Állj! Senki se rendeljen még jövő éves tankönyvet!

Olvasási idő kb. 3 perc

A tiltakozó pedagógusok a szabad tankönyvválasztásért harcolnak, és azt kérik az iskoláktól, várjanak a rendeléssel.

Április 1-én megkezdődött az iskolákban a tankönyvrendelés a következő tanévre, amit máris szeretne lefújni a Civil Közoktatási Platform (közelebbről a Tanítanék Mozgalom, de ha így jobban megy: Pukli Istvánék). Konkrétan arra kérik az iskolákat, hogy az április 12-i tárgyalásokig, de inkább április 20. előtt ne adják le a tankönyvrendeléseket, ugyanis abban bíznak, sok minden megváltozhat akkor, és jövőre már normális könyvekből tanulhatnak a gyerekek.

A kormány három évvel ezelőtt gyökeresen megváltoztatta a rendszert, államosította a tankönyvkiadás jelentős részét és a tankönyvterjesztést (és létre hozta a célra a másik gigát, a KELLÓ-t). A kísérleti tankönyvekkel és az állami kiadók könyveivel sok a probléma, a korábban használt és bevált tankönyvek közül pedig egyre kevesebb rendelhető meg.

2013 óta a magánkiadók könyveit például egyáltalán nem engedélyezik, vagyis újak nem kerülhetnek fel a listára, a „remek” kísérleti könyveket viszont sebtében szerkesztették össze, és a gyerekeken, élesben kísérletezik ki.

A szabad tankönyvválasztás követelése szerepel a Civil Közoktatási Platform először március 15-én, Pilz Olivér által ismertetett 12 pontja között. Azt akarják, hogy ne korlátozza semmi a magas színvonalú, és hosszú évek alatt folyamatosan fejlesztett, kompetencia alapú tankönyvek és programcsomagok használatát az iskolákban. Azt akarják, hogy a kormányzat és a KLIK hagyjon fel a „kötelezően választandó tankönyvlistával” és más burkolt beavatkozással. 

Ezzel együtt újra kell indítani a magánkiadók könyveinek engedélyezését, de mivel ez nem tud pár nap alatt lezajlani, a következő tanévre azokat a taneszközöket is rendelhetővé kell tenni, amelyeket a kiadók átdolgoztak a kerettanterv szerint, viszont a kormányzat megakadályozta az engedélyeztetését.  

Vagyis, hogy idén már rendelhetőek legyenek azok a tankönyvek is, amelyek 2013-ban rajta voltak a tankönyvlistán, de az engedélyük azóta lejárt, és nem is kérhették a meghosszabbítását.

Ennek érdekében azt is kérik, hogy hosszabbítsák meg a tankönyvrendelési időszakot május 30-ig, de április 20-a előtt egyik iskola se adja le a saját listáját, mivel a tankönyvekkel kapcsolatos követeléseket polgári engedetlenséggel, vagy akár sztrájkkal is ki fogják kényszeríteni. Előtte azonban, április 12-én tárgyalni hívják a kormány képviselőit, ahol megpróbálnak megegyezni.

A Pedagógusok Sztrájkbizottsága (élén a Pedagógusok Szakszervezetének vezetőjével, Galló Istvánnéval) viszont nem vár tovább, április 20-ára országos, egész napos sztrájkot hirdettek a minden oktatási intézményben. Vagyis részükről a tárgyalásoknak vége, jelenleg semmi esélyt nem látnak arra, hogy az álláspontok sok fontos kérdésben közeledjenek.

Visszatérve a tanárok követeléseihez, azt is kifogásolják, hogy alsó tagozaton kötelező a tartós tankönyvek használata, aminek a problémáiról már mi is írtunk korábban. Követelik ennek az eltörlését, és azt is, hogy az alsós évfolyamokon is rendesen finanszírozzák a tankönyveket, és ne „örökléssel” oldják meg a dolgot.

Pár nappal ezelőtt Palkovics István oktatási államtitkár azt nyilatkozta, hogy az elsősöknek és másodikosoknak valószínűleg jövőre már nem lesznek tartós tankönyvek, mert „ilyen kisdiákoktól nehéz elvárni, hogy ugyanúgy kezeljék ezeket a kiadványokat, mint a felsőbb évesek”.

A probléma ezzel ugyan nem oldódik meg, mert a tankönyv ugyebár használati tárgy, és a tartós tankönyvet pont használni nem lehet, csak simogatni, de ígéretnek ez is jól hangzik. De legfőképpen nem az állaguk miatt kéne aggódni, hanem inkább amiatt, hogy a gyerekek nem tudnak rendesen tanulni belőlük, és a fejlesztés miatt évről évre változnak is.

A tanárok követelik, hogy teljes alsó tagozaton, már a következő tanévtől szűnjön meg a tartós tankönyvek kötelező használata, és az 1-3. osztályban is biztosítsanak olyan keretösszeget, amiből új, és használható minőségű tankönyveket lehet vásárolni. Erről szól a Meixner Pedagógia Egyesület petíciója is, amit itt lehet aláírni.

A sokszor ellentmondásos és nehezen átlátható jogszabályokról, lehetőségekről érthető összefoglalót is készített a Civil Közoktatási Platform, amit itt lehet elérni és tanulmányozni.

Kétségtelen, hogy a szabad tankönyvválasztás követelése nagyon komoly ütközési pont. Szakértők szerint ebben aligha fog engedni a kormány, mivel ez nemcsak pénz kérdése, hanem politikai is. A felmenő rendszerben bevezetett ingyen tankönyv ugyanis legalább olyan fontos húzás, mint a rezsicsökkentés, amit nem fognak egykönnyen beáldozni. A tartós tankönyveken való megtakarítás nélkül, és magán, vagyis profitorientált tankönyvkiadókkal viszont ez nem lesz tartható. Nem beszélve arról, hogy üzletági pletykák szerint az egyentankönyv bevezetése a miniszterelnök személyesés kifejezett kívánsága volt, szóval kemény harc lesz ez.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Belső Noémi Olga
Belső Noémi Olga
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.