Azok a fehér dolgok az epren nem is magok

Olvasási idő kb. 3 perc

Az eper tele van meglepetésekkel, egyrészt nem is piros bogyós gyümölcs, mint azt sokan hiszik, és még a fehér pöttyök sem magok rajta, hiába hisszük ezt.

A földi eper, vagyis a termesztett szamóca egyike a legrégebbi gyümölcsfajtánknak. Bár az is igaz, hogy nem gyümölcs, mert rendszertanilag a málnával együtt a rózsafélék családjába tartozik, de azt sem mondhatjuk rá, hogy zöldség. Ha áltermésnek nevezzük, akkor járunk a legközelebb az igazsághoz.

Miféle növény a földi eper, és mi tarkítja a felszínét?

Ettől gyümölcs a gyümölcs

A gyümölcs per definitionem a növény érett, az esetek többségében lédús, húsos magháza vagy magházai. A bogyós gyümölcs pedig arról ismerszik meg, hogy egynél több magot tartalmaz, egyébként pedig egy külső, bőrnemű héjból, egy húsos középső termésfalból és egy belső burkolatból áll, amely a magokat tartja. A bogyó egyetlen virág egyetlen termőjéből alakul ki. 

A fehér szamóca szinte mindenben hasonlít a szokványos eperre, annyi a különbség, hogy kis fehér bogyókat termel, amelyeknek citrusos ízük van. De vajon mag van rajta?
Fotó: Copyright Crezalyn Nerona Uratsu / Getty Images Hungary
Idézőjel ikon

Ez alapján például sokmagvú bogyótermésnek mondjuk a paradicsomot és a paprikát is.

Igaz, a paprika a felfújt bogyótermések közé tartozik, sejtjük, miért. Ezenkívül még bogyós termés az úgynevezett narancstermés is (narancs, citrom, grépfrút), és akármennyire is képtelenségnek hangzik, az uborka és a padlizsán is.

Az eper nem is az, aminek hisszük

Érdekesség, hogy a bogyós gyümölcsök közé soroltak közül korántsem mindegyik bogyótermés növénytani értelemben: idetartozik az eper, a szeder vagy a kökény.

Tisztázzuk akkor most azt is, hogy mi az eper és a szamóca közötti különbség. Epernek „hivatalosan” a lédús faepret nevezzük, amely az eperfa fekete vagy fehér termése. A köznyelv szamóca, vagyis földi eper címén pedig a címadó növényünk, a rózsafélék családjába tartozó Fragaria nemzetség zamatos, piros gyümölcsét érti. Mi is ez utóbbira gondolunk, amikor eperre utalunk.

Az eper, ellentétben a valódi bogyós gyümölcsök csoportjával, valójában a termés szövetét jelenti, amely a maghordozó gyümölcsöt tartja a felszínén.

Más gyümölcsökkel ellentétben, amikor az eper virágát beporozzák, a gyümölcs nem nő meg; ehelyett a vacok fejlődik, ebből képződik az áltermés, közben a valódi gyümölcs apró, száraz bogyókra válik szét. Az elhúsosodó vacok felületén találhatók meg az eper valódi termései, az aszmagok.

A szamócának ezen csonthéjas tartozékai, az aszmagok csak egy magot tartalmaznak.

Szaporítása sem magról történik

Hiába van szem előtt, az epret nem érdemes magjáról szaporítani. Tőosztással vagy indanövényről levett hajtást szokás gyökereztetni. A kezdő szamócakertészeknek azt szokták javasolni, hogy kezdjék március végén frigópalánták ültetésével.

Így 70 nap múlva már szüretelhető az első, érett gyümölcs, ha megfelelően jártunk el az ültetésnél.

Nagyobb terméshozam igaz, csak a rá következő évben várható.

Az eper betakarítása az egyik legfárasztóbb kertészeti munka
Fotó: Yawar Nazir / Getty Images Hungary

Lehet, már azon is elgondolkoztál, hogy miért éppenstrawberrynekhívják angolul. Pláne azok után, hogy most vezettük le, hogy nem is berry, azaz nem is bogyós gyümölcs. A straw pedig annyit tesz, szalma… Az elnevezés egy ősi praktikához vezet minket, hiszen régen a kapálást úgy próbálták megúszni a szamócatermelők, hogy a sorok közé és a tövek alá vékony rétegben szalmát helyeztek, ami a talaj felszínét teljesen elfedte, így a gyomok a fény hiányában nem tudtak kifejlődni. A szalmatakaró a felverődő sártól is megvédte a szemkápráztató piros terméseket.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Geyer Krisztina
Geyer Krisztina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?