Azok a gyerekek, akik két évig "mozgásos" matek- és nyelvtanórákon vettek részt, a végén 4 havi tudáselőnyben voltak a többiekkel szemben.
Nem újdonság, hogy jót tesz a gyerekeknek a mozgás, mi több, talán az is egyre közismertebb, hogy a rendszeres mozgás az iskolai teljesítményt, a tanulási képességet is javítja. Holland kutatók azonban ennél még tovább mentek: azt vizsgálták, hogy vajon jót tesz-e a kisiskolásoknak, ha tanulás közben, konkrétan matekórán mozognak? Az eredmények szerint igen, vagyis kifejezetten hasznos, ha a gyerekek óra közben is ugrabugrálnak kicsit. Természetesen nem csak úgy összevissza, hanem a megfelelő keretek között.
Ugrálás az órán = jobb matek és helyesírás
A Pediatrics (Gyermekgyógyászat) c. rangos nemzetközi szaklapban megjelent kutatás során a hollandok ötszáz, másodikos és harmadikos gyereket vizsgáltak. A csapat fele szokványos tanórákon vett részt, a másik fele azonban egy kicsit izgalmasabb formában élvezhette a matek- és nyelvórákat. Nekik az óra keretébe fizikai aktivitást is beépítettek, amelyekkel kifejezetten a memorizálást igénylő feladatokat igyekeztek megtámogatni, színesíteni. Mindezt két évig csinálták rendszeresen és folyamatosan, a két év végén pedig megnézték, hogyan teljesítenek a gyerekek matekból és az anyanyelvükből.
A fizikai aktivitást is tartalmazó órákon részt vevő csoport gyerekei lényegesen jobbak voltak matekból és helyesírásból.
A fizikai aktivitás nem szimpla tornát jelentett: a szakemberek egy komplett programot fejlesztettek ki, amely a fizikai aktivitást mindig az aktuális elméleti feladathoz igazította. A módszert 12 általános iskolában tesztelték. A részt vevő gyerekek heti háromszor vettek részt „mozgós” órán, a mozgós órák 30 percesek voltak, és felerészben matekot, felerészben anyanyelvi készségeket (betűzést, helyesírást) oktattak. Az ugrabugrálás szorosan kapcsolódott a témához: például amikor a 2x4 szorzást tanulták a gyerekek, akkor nyolcat ugrottak egy helyben.
Négyhavi előny
A dolog növelte a tanulási teljesítményt és bár a mozgás „időt vett el” az elmélettől, a két év végén a „mozgós” gyerekek nagyjából négy hónapnyi anyaggal tartottak előbbre, mint a klasszikus rendszerben tanuló társaik. A négy hónapos előny matekból és helyesírásból is megfigyelhető volt. Az olvasási készséget nem befolyásolta a mozgás megléte vagy hiánya.
A jelen kutatás során nem vizsgálták, hogy vajon miképpen jön létre a mozgás fejlesztő hatása. Azt azonban eddig is tudtuk, hogy a fizikai aktivitás általánosságban növeli agyunk teljesítőképességét – legyen szó akár kisiskolásokról, akár szellemi hanyatlásban szenvedő idősekről. A mozgás során javul agyunk keringése, energiaellátása.
A fenti módszerben ehhez még talán az is hozzáadódott, hogy a fizikai aktivitás lekötötte és a feladaton tartotta a gyerekek figyelmét, azaz valószínűleg jóval kevesebbszer kalandozott el a figyelmük, mint egy sima órán.
