A fáradtság és a ködös tudat általában csak a jéghegy csúcsa. Az állandó kialvatlanság hosszú távon komolyan próbára teheti a szervezeted.
Vannak, akik azt hiszik, hogy az alváshiányhoz hozzá lehet szokni, de te inkább ne ringasd magad hamis illúziókba. Még ha pillanatnyilag úgy is érzed, hogy együtt tudsz élni vele, idővel olyan mértékű egészségromlást eredményezhet, amivel már nem leszel képes orvosi segítség nélkül megbirkózni. A CNET egy 6 pontos listán mutatta be a kialvatlanság legsúlyosabb következményeit.
1. Öregíti a bőröd
Hiába költesz drága kozmetikumokra, hogy ápold a bőröd, ha közben krónikus alváshiányban szenvedsz. A jelek elég egyértelműek: puffadt szemek, sötét karikák és megereszkedett szemhéjak. Miközben a látványos állapotromlás rövid távon még visszafordítható, ha visszatérsz a normális alvási ciklusodhoz, hosszú távon bőröd idő előtti öregedését kockáztatod vele.
Ez egyrészt abból fakad, hogy a bőröd így nem tud megfelelően regenerálódni a napi stresszorok, például a napfény, a kék fény és a környezeti toxinok által okozott károkból, de ezenkívül a rossz alvás akadályozhatja a kollagén- és az elasztintermelést, befolyásolhatja a növekedési hormon és a kortizol termelődését, illetve lelassíthatja a bőrsejtek keringését is, melyek szintén szerepet játszanak a bőr gyorsabb öregedésében.
2. Rombolja a mikrobiom egyensúlyát
A kevés alvás rosszul érintheti a bél mikrobiomját, vagyis az emésztőrendszerben élő mikrobák trillióit, ami nagyban meghatározza az emésztést, a vitaminok és ásványi anyagok felszívódását, az immunrendszer működését, a mentális egészséget, a hormonegyensúlyt, illetve a bőr állapotát. Kutatások szerint a kialvatlanság mindezeken túl kedvezőtlen változásokat hozhat a bélfunkciókra, valamint a bélrendszer saját cirkadián ritmusára nézve is.
3. Rontja az ítélőképességet és a tanulási készséget
Szeretnél új dolgokat tanulni és produktívabbbá válni? Akkor tegyél magadnak egy szívességet, és feküdj le időben, hogy mindennap 7-9 órát aludhass. Az viszonylag köztudott, hogy az alváshiány negatívan befolyásolhatja a másnapi produktivitást és koncentrációt, az viszont már kevésbé, hogy összefüggésben van az ítélőképességgel, a memóriával és tanulási készségekkel is. Ennek oka, hogy az alvásmegvonás gyakorlatilag az agy minden részére, így a hippokampuszra is hat.
Az elégtelen pihenés valójában olyan mértékben ronthatja az ítélőképességet, ami komoly hibák elkövetéséhez, így rossz munkahelyi döntésekhez és balesetek előidézéséhez is vezethet.
4. Befolyásolja a testsúlyt
Az alváshiány többféle módon is akadályozhat a fogyásban. Ha nem pihensz eleget, másnap nehezebben fogod tudni rávenni magad az edzésre, illetve nagyobb eséllyel fogsz rosszabb, hizlaló ételek mellett dönteni, aminek az lehet a vége, hogy több kalóriát viszel be, mint amennyire szükséged van.
Általánosságban kevésbé leszel motivált, hogy egészséges életet élj.
A kutatók szerint a kevesebb testmozgás, illetve az étel utáni sóvárgás mellett az alváshiány és a súlygyarapodás között molekuláris kapcsolat is lehet. Az alváshiány ugyanis olyan mértékben megbolygatja a hormonok, a neurotranszmitterek és más fontos anyagok egyensúlyát, ami az étvágyadra és a telítettség érzésére is kihatással lehet.
5. Csökkenti a szexuális étvágyat
Az alváshiány egyik kellemetlen következménye lehet az alacsonyabb libidó is. Ez leginkább a hormonális ingadozásokra, az idegrendszer viselkedésére, illetve arra a tényre vezethető vissza, hogy a szex nem mindig olyan élvezetes, ha túlzottan fáradt vagy.
Amennyiben tehát úgy érzed, hogy soha nem vagy megfelelő hangulatban, elképzelhető, hogy a kialvatlanság felelős érte. Ezt érdemes megbeszélned a partnereddel, mert a megcsappant szexuális élet párkapcsolati problémák és önértékelési zavarok forrása is lehet. Ha egyedül nem boldogultok, megkereshettek egy szex- vagy párkapcsolati terapeutát is.
6. Ronthat a hangulaton
Ha valaki állandó alváshiánnyal küzd, attól ingerültebb is lehet. Ennek a számlájára írhatók a máskor nem jellemző szúrós megjegyzések és indokolatlan dühkitörések is, sőt közrejátszhat akár a depresszió és a szorongás kialakulásában, továbbá egyes kutatások szerint megnehezítheti az érzelmek feldolgozását is.
