De mit jelent valójában? Itt a Nébih álláspontja a témában.
Tényleg kiderül a gyümölcsökön lévő számsorból a génmódosítás?
„Egy amerikai blogon jelent meg egy cikk arról, hogyan lehet felismerni, hogy a szuper-hiper-marketekben árult gyümölcs, zöldség rendes, bio vagy génkezelt-e. Úgy, hogy megnézzük azt a címkét, amit ráragasztunk a megmérés után, amelyen egy 4-5 számból álló kód van. Ha ez a kód 4 jegyű (pl. 4021), akkor normális körülmények között termelt növénnyel van dolgunk. Ha 5 jegyű, és 9-essel kezdődik a számsor (például 96584), akkor biotermék. Ha viszont 5 jegyű, és 8-assal kezdődik (például 86584), akkor sajnos génmódosított az illető »termék«. A vonalkódot FIGYELD!” – áll az eredeti körlevélben, amely már régóta futja köreit az interneten.
Az írás tartalmával kapcsolatban a Tudatos Vásárlók Egyesülete korábban megkereste a génmanipuláció kérdésével külön program keretében foglalkozó Magyar Természetvédők Szövetségét. Az egyesület programfelelőse, Fidrich Róbert akkor a következő választ adta:
„Egy amerikai blogot említenek benne. Az Egyesült Államokban a fogyasztóknak egyáltalán nincs semmiféle joguk arra, hogy érdemben tájékoztatást kapjanak arról, hogy egy élelmiszer tartalmaz-e génmódosított összetevőt vagy sem.
Európára egyébként sem vonatkoznak az amerikai szabályok. Nálunk elvileg az élelmiszereken jelezni kell, ha génmódosított összetevőt tartalmaznak, de arra nem a vonalkód való, hanem magán a csomagoláson (címkén) kell egyértelműen jelölni a génmódosított tartalmat.
A jogszabályban szerepel egy kitétel, hogy a jelölési kötelezettség, amennyiben technikailag elkerülhetetlen, illetve véletlenszerű szennyezésről van szó, csak 0,9% felett érvényes, de ezt jobb, ha elfelejtjük, mert sokan – néha még a hatóságok is – félreértik ezt.
A lényeg, hogy jelölni kell a csomagoláson, ha génpiszkált összetevőt tartalmaz az élelmiszer.
A jogszabályok szerint ugyanakkor nem kell jelölni az élelmiszeren a génmódosított tartalmat abban az esetben, ha egy tej- vagy hústerméket olyan állatból állítottak elő, amely génmódosított takarmánnyal volt táplálva.”
Mi a hivatalos álláspont a témában?
A Nébih szerint a PLU, azaz a Price Look-Up Code egy eredetileg az amerikai üzletekben használatos számsor. A pénztárosok ezt a számot ütik be a gépbe azoknál a termékeknél, amelyeken nincs vonalkód. A kód használatával gyorsabbá válik a kasszakezelés, ráadásul nem kell címkét nyomtatni a lemért gyümölcsre vagy pékárura.
A PLU-számsornak technikai jelentősége van, egyéb többletinformációt nem tartalmaz.
„Egy nemzetközi (főleg Észak- és Dél-Amerikában tevékenykedő) civil szervezet, az IFPS felvetette, hogy a napjainkban már világszerte használt PLU-kódokat egységesíteni lehetne, és a 2-5 karakteres kódokat 8 számjegyre kiterjesztve többletinformációt lehetne felvinni a rendszerbe, például a GMO- vagy ökotermékek esetében. Ez azonban felvetés maradt.
Manapság már Magyarországon is használnak az üzletekben PLU-kódokat, ezzel minden kereskedelmi lánc a maga módján könnyíti meg a pénztárosok munkáját. Azonban ez a számsor – amely valóban gyakran látható például a gyümölcsökön – semmilyen többletjelentéssel nem bír, nem befolyásolja a termékek biztonságos fogyasztását” – hívta fel a figyelmet Facebook-oldalán a Nébih.
