Oravecz Nórával tanítják a szépség természetére a kilencéveseket

Olvasási idő kb. 3 perc

A legnagyobb kortárs gondolkodók közül pont Oravecz Nórától sikerült egy magvas gondolatot beemelni a tankönyvbe.

Nincs szerencséje az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetnek a harmadikos környezetismeret könyveivel. A kilencéveseknek ajánlgatott tetoválás után most ismét a szépség témakörben bukkant az „internet népe” egy jó erős húzásra. Nevesül egy Oravecz Nóra idézettel próbálják megvilágítani a gyerekeknek, hogy nem a külső számít, hanem a lelki szépség.

„A szépség nem az arcodon van.
A mosolyodban. A szívedben.”
                              Oravecz Nóra

Hát ezt is megértük, hogy Oravecz Nóra a magyar irodalmi kánon része lett, de úgy, hogy rögtön kísérleti tankönyvben tanítják a bölcsességét. Nem, nem átverés, itt van a kiséreti tankönyv, nézzék meg a saját szemükkel a csodát.

Fotó: OFI

Oravecz Nóra egyébként rendkívül népszerű kortárs gondolkodó, a népi boldogtalanság-biznisz egyik piacvezető szolgáltatója. Facebook oldalát 166 ezren követik és várják tőle a napi betevő „lélekbalzsamot”. Sőt annyira népszerű, hogy már viccelnek is vele, az Oravecz Coelho oldal jelenleg harmincezer követőt tudhat magáénak. 

A fenti idézettel egyébként tök igaza van Oravecznek, már Coelho is megmondta: „A külső szépség a belső szépség megnyilvánulása. Az emberek szeméből áradó fényen keresztül válik láthatóvá.” Ez mondjuk nem olyan frappáns, és kicsit hosszú is, meg bonyolult egy kilencévesnek. Szóval inkább örüljünk, hogy van nekünk magyar megmondóemberünk is lelki szépség ügyben. 

Igaz, a témában a citatum.hu egy keresésre harminchárom oldalnyi találatot ad ki, de hát érthető, hogy a fiatal, magyar tehetségeket támogatja a magyar tankönyvipar. Meg különben is, nyugodjon le mindenki, volt már magyar tankönyvben pitbullos vers is, ami rossz színben tüntette föl szegény jámbor jószágokat, meg olyan is, ami szerint jó játék a laptopkábel egy kisgyereknek, ami tényleg skandalum, mindenből béna viccet csinálnak ezek. Örüljünk inkább, hogy itt van végre egy komoly ember, aki tényleg elgondolkozik az élet nagy kérdésein, és el tudja mondani a kilencévesek nyelvén, hogy mire jutott.

Megkérdeztük a kiadó Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet, hogy vajon mire gondolt a szerző, mármint a kísérleti tankönyv szerzője, amikor az idézetek közül válogatott, és pont erre bökött rá, hogy jó lesz. És azt is, hogy mióta fejlesztik a kísérleti könyvet, és hogy a kiadó szerint ez így rendben van-e, vagy csak nem vették még észre, de javítják esetleg. 

Frissítve: megjött az OFI válasza, íme

Az OFI válasza szerint ez a kísérleti tankönyv kipróbálásának az első éve, és a kísérletiséggel éppen arra az igényre szeretnének válaszolni, hogy a pedagógusok véleményezhessék a tankönyveket és a visszajelzéseiket fel is használják a tankönyvek átdolgozásánál. Ez a könyv tehát még nem végleges, alighanem változni is fog a visszajelzések alapján.

Ezzel az Oravecz-idézettel viszont semmi baj nincs, a tanárok legalább is nem jelezték, hogy ne felelne meg az elérni kívánt pedagógiai céloknak és eszközöknek.

Mostantól idézünk az OFI válaszából.

"Az Oravecz Nóra-idézet (...) nem kötelező vagy ajánlott (irodalmi) olvasmány, hanem egy környezetismereti feladat része, melyet a pedagógus belátása szerint használhat. A feladat célja az idézetet kiinduló gondolatként felhasználni egy adott, tantervi téma körüljárásához, nem pedig műelemzés. A feladat fejlesztésénél, a kortárs szerzőtől származó idézet kiválasztásánál fontos szempont volt a témához és a fejezethez való illeszkedés, valamint a kerettantervi megfelelés biztosítása. Az idézet közérthetően fogalmazza meg a körüljárandó gondolatot, egyszersmind alkalmazkodik a tanulók nyelvezetéhez, tapasztalataihoz, korábbi ismereteihez. Az idézet tartalma semleges, nem kirekesztő, mely szintén fontos szempont volt a feladat fejlesztésénél."

Vagyis összegezve: az idézet témába illik, közérthető, és nem kirekesztő. Mondjuk ez a három tényleg igaz Oravecz Nóra munkásságára. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Belső Noémi Olga
Belső Noémi Olga
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.