Ha szereted a batátát, és van egy kis kerted, jó hírünk van: saját magadnak is megtermelheted a gumókat. Nem egy agysebészet, ráadásul igénytelen növényről van szó, menni fog, csak most vágj bele!
A batátát, más néven édesburgonyát egyre könnyebb az üzletekben beszerezni, és igény is van rá, mert nemcsak finom, és sokoldalúan felhasználható, de rost- és tápanyagtartalma miatt sokkal egészségesebb is mint a burgonya. Egy baj van, sajnos elég drága, viszont akinek van egy kis kertje, nyugodtan megpróbálhatja saját magának megtermelni. Nem egy agysebészet, menni fog!
A batáta kimondottan könnyen termeszthető és igénytelen növény, és remekül tűri az itteni éghajlatot. Valójában semmi különös nem kell neki, csak föld, víz, és napfény, és – ha szerencsénk van, ugyebár, mert a mezőgazdasági siker mindig elég sok tényezőtől függ – ősz végén saját batátatermést takaríthatunk be. Romantikus napok lesznek, már előre gyúrok rá.
Az előkészületeket pedig éppen ezekben a napokban kell megtenni. Az egyik lehetőség, hogy elmegyünk Ásotthalomra, a honi batátaföldekhez, és vásárolunk palántát. Ez egy kicsit később is ráérne, de ne ijedj meg, van sokkal egyszerűbb megoldás is, mondjuk. Ehhez egyszerűen venni kell egy darab batátát, bárhol, ahol hozzájutunk. A piacon, szupermarketben vagy a zöldségesnél, mindegy, csak semmiképpen se legyen fagyott. A batátánkat hazavisszük, félbevágjuk, vízbe állítjuk, és hagyjuk, hogy gyökereket eresszen, majd hajtásokat hozzon.
A kezdet
Batátatermesztésben gyakorlott ismerősöm tanácsait követve, itthon úgy oldottam meg, hogy a félbevágott gumóba a vágás fölött 2-3 centivel fogpiszkálókat szúrtam, és így akasztottam fel egy-egy vízzel teli edényke szélére. Így a gyökerek nyugodtan kibújhatnak, és a berohadásnak is kevesebb esélyt adunk. Nálam már kinőttek az aranyos kis gyökérbajszok, elég reményteli a dolog. Persze az, hogy ez mikor történik meg, szintén sok mindentől függ, nálam olyan két hétig tartott, mire elkezdett látszani valami változás. Lényeg, hogy a vágás mindig vízben álljon!
Ha elkezdenek nőni felül a hajtások, fontos, hogy a növénykénk elég napfényt kapjon, különben vékony, satnya, életképtelen hajtásokat hoz. Amikor a hajtások nagyjából 20 centiméteresre nőttek, letördeljük őket a gumóról, és egyenként, vízbe állítva kigyökereztetjük őket. A kigyökeresedett hajtásokat először cserépbe ültetjük, és még bent, a lakásban, hagyjuk őket megerősödni.
Folyt.köv.
Szabad földbe csak valamikor május közepén, végén érdemes kiültetni, nagyjából akkor, amikor a paradicsompalántákat. Egy-egy gumó akár 15-20 ilyen hajtást is hozhat, vagyis, ha mindet elültetjük, egy gumóból lesz vagy 15-20 batáta bokrunk. Vagy a fölösleget odaadjuk a szomszédnak, amivel határtalan népszerűségre tehetünk szert nála.
A batáta igen terebélyes növényt, de ennek örülünk. Főként azért, mert a levele is fogyasztható, lehet belőle pesztót készíteni, sőt salátának, de akár szósznak, levesnek is jó. Másodszor pedig azért, mert a nagy növénynek sok a termése. Ennek megfelelően legalább 30 centiméteres tőtávolsággal, és 1 méteres sortávolsággal ültessük a palántákat úgy, hogy csak a felső két levél kandikáljon ki, a többi kerüljön a föld alá. Ha növekedés közben nagyon elfutnak a hajtások, tépjük ki bátran, hogy ne a zöldtömeg burjánozzon, inkább a föld alatti, hasznos rész növekedjen.
Különösebb gondozást ezen kívül nem igényel az édesburgonya, ha van föld, víz és nap, a batáta boldog, és jó sok termést fog hozni. Igaz, ez majd csak késő ősszel fog kiderülni, mert akkor kell felszedni, de akkor aztán bátran és elszántan ássunk, mert akár a föld alatt 80-100 cm mélyen is lehetnek még gumók. Tárolni pedig szobahőmérsékleten kell, mert azt szereti.
Szóval batátatermesztésre fel, könnyű, menni fog!
