Miért faragják ilyen szépre a fogpiszkálók végét?

Olvasási idő kb. 2 perc

Nem, a kifaragott rész nem csak díszítés. Ha megtudod, mire való, a fejedet fogod majd, hogy ez eddig miért nem jutott eszedbe.

Az élet nagy kérdéseinek szentelt sorozatunkban hétköznapi tárgyak kevésbé ismert funkcióiról rántjuk le a leplet. Nincs ez másként a fogpiszkáló esetében sem! Észrevetted már, hogy egyes termékek végén apró barázdák vannak? Máris mutatjuk, valójában milyen célt szolgálnak, illetve a fogpiszkáló történelméről és gyártásáról is ejtünk néhány szót.

Honnan ered a fogpiszkáló?

A Wikipédia szerint a fogpiszkáló az egyik legrégebbi fogtisztító eszköz. Már a neandervölgyi ember és a Homo sapiens koponyáján is találtak arra utaló nyomokat, hogy őseink valamilyen eszközzel piszkálták a fogukat. Persze, akkoriban még más anyagokat használtak. Az Észak-Olaszországban és az Alpok keleti részén felfedezett őskori sírhelyekben például bronz fogpiszkálók kerültek elő. Az ókorban ezzel szemben ezüstből készített, finom művészi darabok, illetve a rómaiak által kedvelt pisztáciafa fogvájók maradtak hátra.

Régen más anyagokból készült
Fotó: Runstudio / Getty Images Hungary

A 17. században a fogpiszkálóból aztán egyfajta ékszerszerű, értékes fémekből előállított, drágakövekkel ékesített luxuscikk lett. Innen jutottak el a manapság ismert fa formához. Az első fogpiszkáló-készítő géppel 1869-ben Marc Signorello ajándékozta meg a világot, majd 1872-ben Silas Noble és J. P. Cooley szabadalmaztatott egy másikat.

Hogyan készül?

A felsofokon.hu összefoglalója alapján a fogpiszkáló alapja a nyárfából vágott rönkfa, amit lehántolnak, feldarabolnak, majd a kapott szeleteket felgöngyölítik. A facsíkokat ezután a lyukasztógépbe teszik, ami egységnyi méretre vágja őket.

Idézőjel ikon

A kis fa pálcikák ezrei ömlenek ki a gépből.

A pálcák a következő lépésben egy szárítóba mennek, ahol 4 óra alatt keményre szikkadnak, majd egy forgódobban újabb 4 óra alatt tökéletesre csiszolják őket. Miután egy rosta kiszűri a törött pálcákat, már csak a minőség-ellenőrzés és a csomagolás van hátra.

Szóval, mire jó a mélyedés?

Nagyon egyszerű! A japán dizájn azt a célt szolgálja, hogy könnyen letörhesd a fogpiszkáló végét, és egyfajta állványként használva rátámaszthasd, ami elég higiénikus megoldás, hiszen így nem koszolódik össze, ha netán újra használni szeretnéd, akárcsak az evőpálcikák esetében. Valahogy így:

XRnF6.jpg_613x501

Végezetül egy jó tanács. Csak óvatosan a fogpiszkálóval, mert könnyen felsértheti a fogínyt, vagy beletörhet a fogba!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.