Ha egy átlagos nap végén gond nélkül elvegyülhetnél egy vizespóló-versenyen, ez a cikk neked szól!
Az erőteljes izzadás elég kellemetlen tud lenni. Van, hogy az ember hiába fújja magára flakonszámra a dezodorokat, egyszerűen semmi nem segít, így sokszor bűzös kipárolgásokkal, foltos ruhában kell kihúzni az újjászületésnek is beillő esti zuhanyig. A Lifehacker megkérdezett egy szakembert, hogy létezik-e kiút.
Az izzadás minek van?
Dr. Michele Green bőrgyógyász szerint a verejtékezés tulajdonképpen jó dolog, hiszen fontos szerepet játszik hőszabályozásunkban: szervezetünk így próbálja lehűteni magát. Maga az izzadság nagyrészt vízből, illetve kloridokból, fehérjékből, cukrokból, ammóniából, karbamidból és nyomelemekből áll, amelyek bőrünk felületére kerülnek, amikor az agyunkhoz tartozó hipotalamusz kiadja a megfelelő parancsot.
Napi egy liter a minimum
A Perspirex szerint egy emberen körülbelül 1,6–4 millió izzadságmirigy található, és átlagosan naponta 1 liter verejtéket izzadunk ki. Érdekesség, hogy az izzadság sokszor ugyanolyan gyorsan párolog el, mint ahogyan termelődött. Fizikai aktivitás esetén vagy nagy melegben ez az átlagos napi 1 liter akár a tízszeresére is nőhet.
A verejték tehát az izzadságmirigyekben termelődik, amelyek két csoportba sorolhatók:
- a teljes bőrfelületen előforduló ekrin verejtékmirigyek a testmozgásra és a hőre reagálnak
- a jellemzően a hónalj és az ágyék területét lefedő apokrin mirigyek pedig az izgalomra, idegességre és érzelmekre reagálnak
Fontos megjegyezni, hogy az izzadság csak akkor tudja elvégezni feladatát testhőmérsékletünk szabályozásában, ha hagyjuk elpárologni (vagyis ha letörlöd, nem fog lehűteni!).
Van köze a genetikához?
Valószínűleg igen, bár eddig csak korlátozott számú kutatás született a témában. Egy 2002-es tanulmány például arra jutott, hogy a hyperhidrosis (fokozott verejtékezés) elnevezésű rendellenességnek örökletes oka is lehet. Vagyis elképzelhető, hogy a szüleidnek köszönheted, ha sokat izzadsz.
A Cut szerint egyes bizonyítékok azt mutatják, hogy a jelenségben az is szerepet játszhat, hogy hol (milyen klímájú helyen) nőttél fel. Habár mindannyian nagyjából ugyanannyi verejtékmiriggyel születünk, életünk első két évében csak azok aktiválódnak, amelyekre szükségünk van. Ebből leszűrhető, hogy ha egy átlagosnál melegebb helyen töltötted a gyerekkorod első hányadát, az átlagosnál többet fogsz izzadni.
Mit lehet ellene tenni?
Igazán ütőképes hosszú távú megoldás egyelőre nincs, de azért van pár dolog, amit megtehetsz, hogy mérsékeld a problémát. Az Egyesült Államokban például nemrégiben jegyeztek be egy hónaljtájra szánt gyógyszeres törlőkendőt, ami a verejtékmirigyekben lévő neurotranszmitterek blokkolásával akadályozza meg az izzadást.
Talán van, akit meglep, de Green doki szerint a homlokba vagy hónaljba beadott botox injekció szintén hatásos megelőzés gyanánt, a szagokat viszont nem feltétlenül fojtja el, így a dezodorvásárlást nem váltja ki.
Ha valami kevésbé drasztikus gyógyírt keresel, igyál meg egy pohár jeges vizet (az orvos szerint a Gatorade nevű sportital még tutibb) vagy vegyél egy hideg zuhanyt. Amikor pedig azonnali beavatkozásra van szükség, tegyél jeges tömlőt a nyakad hátsó részére. Ezt az indokolja, hogy a tested itt érzékeli a hőt.
A bőrgyógyász végső jó tanácsként hozzátette: semmilyen körülmények között ne viselj gyapjúból készült ruhákat, mert úgy fogod érezni magad, mint ha radiátorba öltöztél volna.
Az egyébként megvan, hogy van, akinek az egyik hónalja jobban izzad, mint a másik?
