A legfontosabb kerti teendők, mielőtt beköszönt a tél

Olvasási idő kb. 3 perc

Legtöbbünknek az idei nyár nem a nagy jövés-menésről szólt, éppen ezért nyugodt szívvel ajánljuk bárkinek, hogy vesse bele magát a kerti munkákba – épp itt van az ideje!

Az aktív pihenés jegyében most meg tudjuk alapozni kertünk vagy veteményesünk következő hónapjait, hogy minden növény számára a lehető legkönnyebben menjen a telelés. Cikkünkben Boncz Péter, a Praktiker szakértője hónapokra bontva ad sorvezetőt az őszi kertészkedéshez.

Első felvonás: szeptember

Az egyik megkerülhetetlen kora őszi feladat a virághagymák elültetése, ezt semmiképp sem szabad elodázni, hiszen csak így lesz elegendő idejük, hogy tavaszra előbújjanak. Tulajdonképpen nincs is ebben semmilyen különös furfang, ha követjük a virághagymák csomagolásán feltüntetett információkat, figyelemmel vagyunk a víz- és fényigényükre, akkor minden gördülékenyen megy majd.

Sokan nem veszik figyelembe, hogy a talaj minőségére is legalább annyi gondot kell fordítani, mint bármi másra a kertben. Sajnos nem elég csak műtrágyázni, hiszen a növények elég gyorsan felhasználják az így rendelkezésükre álló tápanyagokat, a talaj szerkezetét viszont nem érinti egy ilyen változás. Érdemes tehát az átfogó talajjavítást szem előtt tartani és szerves, érett trágyát használni, kerti komposztot vagy korhadt leveleket. Ezekből az anyagokból készítik a mikroorganizmusok az értékes humuszt, ami hosszú távon is biztosítja a tápanyagellátást. Minél korábban megtesszük ezt, annál több ideje lesz a tápanyagoknak egyenletesen eloszlani a földben.

A harmadik klasszikusan kora őszi feladat az évelők visszavágása, mivel ilyenkorra ezek a növények elgyengülnek, száradásnak indulnak. Ekkor célszerű őket szinte a földig visszavágni, hogy tavasszal újra szárba szökkenhessenek. Hasonló elv szerint az egynyáriak kiszedése is szeptemberi munka, a felszabadult helyre pedig ültethetünk újabb, akár kétnyári növényeket.

Ha pedig a megüresedett helyekre nem a szemnek, hanem a gyomornak kedves növényeket szeretnénk ültetni, akkor van pár olyan haszonnövény, amelyeknek a szeptember a tökéletes időzítés, ilyen például a sóska, retek, saláta, spenót, mák.

Nem elég összeszedni a lehullott leveleket
Fotó: monkeybusinessimages / Getty Images Hungary

Félúton: október

Ahogyan a természet is kezd nyugovóra térni, úgy októberre is már kevesebb teendő marad a kertben. Ha a korábbi hetekben letudtuk az érzékenyebb növények gondozását, ültetését, akkor a nagyobb feladatok közül már csak a fák és bokrok ültetése marad hátra. Ilyenkor a talaj hőfoka a napközbeni melegek miatt alkalmas arra, hogy a gyökerek kellőképpen kifejlődjenek. Ebben az esetben is törekedjünk arra, hogy az altalaj laza legyen, illetve hogy a növények gazdag, tápanyagban dús helyre kerüljenek.

A meglévő fák és bokrok visszametszése is elengedhetetlen, főleg akkor, ha megbetegedett, sérült vagy elhalt ágakat látunk. Ha viszont a bokrok túlságosan tömöttnek hatnak, akkor elgondolkozhatunk a ritkításon, hiszen ez hosszú távon előnyére válik, mivel így a középső részek is elegendő fényt és levegőt kapnak majd. A gondozás előtt mindenképp tájékozódjunk arról, hogy melyik típusnak milyen konkrét igényei vannak!

Az utolsó simítások: november

Kertünk növényei ilyenkor már felkészülnek a télre, nyugalmi állapotra váltanak, a tápanyagfelvétel és a légzésük egyaránt lecsökken. Ilyenkor célszerű a fagyérzékeny fák védelmét támogatni, főleg a frissen kiültetett és a pár éves csemetéknek segíteni. Legérzékenyebb pontjuk kétségtelenül a gyökérnyak, amit a törzs felkupacolásával vagy bemeszeléssel tudunk a legegyszerűbben biztosítani, így megakadályozhatjuk, hogy a törzs szövetei – a hőmérséklet-változás okozta tágulás és összehúzódás miatt – roncsolódjanak.

A levelek összegyűjtése nemcsak esztétikai szempont, hanem a gombásodás féken tartása miatt is fontos lehet – ezt nemcsak a lombseprű rendszeres használatával, hanem késő őszi permetezéssel is megelőzhetjük. A fenntarthatóság jegyében a lehullott lombokat pedig komposztáljuk szakszerűen!

Ha mindezeken túl vagyunk, akkor már tényleg csak pár apró dolog marad hátra: víztelenítsük az öntözőrendszereket, nehogy kárt okozzon bennük a fagy, és végezetül gondoskodjunk a szűkös hónapokban a kertünk madarairól is: helyezzünk ki nekik etetőket, hogy aztán a természet újraindulásakor ők segítsenek nekünk a kártevők és rovarok megtizedelésében!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?