KÖLYÖK

Több egyházi iskolás, kevesebb vallásos fiatal

2017. március 5., vasárnap 14:55

Habár 2010 óta ugrásszerűen megnőtt az egyházi iskolák, így az ezekbe járó gyerekek száma, mégis egyre kevesebb fiatal tartja magát vallásosnak. Be kell tehát látnunk, tévedtünk, amikor annak idején azt írtuk, az egyházi iskolákban vallásos gyerekeket nevelnek. A valóság inkább az, hogy csak próbálkoznak, de hosszú távon gyakorlatilag sikertelenül, sőt, egyre romló hatékonysággal.

Pontosabban, ha a pillanatnyi helyzetet nézzük, igazunk volt: az egyházi iskolákban valóban a keresztény hitre nevelik a gondjaikra bízott gyerekeket, aztán, ahogy ezek a gyerekek kilépnek az iskolából, a vallásos érzület és a templomba járás úgy elmúlik, mintha sosem lett volna. Legalább is ez derül ki a Magyar Ifjúság 2016 kutatásból, aminek az egyik fejezete a vallásossággal foglalkozik.

A kutatás a 15-29 éves fiatalokra fókuszál, és azt látjuk, hogy évről évre egyre kevesebben tartják magukat vallásosnak. Ez a trend nem most kezdődött, hanem már jó régen, 2000-ben például a fiatalok 28 százaléka mondta, hogy egyáltalán nem vallásos, 2008-ban 35 százalékuk, és 2016-ban pedig már a korosztály 41 százaléka jelentette ki, hogy egyáltalán nem hisz semmiféle istenben.

shutterstock 548358673

Sőt, még azoknak az aránya is csökkent valamennyire, akik a "maguk módján vallásosak", tehát nem valamelyik egyház tételes tanítását követik, hanem a saját elképzeléseik szerint hisznek valamiben.

Ez pedig azért különösen furcsa, mert 2010-től egyre több, korábban önkormányzati fenntartású iskolát vettek át az egyházak, és öt év alatt (2015-ig) megduplázódott az ilyen általános iskolába járó gyerekek száma. Az egyházi gimnazisták aránya ez idő alatt 15-ről 20 százalékra nőtt, a szakközépiskolákban pedig 2,6 százalékról 10,8 százalékra ugrott az arányuk, vagyis megnégyszereződött. 

Hogy miért adják a szülők egyházi iskolába a gyereküket, annak ezer oka lehet, és nem feltétlen a hitbuzgóság az. Például az van közel. Oda járt a nagyobb gyerek is, amikor még önkormányzati suli volt, ott tanít a kedves, bevált tanítónő. Jól lehet parkolni, van fűtés, tetszenek a módszerek, oda megy a haver is, vagy ott indul az a tagozat/szak, amire a gyerek menni szeretne.

Szóval nem feltétlenül vallási indíttatásból íratják a szülők egyházi iskolába a gyereküket, sőt, négy éve tartó, ám koránt sem reprezentatív felmérésem szerint törpekisebbségben vannak azok, akiket elsősorban ez motivál. 

Márpedig ha vallásos emberekkel nem lehet megtölteni ennyi iskolát, akkor maradnak azok, akik más miatt járatják oda a gyereküket, vagyis az iskolának sokszor a nulláról kell kezdeni a hitéleti oktatást. Hát, ahogy a számok mutatják, nem sok sikerrel járnak.

Az egyházi iskolákban ugyanakkor jellemzően nagy gondot fordítanak a gyerekek vallásos nevelésére. Már a kötelező hit- és erkölcstan bevezetése előtt is voltak hittanórák, heti rendszerességgel tartanak a gyerekeknek áhítatot, és elvárják a tanévenként meghatározott számú vasárnapi templomlátogatást. Van, ahol a szülői értekezlet is áhítattal kezdődik, vagyis a szülőket is bevonják a hitéleti nevelésbe, nem beszélve arról, hogy az alsós gyerekét még nyilván elkíséri a szülő a kötelező templomlátogatásra, tehát a felnőttek sem igazán tudják kivonni magukat belőle.

Mindezek betetőzéseként pedig, jellemzően hetedik vagy nyolcadik osztályban, az egyházi iskolába járó gyerekeknek át kell esniük a felnőtté válási szertartáson: felekezettől függően bérmálkozáson vagy konfirmáción. Nos, ez az az aktus, amikor a legtöbb gyerek kipipálva érzi a feladatot, és búcsút is int az egyházának. Szép szóval: kikonfirmálnak.

Végeredményben pedig az marad, hogy a 15-29 éves korosztálynak közel fele soha nem megy többé templomba, 18 százalékuk hébe-hóba, vagyis önszántából "ritkábban, mint évente" megy egyházi szertartásra (az unokatestvér templomi esküvője nem számít ide), és csupán 9 százalék, aki heti-havi rendszerességgel mégiscsak megjelenik a misén/istentiszteleten. Igaz, az „egyház tanítása szerint vallásos” kategóriába a fiataloknak csak a 6 százaléka sorolta magát, szóval van itt 3 százalék, aki nem vallásos, de mégis rendszeresen jár templomba, érdekes.

A kutatásból az is kiderül, hogy a fiatalok kevesebb, mint egynegyedét nevelték otthon vallásosan, egyházi oktatási intézménybe pedig összesen kilenc százalékuk járt. 

KOMMENTEK

  • 2017.03.06 09:06:42Amineknevetadokelveszik

    fizetekmegegysort: nagyon egyszerű. Kér a helyi paptól / lelkésztől egy igazolást, hogy a gyerek aktív tagja -e a gyülekezetének. Az más kérdés, hogy simán adhatnak annak is, akit akkor látnak először :) de az is benne van, hogy azután adnak igazolást, ha eljárt a gyerek legalább X alkalmat.

  • 2017.03.06 09:14:40Edina Kovács

    Kicsit elavult már ez a jézuskás mese, van még néhány vallás.A hívek mindig a saját vallásukat tekintik igaz vallásnak szerte a világon. Biológia órán már inkább Darwinnak hisznek a gyerekek is. Meg ott vannak a népszerű dinoszauruszok,szóval még a gyermek is rájön,hogy a vallás csak a hatalomról és a pénzről szól. A vallás és a pénz elválaszthatatlanok. Nemhiába a vatikáni bank a legtitkosabb.
    Hitre nem nevelni kell, mert az az egyén szabad választása.. Ismerje meg a gyermek az összes vallást és válasszon ,ha akar.

  • 2017.03.06 10:03:51zizi77

    Edina Kovács, a teremtéstörtênetet meg az evolúciót simán össze tudják hangolni az egyházi iskolákban, ugyanis nem szó szerint kell venni, ami a teremtéstörténetben szerepel.
    Lányom is egyházi suliba jár. Mi katolikusok vagyunk, járunk is misére, de az iskola református, ahol egyébként nem kötelező a vasárnapi istentisztelet. Az osztályban a lányomon kívül, tán 3-4 gyerek van még, akit vallásosan nevelnek. Mi is azért írattuk oda, mert úgy gondoltuk nagyobb lesz a fegyelem, mert válogatnak. Hát azért ide se mintagyerekek járnak.
    A vallásos gyerekeket az egyházi ajánlás által tudják szűrni, amit a lelkész vagy a pap állít ki a felvételi előtt.
    Ja, és mint kiderült a fentiekből, pocsék suliba járunk, mert a felsősök nem kaptak tabletet. Igaz most éppen a gimnázium összehozásán fáradozik a suli, arra kell a pénz. De nálunk is van alapitvány meg technikai hozzájárulás, így kréta jut.

  • 2017.03.06 10:24:28ősbölény

    Érdekes, tegnap este küldtem egy kommentet, és nem jelent meg.

  • 2017.03.06 10:54:47fizetekmegegysort

    Amineknevetadokelveszik: na, ez kábé mint a jegyesoktatás. Attól, hogy párszor pap bácsi elbeszélget velünk, és ez a feltétele a templomi hercehurcának, attól még nem lesz senki vallásos, és különösen nem fogja hitben nevelni a gyerekeit. Szóval értem én, hogy ennyi, de ugye akkor most ezzel nem látjuk igazoltnak, hogy csak olyanok kerülnek az egyházi iskolába akik "valódi" hívők?

  • 2017.03.06 10:55:14partravetve

    Az egyház hittérítési munkája ott mutatkozik meg, mint ahogy előttem író is megjegyezte, hogy ezek a gyerekek 30-40 év múlva visszatalálnak az egyház, a hitélethez, és saját gyerekeiket is ilyen iskolákba íratják, sőt később öregkorukban maguk is hívőkké válhatnak. Az egyházi türelem dolgozik, megérleli a hívőket.

  • 2017.03.06 11:16:18fizetekmegegysort

    partravetve: vagy nem. Itt is írta már valaki, hogy pont ellentétesen hatott rá a hittan és az egyház. És magam is így vagyok vele.

  • 2017.03.06 11:18:42efi

    Örömmel olvastam a cikkben leírtakat. Hogy stílszerű legyek: hálisten, van remény.

  • 2017.03.06 12:24:57zizi77

    fizetekmegegysort, a vallásosság nem feltétele az egyházi iskolába való bekerülésnek, de elsőbbséget élveznek a vallásos családok gyerekei. Az már más kérdés, hogy ha bent van a gyerek, akkor alkalmazkodni kell az ottani szokásokhoz. Hogy névleg, vagy ténylegesen, az már az iskola szempontjából lényegtelen. Ezt mindenki magában eldönti.

  • 2017.03.06 13:05:14félértelmiségi

    ftxpmj: ??? Figyi, én nem vagyok hívő, de semmi bajom vele, ha valaki az, nekem egyáltalán nem fog fájni, ha 30-40 évesen visszatalálnak a hitükhöz. Tök jó! (És az is, ha nem. Ez mindenkinek a maga dolga.) Nem jó vagy rossz, hanem egy érdekes jelenség, amiről a cikk szól. Sajnálom, ha az jön le neked ebből, hogy megint egy kérdés, amin jól lehet ellenségeskedni.

  • 2017.03.06 14:06:21fizetekmegegysort

    zizi77: én tudom, hogy nem feltétele. Válaszul vetettem fel a kérdést, hogy mégis hogyan ellenőrzik, pont, mert valaki itt azt írta, hogy igenis vallásosak, és az a jellemző, hogy az egyházi suliba vallásos családok gyermekei járnak, mert az ő gyerekeinél is az osztály 98%-a vallásosan él. Szerintem ezt nem lehet ellenőrizni. Nyilván vannak olyan esetek, amikor igen, pl a HIT Gyüli sulijába tuti, hogy olyanok járnak, akik 100%ban a hitük szerint élnek, de szerintem az egyházi sulik többségében nem ez a jellemző. Sokkal inkább azért kerülnek oda a gyerekek, mert a szülő többet, jobbat vár a sulitól, és nem is feltétlenül oktatási minőségben, sokkal inkább a válogatott családok miatt. Aztán vagy bejön, vagy mint ahogy te írtad, itt sem a mintagyerekek vannak csak.

  • 2017.03.06 14:23:42zizi77

    fizetekmegegysort, én 2 egyházi sulit ismerek jobban. Egyikben sincsenek többségben a vallásos családok gyerekei. viszont mivel az egyik katolikus iskola, ott kötelező a gyerekeknek a vasárnapi mise. Mi csak "hobbiból" járunk.

  • 2017.03.06 14:28:44fizetekmegegysort

    zizi77: nekem van olyan ismerősöm, akinek egyházi gimibe jár a gyereke, és mikor a beiratkozáskor megkérdezték, milyen misére járnak, mondta, hogy semmilyenre. A gyerekek többsége ott is ilyen. Az egyházi iskolák felfutása egyértelműen a jobb körülmények, a szűrt gyerekek, és az állami romlása miatt van. Szerintem.

  • 2017.03.06 15:28:44zizi77

    Fizetekmegegysort, +1

  • 2017.03.06 15:42:21pantlikaskiralylany

    Ezeknek a gyerekeknek a szülei a 70-80-as években születtek, amikor is TILOS volt templomba járni, a nagyszüleik is csak lopva, a szomszéd városba mertek betérni egy templomba. Tehát a szülők nagy része eleve nem is kaphatott vallásos nevelést.
    Az meg, hogy a vallásos ember tovább élne, elég nagy baromság, legfeljebb - és itt most kimondottan a katolikus öreglányokra gondolok - az a sok szitkozódás és átkozódás okozhatja a hosszú életüket, nem a hitük.
    Attól mert valaki templomba jár, még ugyanúgy lop, csal, hazudik és megszegi a tízparancsolat szabályait, vagy még jobban, épp csak elmegy a templomba, hogy megmutassa magát, meggyónja bűneit, aztán kezdheti előröl.


    Az, hogy ki mennyire vallásos, ezt mennyire ismeri be, az szerintem olyan magánügye, mint, hogy milyen vallást követ, vagy melyik politikai oldallal szimpatizál.
    Amennyiben a szülő úgy van vele, hogy nem árt a gyereknek, ha ilyen nevelést kap, és elfogadja annak ellenére, hogy ő maga nem vallásos - nem is kapott ilyen nevelést, akkor onnantól a gyerektől függ, hogy mennyire fogadja be. Nyilván kisebb korban (általános iskolában) fogékonyabbak erre, de ők majd még most fognak majd gimnáziumba menni.

  • 2017.03.06 16:34:41Serrin

    Gyerekként járattak hittanra és voltam elsőáldozó. Már akkor utáltam, főleg az elpocsékolt idő és vasárnapi koránkelés miatt.

    Valaki írta, hogy 30-40 évesen visszatalálnak a hithez/egyházhoz. Ez nálam nem jött be, mert nálam nagyobb ateistát nehezen lehet találni. Szerintem az összes egyházat be kéne tiltani és a térítést börtönnel büntetni. A bibliát meg oda sorolni, ahova való: a mesekönyvek közé.

    A gyerekem meg csak akkor egyházi iskolába menni, ha más nem marad.

  • 2017.03.06 17:04:25fizetekmegegysort

    Pantlikaskiralylany: én 70es évek szülöttjeként, Bp-en jártam hittanra meg templomba is (nagyanyó nyomására), szóval azért nem volt az tilos. Az igaz, hogy a harminc fős osztályból ketten jártunk. A többiek előszeretettel cikiztek minket emiatt, kiröhögtek, szentfazekaztak - utáltam, na. Ma ezek közül a többiek közül elég sokan szórják tele a fb profiljukat bibliai idézetekkel, és hívősdit játszanak, meg mesélnek arról, hogy ők már az átkosban is jártak hittanra. Én meg nem tudom, sírjak vagy röhögjek.

  • 2017.03.06 17:07:32fizetekmegegysort

    Serrin: én ugyanezekért utáltam! Meg mert szombaton, mikor mindenki az Orion űrhajót nézte én ülhettem a hittanon, és hétfőn, mikor mindenki az Orion űrhajóról beszélt a suliban, én hallgattam mint a sült hal. :(

  • 2017.03.06 18:46:57Van_mikrohullámú_sütőtök?

    Hogy is monták a HetiHetesben? "Nincs Jézuska, nincs HúsvétiNyúl, mindmeghalunk és a kukacok esznek meg"

    Azért ezt egy 3-10 éves gyereknek ne mondd. A közösség sok problémán átlendíthet, segíthet. Ma van sport, nyelvi- meg egyházi táborban ugyanez, gazdaságosabban. Képmutatás? lehet, de ha adnak fogadd el, ütnek szaladj el... azért jobb, mint a szektásodás, bandázás, legalábbis legális. Bevallom én irígyeltem azt a srácot aki az iskolai csapatunkból stúdiósként utazott a kórussal egyház+unió+mittudomén milyen projectfinanszírozással több mint 40 országba és több csajjal volt együtt mint a többi fiú az osztályomban összesen.

  • 2017.03.06 20:15:44xtlight

    Az egyetlen vallással foglalkozó tantárgy, aminek létjogosultsága van az összehasonlító vallástörténet. A copy-paste vallások, mint pl. a kereszténység nem véletlen félnek tőle, mint ördög a tömjénfüsttől :)

  • 2017.03.06 20:31:08Budapest a kutyaszar városa

    Az egyházi iskolákban megy a hülyítés, agymosás közpénzből, a legelvetemültebb papok a szószékről buzdítanak a célzott szavazásra : kizárólag a pénzről, hatalomféltésről szól az egész !

  • 2017.03.06 23:02:03Almandin

    @Serrin: Az az életkor, amikor valóban többen kezdenek hinni valami természetfelettiben, az az idős kor, 60-70 év felett. Ezt Richard Dawkins "tülekedés a kijáratnál" jelenségnek nevezte, ami jól leírja, miről van szó: az idős ember érzi az elmúlás közeledtét, ami egy nehéz téma, mert a megsemmisülés gondolata még az ateistát is nyomasztja. Emiatt többen hívők lesznek. Viszont ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy valamilyen tételes, dogmatikus vallásban hisz az illető (bár az is előfordul).

  • 2017.03.06 23:10:28Almandin

    @fizetekmegegysort: Valóban, én is több helyen olvastam, hogy ma Magyarországon az egyházi iskolák jobb színvonalúak, az államiak pedig csúsznak lefelé, problémás gyerekek gyűjtőhelyeivé válnak, stb. Így sok nem vallásos szülő is beadja oda a gyerekét. Nagy baj, hogy az állam több pénzt ad az egyházi iskoláknak, mert ezzel is tolja az egyházak szekerét.
    Az oda beadott gyerekek nagy része pedig képmutatóvá nevelődik. Miért is? Ha nem nagymértékben hívő a család, akkor otthon és az iskolában kétféle értékrendet kap, a szülők pedig megtanítják, hogy látszólag helyeseljen az iskolában, játssza el a papoknak és a tanároknak (akik gyakran ugyanazok), hogy mekkora hívő. Ezzel arra nevelik, hogy ne vállalja a saját véleményét, önmagát, hanem a világnézetét is úgy forgassa, mint a köpönyeget, ha az érdeke úgy hozza. Pl. később, ha liberális szemléletű munkahelyre kerül, akkor játssza el a libsit, ha jobbikos a főnöke, pufogtasson soviniszta lózungokat.

  • 2017.03.07 08:44:15gyongyi70

    Mi nem vagyunk ateisták, mégis nehéz rávennem akár magamat, akár a családomat, hogy elmenjünk templomba. Szerintem a legtöbb egyházra és koreográfiájára ráférne egy alapos leporolás és a 21. századhoz kellene igazítani őket. Mondom, én hiszek Istenben, de az elnyújtott, hamisan énekelt hosszú zsoltárok alatt nem a hitem erősödik, hanem a vérnyomásom, a prédikáció meg sokszor nem nekem szól és amit főleg utálok, amikor politizál a pap. :-( Szerintem, ha az egyházak több hívőt szeretnének, akkor először önmagukba kellene nézniük és vállalni némi újítást.
    Ami az egyházi sulikat illeti, mivel épp felvételizett a nagyobbik gyerekem, ezért több ilyen fórumon cseréltem eszmét több szülővel, betéve ismerem az iskolai rangsorokat, ezért két dolgot meg kell állapítanom:
    1. A legtöbb gyerek nem akar egyháziba menni, a szülők sem preferálják ha más elit gimibe nem kerülnek be, akkor mentőőövnek jó. Egyébként azért is jók mentőövnek, mert nincs akkora túljelentkezés, mint a világi jó sulikba.
    2, Én is mindig azt hittem, hogy az egyházi sulik vmi szuperek az oktatás színvonalát illetően. Hát, nem... Átbogarászva az ilyen-olyan rangsorokat, csak néhány, 5-6 egyházi suli van a legjobb 100 iskola között, a többit még egyszerű általános iskolák is leelőzik pl a kompetencia felméréseken. Tehát mintha az oktatás színvonala is romlani látszana. :-(

  • 2017.03.07 09:04:03fizetekmegegysort

    Almandin: Egyetértek. Ez egy olyan probléma, amire sok szülő sajnos nem gondol. Minél kisebb egy gyerek (tehát általános iskola), annál fontosabb, hogy a suli és a szülők értékrendje ugyanaz legyen, és kb ugyanazt hallja otthon a gyerek, mint a suliban. Ha egyháziba adjuk úgy, hogy közben nem a hit szerint élünk, a gyerek számára két legfontosabb tekintély (a szülő és az iskola) nem ugyanazt az értékrendet közvetíti, ami a gyereknek ROSSZ. Rosszabb, mintha lenne két SNI-s osztálytársa.
    Számomra nagy szomorúság, hogy Magyarországon mind a döntéshozók, mind a szülők többsége (tisztelet a kivételnek) úgy gondol az iskolára, mint a tanulás helyszínére. Pedig az iskola, a modern iskola, tanulásmódszertant ad át, tehetséget gondoz, képességeket fejleszt, szocializál, értéket közvetít, és nem elsősorban információt ad át. Sajnos én azt látom, hogy a szülőket kb az érdekli suli választáskor, hogy hányadik a rangsorban, mennyi az esély, hogy majd egyetemre (!) kerül onnan a gyerek (hat éves, de már a gimin és egyetemen pörgünk, ami 8-12 év múlva lesz aktuális). Aztán ha már bent van a csimota, akkor is csak a hányas lett/milyen jegyet kaptál az érdekes. És közben fejben meg a computer, hogy az melyik felvételire lesz elég, vagy hogy mennyi magánóra kell még az elitgimibe és az mennyibe kerül. Szerintem ez szörnyű.

  • 2017.03.07 09:42:37gyongyi70

    Almandin: "Ezzel arra nevelik, hogy ne vállalja a saját véleményét, önmagát, hanem a világnézetét is úgy forgassa, mint a köpönyeget, ha az érdeke úgy hozza."

    Legalább így az iskola az élete nevel. :-)
    Ne csináljunk már úgy, mintha nemzedékek nem így szocializálódtak volna pl. a rendszerváltás előtt és most kb. ugyanez történik, ha lehet, még hatványozottabban.

    A mi általános sulinkban pl. a kisebbeknek megmondták, hogy mit illik gondolni a migráncsokról, otthon meg szépen átbeszéltük, hogy az nem teljesen úgy van... nem volt bonyolult magyarázat, a gyerekeim csak félig magyarok...

  • 2017.03.07 09:44:16gyongyi70

    fizetekmegegysort: ja-ja, a legtöbb szülő csupa rosszat akar a gyerekének, hogy tanuljon, boldoguljon az életben ha felnő... ej-ej..

  • 2017.03.07 10:14:32fizetekmegegysort

    gyongyi70: a legtöbb szülő nem veszi a fáradtságot, hogy megnézze, vajon az életben való boldogulás és pl az általános iskolai tanulmányi eredmény milyen arányban függ össze. Mennyire fontos a lexikális tudás és az elitegyetem, és mennyire fontos a stabil értékrend, az önismeret, a magába vetett hit, a képsségeinek ismerete és bátor használata, az önbizalma.... és estig sorolhatnám. Pedig elég sok tanulmány van erre. És elég sok oktatással foglalkozó szakember elmondta már, hogy NEM a kitűnőtanulók, a sorba beállók, a kockagyerekek sikeresek és boldogok az életben. És elég sok oktatási rendszer bizonyítja ugyanezt a világ boldogabb felén.
    És amit az előzőben írtál: persze hogy erre szocializálódtunk mi is. Ez nem volt kérdés. A kérdés az, hogy jó-e ez nekünk? Boldog, sikeres ország vagyunk? Boldog, sikeres nemzet? Boldog, sikeres egyének? Ha nem, akkor vajon miért neveljük ugyanerre a gyerekeinket? Nekem is van három gyerekem, és őszintén nem értem magam körül azokat, akik mindenre, ami az oktatásban történik rálegyintenek, és "úgysem fog változni", meg "nekünk is jó volt, mi sem haltunk bele" felkiáltásokkal megrántják a vállukat. De, belehaltunk. Nézzünk körül, hogy hány boldog és kiegyensúlyozott család/egyén él körülöttünk! Nézzünk körül, hogy milyen a pszichés és fizikai állapotunk! Hogyan kezelünk problémát, milyen a vitakultúránk, hogyan beszélünk egymással a villamoson/buszon/közértben. Milyen a mai felnőttek önbizalma, önismerete, vállalkozókedve? Mi újság azokkal a kompetenciákkal, amik a XXI. században szükségesek a boldoguláshoz? Szerintem nagyon is belehaltunk abba, ami történt velünk.

  • 2017.03.07 10:53:51gyongyi70

    fizetekmegegysort: a jó tanulmányi eredmény és sikeres élet kb. olyan, mint a pénz és boldogság. A pénz sem boldogít, de azért egy jó nagy rakás akadályt elhárít a boldogság útjából. A tudás meg nem garancia, de leszámítva némely mázlistát feltétel a sikerhez.
    Boldogság-megalkuvás: tudod, én nagyon kétségbe voltam esve úgy 2010 tájékán, amikor beszántották az Alkotmánybíróságot, eltüntették a nyugdíjpénzeket. Nagyon féltem, mi lesz, annyira, hogy bele is betegedtem. Nem vicc, 42 kiló, állandó emésztési problémák, gyomor- és béltükrözés lett az eredménye, s miután a szervi bajokat kizárták, az idegesség számlájára írták.
    Azután letettem ezt a kérdést. Anyukámnak volt egy jó mondata: éltünk már ilyen rendszerben, és túléltük. Azóta alkalmazkodom és nem izgatom magam. És sokkal kiegyensúlyozottabb vagyok.
    Hogy is van az a mondom? Uram, adj erőt, hogy megváltoztassam, amit tudok, türelmet, hogy elfogadjam, amit nem tudok, és bölcsességet, hogy meg tudjam különböztetni e kettőt.

  • 2017.03.07 11:00:36fizetekmegegysort

    gyongyi70: Anuykám élt ebben a rendszerben, és esélye sem volt változtatni. Nekünk lenne. Ez hatalmas különbség. De megértem, hogy letetted. Én lázadó típus vagyok. :)

  • 2017.03.07 12:02:48sityak

    Azért elég izzadságszagú ez az "egymásban tartjuk a hitet" erőlködés :-), kedves wmiki és tsai... (sajnos).

  • 2017.03.07 12:17:17gyongyi70

    fizetekmegegysort: amit tudok, megteszek, de egyedül kevésre vagyok képes. P. a munkahelyemen egyedül én maradtam a manyupban, pedig mindenkinek megpróbáltam elmagyarázni, hogy blöffölnek.

  • 2017.03.07 19:41:40almafa5555

    Én vallásos egyetemre jártam és még jobban kiábrándultam a vallásból, mint előtte. Nagyon sok olyan csoporttársam volt, akik szigorú vallásos iskolából jöttek és soha nem kényszeríteném a gyerekemre ezt. Az egész egy vicc

  • 2017.03.08 09:45:04Kritikatúra

    Hmm, maradjunk abban, hogy a hit és az egyház kapcsolata elég felületes.
    Az egyháti iskolák általában jobban megválogatják kiket vesznek fel. Nem elitképzésről beszélek, az nem lesz ott soha. Vagy nem olyan elit ami úgy általában a nép agyában van. Viszont több emberséget tanulnak és aki mégsem az hamar repül. Legalábbis ahová a fiam jár. Hogy vallásos vagyok? Nem, kicsit sem. Hiszek Istenben? Valami olyanban, igen. A többi nem lényeges. A fiam vallásos? Nem. Valószínűleg sosem lesz az egy olyan vallási közegben ami fenyeget (Pl: A hívő hite szerint az élet nem ér véget a halállal. Felelősséget kell vállalnia a tetteiért, mert azoknak következményei lesznek.) vagy büntet mindent ami nem a dogma szerint van. Akinek ép ésszel és becsülettel sincs annyi gerince, hogy minden tettünkért felelősséggel tartozunk, annak egyházzal sem lesz annyi. Lásd a politikai elitet.

  • 2017.03.08 10:29:15histar007

    Hinni az Istenben nem rossz dolog. Ha ez sikerül elhinni az már fél siker. Ha a gyerek egy minimális erkölcsi iránytűt kap, az egy újabb.
    Amúgy vannak itt jó fícsörök is: Tisztelet, szolidaritás, felebaráti szeretet. Ha ezek több emberben lennének meg, jobb hely lenne a világ.

  • 2017.03.08 13:58:30Fx

    Ahogyan szokásosan, olyanok írnak az egyházról, akiknek lövésük sincsen róla. És a kommentelők nagy része hasonlóan értelmetlen reakciókat ír.

    Az egyházi iskoláknak (legalábbis a tipikusaknak) sohasem az volt az elsődleges célja, hogy vallásos embereket neveljen, hanem, hogy keresztény értékrendre nevelje az embereket. Ez pedig teljesen más. A keresztény értékrend sok szempontból hasonlít a Római jog által lefektetett alapokhoz, csak pár fontos szempontot kiemel és megpróbálja elérni, hogy ezek a fiatalok számára is fontosak legyenek.

    Összességében, sikeresség esetén nem az az eredmény, hogy több vallásos ember lesz, hanem, hogy olyan módon állnak egymáshoz az emberek, amivel egy tisztább, nyitottabb, kellemesebb világ alakul ki. Hogy ez sikerül-e, az más kérdés.

    Számos iskola van, ahova felvesznek nem vallásos gyermekeket és nem is várják el tőlük, hogy részt vegyenek vallásos eseményeken. Az egész cikk felvetése értelmetlen.

  • 2017.03.08 20:06:52retinax

    Fx: mondjuk ha így nézzük, az mindjárt más. 2010 óta tényleg sokkal tisztább, nyitottabb, kellemesebb a világ. Vagy várjunk csak...

  • 2017.03.08 22:56:30Je ne suis pas Charlie Hebdo!

    Én járattam hittanra a gyerekeimet. Nem vagyok vallásos, megmondtam a kölköknek, hogy ez is a kultúránk része, másrészt a nagyszülőknek örömet okoz és pénzt kapnak érte.
    A vallástanártól tudom, hogy a gyerekeim voltak a legjobb tanulók a hittan csoportban. :)

    Ezt nem is csodálom, ui. amikor elmentem egy bemutató előadásra, döbbenten állapítottam meg, hogy a vallásos gyerekek defektesek. Egy három mondatos szerepet képtelenek voltak megtanulni...
    Sótlan, karót nyelt, bamba, nyálafolyós gyereksereget így egy csokorba szedve azelőtt még sosem láttam. :(

  • 2017.03.09 08:43:54gyongyi70

    Fx: szerintem túlzás, hogy ahhoz egyházi iskolába kell járni, hogy az egyetemes emberi értékeket a gyerek megtanulja. Ezek ép azért egyetemesek, mert máshol is ez az érték. Lsd az úttörők 12, a kisdobosok 6 pontját... vö: tízparancsolat. Meglepő dolgokat találhatsz. :-)

  • 2017.03.09 09:43:07exterminador

    Ez így van, tanúsítom! Én nyolc évet jártam egyházi iskolába, az osztályomból talán két-három ember volt, aki komolyan vette. Nagyon nem volt jellemző a vallásos érzület.

  • 2017.03.09 10:07:46pangea

    Az egyházi iskolákat már rég be kellett volna tiltani. Hittanra járhat külön a gyerek, de ez a hivatalos agymosás rémisztő.

  • 2017.03.09 12:59:53Kivancsi

    egyhazi iskola?
    jo is az ha nem akarja az ember a kolkeit muslim retkekkel eggyutt jaratni az allamiba ahol a tobbszor evetismetlo mohemedek meg akmedek baztatjak a kisebbeket vagy mollesztaljak a lanyokat!! a nyugaton mar ez a vilag jarja... par ev es begyurudzik orbaniaba is!.....
    nem art egy kis keresztenysegi mazat felkenni vagy kulonben a muslim/halal uthenger bedaral....

  • 2017.03.09 13:01:40katorna

    Úgy látom, h nagyon jóleső érzés azt gondolni, hogy a hívő ember mind hazug, álszent, "defektes" és legjobb lenne betiltani a vallást.
    Nem nagyon értem, h kit miért bánt ez.
    Mindenesetre legyek én az ellenvélemény: én a templomban olyan embereket látok, akik nem haszonlesésből járnak oda, a gyermekem iskolájában is olyan családokat látok, akik aktívan, önként, örömmel vesznek részt a hitéletben. Tudom ez borzasztó, de majd a végén meglátjuk kinek volt igaza :) Szerencsére a Jóisten az utolsó pillanatban őszintén megtérőket is szeretettel fogadja!

  • 2017.03.09 13:16:20gyongyi70

    katorna: úgy érzem, nem ugyanazt a cikket és hozzászólásokat olvastuk
    a cikk és a legtöbb hsz arról szól, hogy sajnos sok az álszent az egyházi oskolákban, akik nem Jézust, hanem vmi mást keresnek ott.
    Nem az igazi hívőket szidta senki, hanem ezt a jelenséget boncolgattuk.

  • 2017.03.09 14:05:30nyisztor

    Egyházi iskolában elhivatott tanárok tisztességesen tanitanak. Ezért a nagy túljelentkezés. A vallás is egy tantárgy, a hit meg magánügy.

  • 2017.03.09 14:52:03gyongyi70

    nyisztor: nincs túljelentkezés. A legtöbb 6 és 8 osztályos gimi esetében az egyháziak a "mentő-helyek", ahová a legkevesebb ponttal lehet bekerülni. Általánosban pl. a hozzánk közel lévő egyházi suli úgy fogja lasszóval a jelentkezőket.
    Valahol szomorú, hogy így van, régen rangja volt az egyházi oktatásnak. De szerintem itt az is a baj, hogy túlságosan felemelték a kínálatot a kereslethez képest.

  • 2017.03.09 15:03:30Andy73

    Primilla,

    Meglepve vettem észre, hogy törölted a kommentemet. Egy ideig rajta volt, aztán eltűnt. Pedig szerintem semmi durvát nem írtam.
    Csak arra hívtam fel a figyelmet, hogy ha 2015-re duplázódott meg az egyházi iskolák száma, akkor azok a gyerekek, akik az utóbbi években kezdték meg a tanulmányaikat ezekben az iskolákban, még nem szerepelhetnek a 15-29 évesek között a felmérésekben, mert még fiatalabbak. Ők majd később jelenhetnek meg.
    Ezenkívül megjegyeztem, hogy számos tudományos igényű, reprezentatív felmérés született az USÁ-ban és most már itthon is a hívő, illetve vallásos emberekről, amelyek kimutatták a hit ls a vallásos élet előnyeit. Ezek szerint ők kimutathatóan tovább és egészségesebben élnek, mint a nem vallásosak, stabilabb, tartósabb családi kapcsolatokban, és az átlagnál több gyerekkel.
    Ha kell, megadhatok forrásokat is.
    De ha ez egy ateista blog, ahol a vallásról csak negatívan lehet írni, és a nem ateisták ki vannak tiltva, azt jelezni illene.

  • 2017.03.09 15:07:22gyongyi70

    Andy: sztem nem lett törölve csak az előző oldalra csúszott amit régen meg lehetett nézni, de egy ideje - nekem legalábbis - nem nyílik meg

  • 2017.03.09 16:20:16Vajk a Vitéz Várjobbágy

    Nem kellenének annyira egyházi iskolák, ha a szekuláris társadalomnak lenne valami értelmes, konstruktív értékrendje. De nincs.

    Ez látszik a haldokló társadalomból, a szétbomló családokból, az önző emberekből. Az európai technológia, az európai gazdaság jobban működik, mint az afrikai, ezért Afrikában is teret nyernek az európai vállalatok, a technológia és tőke. Akármennyire is próbálnak ellene tenni, akármennyire is nyomják a dekolonizációt, egyszerűen jobb, nincs mit tenni.

    Az európai társadalom, az európai morál azonban csúfosan megbukott. Az európai embert egyszerűen világszerte lecserélik, a nyugat-európai országok kénytelen a saját lakosságukat importálni. Ez pedig nem jó, akárki akármit is mond.

    Lehet nem hinni természetfeletti erőkben, de azért a család, az ország, a nemzet iránti lojalitást már csak valahol meg kell tanítani a gyerekeknek, mivel ezek egy előnyt adnak az életben.

    Áruló bárki bármikor lehet. Másokat elhagyni könnyű. Együttműködni nehéz, de kifizetődő. Hosszú távon csak azok a népek, embercsoportok maradnak fenn és hatalmon, akik képesek együtt dolgozni, akik nem csak individualista értékek mentén szervezik a társadalmat, mert egymaga senki nem olyan okos, erős, hogy kooperáló egyedek sokaságával fel tudná venni a versenyt.

  • 2017.03.09 19:41:29Primilla

    Andy73: Nem töröltem egy kommentet sem, de azt látom, hogy azok, amelyek korábbiak, és átcsúsztak az előző oldalra, nem jönnek elő. Nem miattam.

    Érdemben pedig: én is ismerem ezeket a kutatásokat. Mindazonáltal én egyáltalán nem foglaltam állást, hogy szerintem jó-e ez a tendencia, vagy éppen szomorkodom miatta, (és most sem fogom elmondani, hogy én személyesen mit gondolok ezzel kapcsolatban), csak bemutattam egy jelenséget. Összevetettem két dolgot, aminek mégiscsak van köze egymáshoz. Aki 2010-ben negyedik osztályosnál idősebb volt, már szerepel ebben a kutatásban.

SZÓLJON HOZZÁ!

Blogok, amiket olvasunk

FAPADOS Új menetrend és a legjobb jegyek

Tippek a jó előre tervezőknek, mi az, amire most kell lecsapni, és mi az, amit egyelőre bottal sem piszkálunk, mert annyira drága még. Fapados tippek a profiktól.

FILMVILÁG Csapatjátékos, Robinson, filmes hős

"Most már megpihenhetsz, hiszen filmértékek sokaságát hagytad magad után." A népszerű-tudományos dokumentumfilmek csodálatos egyéniségétől búcsúzunk.

KETTŐS MÉRCE Gyerekek a rácsok mögött a határon

A menedékjogi törvény módosítása embertelen. Európa álszent, helyettük végeztük el a piszkos munkát. Bonyolult kérdés, sok erkölcsi buktatóval.
Ajánlok blogbejegyzést

Travelo utazási ajánlatok

  • Még több Málta Pazar látnivalók, színes programok és garantált napsütés Máltán.
  • Fedezze fel Madagaszkár, Burma, Peru kincseit, Indiát a kelet csodálatos világát.
  • Varázslatos gyöngyszemek az azúrkék tengerben, vagy Guadeloupe-tól Savonáig.
  • Vegyen ki egy-két hét szabadságot, és használja fel SZÉP kártyáját belföldön! Segítünk!

Hirdetés