Miért faragják ilyen szépre a fogpiszkálók végét?

Olvasási idő kb. 2 perc

Nem, a kifaragott rész nem csak díszítés. Ha megtudod, mire való, a fejedet fogod majd, hogy ez eddig miért nem jutott eszedbe.

Az élet nagy kérdéseinek szentelt sorozatunkban hétköznapi tárgyak kevésbé ismert funkcióiról rántjuk le a leplet. Nincs ez másként a fogpiszkáló esetében sem! Észrevetted már, hogy egyes termékek végén apró barázdák vannak? Máris mutatjuk, valójában milyen célt szolgálnak, illetve a fogpiszkáló történelméről és gyártásáról is ejtünk néhány szót.

Honnan ered a fogpiszkáló?

A Wikipédia szerint a fogpiszkáló az egyik legrégebbi fogtisztító eszköz. Már a neandervölgyi ember és a Homo sapiens koponyáján is találtak arra utaló nyomokat, hogy őseink valamilyen eszközzel piszkálták a fogukat. Persze, akkoriban még más anyagokat használtak. Az Észak-Olaszországban és az Alpok keleti részén felfedezett őskori sírhelyekben például bronz fogpiszkálók kerültek elő. Az ókorban ezzel szemben ezüstből készített, finom művészi darabok, illetve a rómaiak által kedvelt pisztáciafa fogvájók maradtak hátra.

Régen más anyagokból készült
Fotó: Runstudio / Getty Images Hungary

A 17. században a fogpiszkálóból aztán egyfajta ékszerszerű, értékes fémekből előállított, drágakövekkel ékesített luxuscikk lett. Innen jutottak el a manapság ismert fa formához. Az első fogpiszkáló-készítő géppel 1869-ben Marc Signorello ajándékozta meg a világot, majd 1872-ben Silas Noble és J. P. Cooley szabadalmaztatott egy másikat.

Hogyan készül?

A felsofokon.hu összefoglalója alapján a fogpiszkáló alapja a nyárfából vágott rönkfa, amit lehántolnak, feldarabolnak, majd a kapott szeleteket felgöngyölítik. A facsíkokat ezután a lyukasztógépbe teszik, ami egységnyi méretre vágja őket.

Idézőjel ikon

A kis fa pálcikák ezrei ömlenek ki a gépből.

A pálcák a következő lépésben egy szárítóba mennek, ahol 4 óra alatt keményre szikkadnak, majd egy forgódobban újabb 4 óra alatt tökéletesre csiszolják őket. Miután egy rosta kiszűri a törött pálcákat, már csak a minőség-ellenőrzés és a csomagolás van hátra.

Szóval, mire jó a mélyedés?

Nagyon egyszerű! A japán dizájn azt a célt szolgálja, hogy könnyen letörhesd a fogpiszkáló végét, és egyfajta állványként használva rátámaszthasd, ami elég higiénikus megoldás, hiszen így nem koszolódik össze, ha netán újra használni szeretnéd, akárcsak az evőpálcikák esetében. Valahogy így:

XRnF6.jpg_613x501

Végezetül egy jó tanács. Csak óvatosan a fogpiszkálóval, mert könnyen felsértheti a fogínyt, vagy beletörhet a fogba!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ez a legnagyobb tévhit a kullancsokról: nem csak az erdőben vagy veszélyben

Sokan még mindig megnyugszanak, ha a hétvégi program nem erdei túra, hanem csak egy kerti sütögetés vagy séta egy belvárosi parkban, mondván: „itt úgysem kapunk kullancsot”. Sajnos ez óriási tévedés. A veszélyes vérszívók már rég beköltöztek a városokba, a gondozott pázsitra és a játszóterekre is. Megmutatjuk, miért bukott meg a „fáról ugró kullancsok” mítosza, és hogyan védekezhetsz hatékonyan ellenük a betonrengetegben is.

Testem

Orron át gyógyít az anyatej: forradalmi eljárást alkalmaztak a Semmelweis Egyetemen

Világszenzációnak számító orvosi eljárást vezettek be a Semmelweis Egyetemen: az intenzív osztályon kezelt, súlyos állapotú újszülöttek orrába cseppentett anyatejjel serkentik az agy regenerációját. Ez a forradalmi, teljesen fájdalommentes módszer közvetlen utat nyit a jótékony őssejteknek és növekedési faktoroknak a sérült idegrendszerhez, kikerülve a vér-agy gátat.

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.

Offline

Villámkvíz: felismered a híres olasz városokat egyetlen képről?

Az olasz csizma legendásan szép és nyüzsgő városai az európai kultúra alapjainak hordozói évezredek óta. Az egyedi építészet, az ókor lenyomata és a vibráló színek felejthetetlenné teszik az itáliai városkákat, legyen szó akár egy tengerparti kisvárosról vagy az olasz fővárosról.