Bizonyos gyógyszerek érzékenyebbé teszik az ember bőrét a napsütésre, ami súlyos leégéshez vezethet.
Mind az orálisan szedett, mind a helyileg alkalmazott gyógyszerek kölcsönhatásba léphetnek a napfényből vagy a szoláriumból származó UV-sugárzással – figyelmeztetnek a szakemberek. A kölcsönhatás eredményeként heves bőrreakciók léphetnek fel, ami fototoxicitáshoz vagy fotoallergiához vezethet.
Ez az összefüggés a leégés és a gyógyszerek között
Az összefüggés abból adódik, hogy a fotoszintetizáló gyógyszereknek egyedi kémiai összetételük van, amelyek az elnyelt UV-sugárzás hatására megváltoznak vagy destabilizálódnak. A következőkben felsoroljuk azokat a készítményeket, amelyek ilyen szempontból extra kockázatot jelentenek.
1. Antibiotikumok
Egyes embereket az antibiotikumok is hajlamosabbá tehetik a leégésre. Idetartoznak a tetraciklinek, a szulfonamidok és a fluorokinolonok, amelyeket különféle bakteriális fertőzések kezelésére írnak fel.
A legfigyelemreméltóbb fényérzékenységet a tetraciklinek váltják ki.
2. Fogamzásgátlók
Bizonyos orálisan szedett fogamzásgátlók – beleérve az ösztrogén- és progesztintartalmú szereket – szintén megnövelhetik a fényérzékenységet, még ha nem is annyira elterjedtek, mint az antibiotikumok.
3. Akne kezelésére szolgáló készítmények
Az A-vitamin-származékok, mint a tretinoin, elősegítik a bőrsejtek megújulását, ezért gyakran alkalmazzák őket pattanások kezelésére. Hátrányuk azonban, hogy a bőr természetes védőgátjának eltávolításával és elvékonyításával érzékenyebbé teszik a bőrt a leégésére. Hasonló hatásuk lehet egyes öregedésgátló vagy fényesítő bőrápoló terméknek is.
4. Egyéb gyógyszerek
Vannak, akiknél a nem szteroidalapú gyulladáscsökkentő szerek (pl. a naproxén, a celekoxib és a piroxicam), a szív- és érrendszeri gyógyszerek (pl. az amiodaron, a nifedipin, a kinidin, a kaptopril, az enalapril, a fozinopril, a ramipril, a dizopiramid, a hidralazin, a kalofibrát és a szimvasztatin), a vizelethajtó gyógyszerek (pl. a hidroklorotiazid, a furoszemid, a klorotiazid, a bendroflumethiazid, a benztiazid és a ciklotiazid), a triciklikus antidepresszánsok (pl. az amitriptilin és a dezipramin), a cukorbetegség elleni gyógyszerek (pl. a gliburid és a glipizid) és egyes kemoterápiás szerek is (pl. a fluorouracil, a vinblasztin-dakarbazin, a prokarbazin és a metotrexát) is fényérzékenységet okoznak.
A napérzékenységet okozó gyógyszerek bőrre gyakorolt hatása az alábbi három nagy csoportba sorolható:
1. Fototoxikus reakció
A gyógyszerek által kiváltott fototoxicitás az ultraibolya sugárzás és egy vegyi anyag kölcsönhatásából fakadó reakciót takarja.
A vegyszernek vagy a fénynek való kitettség önmagában nem elegendő a tünetek kiváltásához. Ha azonban a vegyszer fotoaktiválódik, akkor abnormális reakció léphet fel.
A reakció súlyos leégés formájában, jellemzően a napozást követő perceken vagy órákon belül a napsugárzásnak kitett bőrterületeken jelentkezik. Az egyetlen különbség a napégés és a fototoxicitás között, hogy miközben az utóbbit szájon át szedhető vagy helyileg ható gyógyszerek okozzák, addig az előbbi pusztán a bőrszövetek károsodása a hosszan tartó UV-sugárzás miatt.
2. Fotoallergiás gyógyszerreakció
Úgynevezett fotoallergiás gyógyszerreakció akkor következik be, amikor a napfény szerkezeti változást okoz egy anyagban, ami a szervezetben antitestek termeléséhez vezet. A folyamat ahhoz hasonló, mint amikor egy vágás vagy nyílt seb keletkezik a testen, és a fehérvérsejtek a „sérülés” helyére költözve immunközvetítőket szabadítanak fel.
A reakció ebben az esetben 24–72 órán belül tapasztalható viszkető, ekcémára emlékeztető kiütések képében, amelyek olyan testrészekre is átterjedhetnek, amelyek nem voltak kitéve a napnak. Az állapot akár a kiváltó ok megszűnése után is fennmaradhat.
3. A bőr elváltozása
Egyes gyógyszerek megváltoztathatják a bőrt, és érzékenyebbé tehetik azt az UV-sugárzásra. Erre jó példák a retinoidok, amelyek elvékonyítják a bőr legfelső rétegét, az úgynevezett stratum corneumot, vagyis a szaruréteget, ami enyhe napvédő faktorral rendelkezik.
Így védekezhetsz ellene
Ha napérzékenységet fokozó gyógyszereket szedsz, akkor különösen fontos, hogy a napfénynek kitett bőrfelületeket legalább 30-as faktorszámú, széles spektrumú védelemmel ellátott fényvédővel kezeld.
Ne feledkezz meg az ajkaidról és szemhéjaidról sem, amelyek érzékenyebbek az UV-sugarakra, a fényvédők alkalmazásakor sokan mégis figyelmen kívül hagyják őket.
Lényeges a fizikai védelem is, vagyis hogy a napsugárzás ellen megfelelő ruházatot, sapkát és napszemüveget viselve vértezd fel magad. Hasznos lehet, ha ezekből az autódban vagy a munkahelyeden is tartasz néhány darabot.
A szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy a 10 és 16 óra közötti időszakban kerüld a közvetlen napsütést, ami itt fokozottan igaz – pláne, ha olyan betegséged, például ekcémád vagy pikkelysömöröd van, amely tovább növeli a napérzékenység kockázatát.
Fontos ugyanakkor, hogy napégés esetén se hagyj fel a megszokott gyógyszerek szedésével, anélkül hogy konzultálnál orvosoddal, mert ez súlyos egészségügyi következményekkel járhat.
