KÖLYÖK

Nem vagyok különleges, csak szeretek tanítani

2016. január 11., hétfő 10:24

Ma már szinte minden gyerek zsebében ott lapul az okostelefon, ami éppen alkalmas arra, hogy az iskolai tananyagot érdekessé és izgalmassá tegyék vele – vélekedik Bognár Amália, akit pár hónappal ezelőtti cikkünkben csodatanárnak neveztünk.

Nem véletlenül, óráin kincskeresőznek, MineCraftoznak, és közben persze tanulnak, digitális jártasságot szereznek a tanítványai, és elsajátítják az internet biztonságos használatát is. A csornai magyar-történelemszakos tanár szerint egyébként egyáltalán nem gond, ha a gyerekek ügyesebben használják a kütyüket, mint a tanár, sőt, az sem biztos, hogy minden esetben az elektronikus eszközök után nyúlnának. Interjú Bognár Amáliával a tanárszerep változásáról, játékosításról, és a digitális írástudásról. 

12516756 677300815744899 495394479 o

Dívány: - Honnan jött, hogy nem elégszel meg azzal, hogy leadod az anyagot, hanem új utakat, módszereket keresel és alkalmazol a tanításban?

Bognár Amália: - Abból indultam ki, hogy olyan tanórákat és iskolát szeretnék, ahova szeretnek járni a gyerekek. Nyilván ez nem megy egyszerre, mint mindent, ezt is valahogy fel kell építeni. A motivációra fektettem hangsúlyt. Nemcsak digitális eszközöket használok egyébként, hanem olyanokat is bevetek, amelyekkel megmozgathatom őket az órán, vagy olyan kellékeket gyártok, amelyekkel valamennyi érzékükre hathatok. Fő célom az volt, hogy úgy tanítsam őket, hogy közben gondolkodó emberré váljanak, és az érzelmi világukra is hassak. 

A motivációt tekintve a digitális pedagógia jó útnak bizonyult, hisz olyan eszközt használtam, például okostelefon, amit ismernek és szeretnek.

Te is ismered és szereted?

Igen én is. Mivel ezt az eszközt választottam, nekem is ismernem kellett, és használnom is. A digitális pedagógia online jelenlétet is feltételez, hisz itt keresgélem az ötleteket, melyeket a saját órámhoz, a tananyaghoz, tanítványaim igényeihez, képességeihez és pedagógiai célomhoz alakítok át, és olvasom a szakirodalmat, vagy kollégáim tapasztalatait.

Érzékeled a szakadékot a „digitális bennszülöttek” és a „bevándorlók” között? Tudom, ma már utálják ezt a kifejezést, másképp kérdezek: nem tartasz attól, hogy a gyerek ügyesebb, mint a tanár?

Természetesen előfordulhat, de ha valaki akar fejlődni, a gondolkodásmódján változtatni, akkor megoldható ez is. Igazából erről szól az élethosszig tartó tanulás is. Nemcsak új ismereteket szerzek, hanem, ha éppen szükséges vagy szeretnék, változtatok a szemléletemen.

Az nem baj, ha a gyerek ebben ügyesebb, mint a tanár, nekem is javasoltak már programokat a tanítványaim, melyeket kipróbáltam, és eldöntöttem, hogy ahhoz az oktatási-nevelési célhoz, amihez fel akarom használni, passzol-e, vagy sem.

A tanárra szükség van, hisz ő rendelkezik a szaktárgyi ismeretekkel, pedagógiai és pszichológiai tudással, amellyel nevel és oktat. Csak korszerűbb gondolkodásra van szükség, ahol a tanár már mentorként jelenik meg. Mindez azonban hatalmas előkészületeket kíván, egy órát úgy felépíteni, hogy azon a digitális eszközök megfelelő hatást érjenek el, vagyis a diák elsajátítsa a tananyagot, fejlődjenek a különböző képességei. Nem gondolom egyébként, hogy a hagyományos módszerek nem működnek, csak mindig meg kell találni az adott osztálynak megfelelőt. Sok szempontot kell figyelembe venni, hogy a kellő hatást, eredményt elérjük. Nem is biztos, hogy mindig sikerül, de akkor jön a következő próbálkozás.

Ezeket a törekvéseidet segítik valamilyen módon? Az iskolád például támogatja? Vagy más források vannak, ahonnan inspirálódsz?

Az iskolavezetés hasonlóképpen gondolkodik, ezért támogatják az új módszertani ötleteket, de nemcsak a digitálisat, hanem bármelyiket, éppen most lett intézményünk Öko-iskola. A Csornai Széchenyis Diákokért Alapítvány támogatásának köszönhetően az idei évtől 12 tablettel dolgozunk már.

Bognár Amália1

Ez egy KLIK-es (állami fenntartású) iskola ?

Igen, KLIK-es… Nem mindig látják az emberek, hogy mennyi mindent megteszünk a gyerekekért, nemcsak a tanítás során, hanem azon kívül is. A leghálásabbak még mindig a gyerekek…

Sok tanár egyszerűen feladja. Téged mi motivál, hogy ennyi plusz munkát beletegyél, amikor simán el lehet evickélni, sőt eredményeket is fel lehet mutatni ennél kevesebből is? Nem érzed magad magányos hősnek?

Sokszor félreértik a digitális pedagógiát, hogy" jaj, mert mindig azt nyomják", „úgyis állandóan a gép előtt ülnek”, „miért kell erre még biztatni is őket”! Nem látják azt, hogy pl. az internet helyes, biztonságos használatára is meg kell tanítani a gyerekeket. Fontos, hogy tudják, hogy hogyan nyilvánuljanak meg digitális környezetben, és, hogy lássák, tanuláshoz is használhatják.

Nem hinném, hogy magányos hős vagyok, éppen a Facebookon működő, pedagógusokat egybeterelő zárt csoportoknak köszönhetem, hogy látom, sokan vagyunk, nem adjuk fel, még ilyen körülmények között sem. Ha valaki nem digitális vonalon próbálkozik, akkor lehet, épp a saját készítésű eszközeivel éri el ugyanazt a hatást, hogy a gyerekek jól érzik magukat azon az órán, és sokat tanulnak közben. Én is készítek ilyeneket is.

12494095 677311242410523 87159407 o

Hogy jut idő ilyesmire az órán? Amikor a MineCraft órai használatáról olvastam tőled, rögtön az ugrott be, hogy a tanárok inkább anyagokat hagynak ki azért, hogy egy-két, szerintük fontos témát alaposan ki tudjanak tárgyalni. Erre a te óráidon nemhogy átbeszélitek pl. a János vitézt, hanem felépítitek a környezetét. Ehhez azért nagyon sok idő kell.

Fontos, hogy az eszközhasználat ne legyen öncélú. Tudom, hogy mi a tananyag, és ehhez kapcsolom hozzá az eszközt, a programot, a feladatot. Van olyan tevékenység, amit otthon oldanak meg. A MineCraft-nál is arra gondoltam, hogy úgyis játszik vele otthon, akkor 15 percig játsszon úgy, hogy olyan irodalmi vagy töris ismereteket kapcsol hozzá, amit már megtanult, ezzel már gyakorolt is.

Nálunk pl. itthon nagyon szigorúan szabályozzuk a gyerekeknek a digitális eszköz-használatot, éppen azért, mert giga időt lehet vele elszúrni, ráadásul nagyon gyorsan ráfüggnek egy-egy alkalmazásra, és akkor mást sem akarnak csinálni, csak azt.

A szülő felelőssége nagyon nagy. Látom, hogy sokan belecsöppentek az internet világába, és nem tudnak vele mit kezdeni, és így azzal a gyermekkel sem tudnak mit kezdeni, aki azt használja. A szülő igenis tudja, és nézze meg, hogy mit csinál a gyermeke a gép előtt! Érdeklődjön, kérdezzen, figyeljen!

Létezik internethasználati kisokos gyerekeknek? Valamiféle szabálygyűjtemény, leegyszerűsítve, amit minden gyereknek tudni kellene?  

Na, itt jön a pedagógus ismét, aki sokat tehet azért, hogy ebből ne legyen probléma. El lehet ezt rejteni sok-sok feladatban és a tanuló észrevétlenül is elsajátítja ezeket a szabályokat, ezért is kell digitális eszközöket használni tanórán. Természetesen ez a folyamat, míg eredményes lesz, készséggé válik, időt igényel.

12516756 677300815744899 495394479 o

Az óráidon a gyerekek a saját telefonjaikat is használják. Ez alkalmas eszköz?

Persze, én az internet adta lehetőségeket szeretném vele kihasználni. A tanári oldalamon elérik a feladatokat és már dolgozhatnak is. Ha valakinek nincs, vagy nem hozza el a telefonját, akkor párban ügyködhetnek, minden megoldható.

Úgy értem, elég nagy és olvasható egy telefon kijelzője? El tudnak navigálni? Tényleg átlátják, segít a digitális tájékozódásban, írástudásban? Én azt látom, hogy a felnőttek telefonon gyakran ügyetlenek, még azok is, akik laptopon elég ügyesek.

Na, a gyerekek nem ügyetlenek. Ha először találkoznak valamivel lehet, hogy igen, de a következő alkalommal biztos, hogy nem. Ami nagyon pozitív tulajdonság náluk, hogy mernek próbálgatni, nem félnek attól, hogy pl. elrontják, de meg kell tanítani őket, arra, hogy tudatosak is legyenek az eszköz vagy az internet használatakor.

Amúgy sok tévhittel ellentétben mással is szívesen foglalkoznak. Nagyon szeretik azt is, ha barkácsolással oldunk meg valamit, vagy zenével. Az a lényeg, hogy tevékenykedhessenek, és még az sem biztos, hogy mindig a digitális eszközt választják az eléjük tárt lehetőségek közül.

Van versengés köztük, hogy kinek van jobb eszköze? Nem lett a telefon az új Nike cipő?

Ezért is kell a pedagógus, nem szabad, hogy egy osztályközösségben ez felmerüljön. Úgy kell kialakítani az értékeket, hogy tudják, hogy az én tanórámon ilyet fel sem hozhatnak, mert Amál néni ezt nem nézi jó szemmel.

Hogy lehet barkácsolást vinni a töribe?

Építettünk például WC papír gurigákból, dobozokból középkori várost. Megtanultuk, hogy milyen ismérvekkel rendelkezik egy ilyen város, és már mehet is az építkezés.

12476758 677301845744796 409521722 o

Megint adja magát a kérdés, hogy van erre idő? Amikor az érettségin az évszámokra és hadmozdulatokra kíváncsiak?

A kreatív megoldások tartalmazzák az elsajátítandó ismereteket, nem igényelnek plusz időt. Néhány példa: irodalomórán minden vers bemutatásánál mutatok nekik neves színészek által elszavalt költeményt, de megzenésített verset is több stílusban. Az első világháborúnál kinyomtattam egy térképet és színes gombostűkkel jelöltük a szövetségeseket, és mindig léptettük őket arra, amerre támadtak, vagy visszavonultak. Tudták, de azt is, ki kivel szövetséges, ki semleges, vagy ellenség. Ebben a tanévben az egyik legnagyobb élményem az volt, hogy a nyolcadikosaim az általunk írt vers ragasztása közben (újságból kivágott betűket ragasztottak) Ady Párizsban járt az Ősz című versét énekelték. Több Ady verset tanultak meg a zenés változatok segítségével.

Az egész iskolában (Csornai Általános Iskola és AMI) ilyenek a tanárok, ez elvárás nálatok? Vagy azért különlegesnek számítasz?

Nagy iskola vagyunk, mindenki igyekszik, hogy a fenntartó, az iskolavezetés, a szülők és gyerekek igényeinek megfeleljen, még ha nagyon eltérő elvárások is vannak. Nem könnyű manapság pedagógusnak lenni.... Nem tartom magam különlegesnek, szeretek tanítani, és sokan vannak nemcsak a közvetlen környezetemben, hanem az országban is, akik akarnak, igyekeznek és mindent megtesznek a tanítványaikért!

Úgy érzed, hogy működik a módszered, eléred vele a céljaidat?

Igen, úgy gondolom, hogy a gyerekek többségnél elértem. Szeretném, ha motivált, vidám, felszabadult, érdeklődő, érzékeny, gondolkodó gyerekek kerülnének ki az általános iskolából a nevelésemnek köszönhetően.

Névjegy: Bognár Amália

2003 óta dolgozik magyar-történelemszakos tanárként, 2012-ben gyógypedagógusként sajátos nevelési igényű gyerekekkel kezdett foglalkozni.  Jelenleg a Csornai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában tanít, és pedagógiatanári tanulmányokat folytat.
  • 2013 novemberében a Műszaki Kiadó eTanárikar közösségi pályázatán elnyerte a Hónap Online Közösségi Tanára címet,
  • 2014 áprilisában pedig a Tempus Közalapítvány Digitális Pedagógus Díjával tüntették ki "Ajánlott irodalom feldolgozása IKT eszközökkel" című módszertani ötletéért.
  • 2014 óta számos konferencián és szakkiállításon mutatja be a módszereit és osztja meg tapasztalatait.
  • Rendszeresen publikál tudományos és szaklapokban, valamint különböző, oktatással foglalkozó blogokon.

KOMMENTEK

  • 2016.01.11 14:01:26cardiobascuralis

    Ez nem tanár, max. tanító.
    Kurvára nem ugyanaz a kettő.

    Amit meg csinál, az inkább óvodába való, kicsit eltévesztette a szerepet.
    De a neveljünk hülye gyerekeket célhoz kiváló módszer, nem tanulni kell, elég játszani.

    A sok számítógépezéstől viszont legalább sok lesz a gyenge szemű gyerek (mivel folyamatosan egy távolságra kell fókuszálni). Király!

    Remek tanácsok szülőknek, akik tönkre szeretnék tenni a gyereküket.

    Gondolom, a cikk elkövetőjét is így tanították meg írni, mert kurvára nem megy neki.

  • 2016.01.11 14:27:32retinax

    cardiobascuralis: rólad mindig az a tourette-szindrómás srác jut eszembe, aki a betegsége miatt nem tud uralkodni magán, és állandóan kitör belőle valami határtalan nagy bunkóság. Sajnálom szegényt nagyon.
    Csak ő legalább okoskodik bele mindenbe, amihez nem is ért.

  • 2016.01.11 14:28:15retinax

    nem okoskodik

  • 2016.01.11 15:17:50cardiobascuralis

    retinax:
    Igen, seggfejkém, láthatóan te is szeretsz a témához hozzászólni.
    Vagy esetleg magadról jut ez eszedbe? Mert értelmeset nem tudsz mondani, csak ugatni akarsz valamit?

  • 2016.01.11 16:00:41retinax

    Cardio: igen, pont így csinálja szegény, ahogy mutatod.

  • 2016.01.11 16:06:23cardiobascuralis

    cardiobascuralis:
    Vagy ahogy inkább te mutatod, baromka.
    Van tükröd?

  • 2016.01.12 13:43:43momori

    cardiobascuralis

    A kommentjeid olvasva fincsi bdsm jelenetek sora ugrik be. Te olyan kikötözni való sub lehetsz, aki eleinte azért ellenáll, majd beadja a derekát.

  • 2016.01.12 16:29:43ervin2

    A tanítás-tanulás, egy KÖZÖS folyamat, melynek során, mindkét szereplőnek GAZDAGODNIA lehet (kell?). Ha mindenkori szülő, óvó-, tanítónő, tanító, tanár, professzor, vagy edző, ill. felnőtt továbbképző, nem találja meg ezt a KÖZÖS valamit, azaz nem tud, életkornak, előképzettségnek, megfelelően MOTÍVÁLNI akkor az ismeret nem jut el, IGAZÁBÓL a tanítványhoz, még akkor sem, ha kényszerítés, pontszámok, vizsga miatt meg is tanul valaki valamit. Az nem épül be, nem szervesül, a már meglévő tudásához, pláne nem tesz KÍVÁNCSÍVÁ, azaz nem késztet újabb ismeretek szerzésére! Nem szeretem a csoda módszernek, kikiáltott egyedül üdvözító dolgokat, pláne tanárokat. Ma nem létezhet eredményes oktatás, további tanulás igényére, ismeretek szerzésére nevelés, képesség fejlesztés okos kütyük nélkül (hogy miért, abból számos példa van a cikkben). Ugyanakkor, hogy ez HOGYAN, milyen ARÁNYBAN kerül be az oktatásba, arra még egyelőre igen kevés helyen találták meg az optimális megoldást. (Ez utóbbinak, objektív, szubjektív okai vannak, de az már egy másik történet)

  • 2016.01.13 09:29:46NekemNemEzKell

    Ha tetszik, ha nem, a világ ebbe az irányba halad! Aki nem ezt teszi, lemarad. A játszva tanulás pedig a legjobb dolog a világon, magam is tapasztalom, nap mint nap az unokáimmal! Amikor a gyerek hazajön, s azt mondja 5-öst kaptam számítástechnikából, annak örülök. Az pedig felháborít,amikor azt mondja olyan kérdések voltak ( most második éve tanulják ezt a tárgyat!) mutassa meg, mi a monitor, az egér,..stb!) Szóval nem az a baj, hogy digitális technikát használnak, hanem az, tisztelet a kivételnek, hogy szarul, nem tudják megtanítani, hogyan használhatják munkára! Így marad a játék a "nyomkodás"!

  • 2016.01.13 10:45:20plasztikcsirke

    Kitért a válasz elől, mikor az volt a kérdés, hogy jut idő idő vágni, ragasztgatni, barkácsolni órán, pedig erre én is kíváncsi lettem volna. A képen látható várost meg kellett tervezni, megrajzolni papíron az épületeket, kivágni ragasztani, dekorálni. Ha minden gyerek csak egyet csinált meg, az is rengeteg idő, elmegy vele az óra. Ha feladta otthonra, akkor meg plusz terhet rakott az amúgy is túlterhelt gyerekre, aki este tanulás után még állhatott neki kovácsműhelyt, barkácsolni.

    Tetszik az ötlet egyébként, csak érdekelne a megvalósítás.Hogy milyen áron történt.

  • 2016.01.13 15:25:16sedohr

    cardiobascuralis!
    Komolyan, hogy lehet így fogalmazni Hihetetlen... biztos, nagy-nagy hozzáértő lehetsz.
    Egyébként nem, felsőben nem tanító van. Fel van tüntetve, hogy magyar-történelem szakos. És attól, hogy alsóban a TANÍTÓK (akik amúgy feltaníthatnak a saját műveltségterületükön 6. osztályig) kreatív eszközöket használnak a tevékenykedtetésre, tanulásra, megtanulásra, miért zárja ki, hogy felsőben a TANÁROK ezeket már nem használhatják Sajnos így is elég nagy a szakadék az alsó és a felső között, holott a 10 és a 11 éves gyerek között nem sok különbség van, és 14 évesen is valószínűleg még jobban szeret kreatívan és gyakorlatiasan tanulni, mint bemagolni a feladott szöveget. De nyilván nem így van.
    És nyilván jobban tudsz mindent, sok szakirodalmat olvastál, esetleg olyan oldalakat, ahol tanárok publikálnak, tapasztalataikat írják le... Nem egy cikk a mérvadó, ha tájékozott lennél, tisztában lennél vele, mennyire hatékony módszernek számítanak a cikkben felsorolt dolgok.
    Hihetetlen. Nem szoktam kommentelni, de ez most kicsapta a biztosítékot.

  • 2016.01.13 15:25:16sedohr

    cardiobascuralis!
    Komolyan, hogy lehet így fogalmazni Hihetetlen... biztos, nagy-nagy hozzáértő lehetsz.
    Egyébként nem, felsőben nem tanító van. Fel van tüntetve, hogy magyar-történelem szakos. És attól, hogy alsóban a TANÍTÓK (akik amúgy feltaníthatnak a saját műveltségterületükön 6. osztályig) kreatív eszközöket használnak a tevékenykedtetésre, tanulásra, megtanulásra, miért zárja ki, hogy felsőben a TANÁROK ezeket már nem használhatják Sajnos így is elég nagy a szakadék az alsó és a felső között, holott a 10 és a 11 éves gyerek között nem sok különbség van, és 14 évesen is valószínűleg még jobban szeret kreatívan és gyakorlatiasan tanulni, mint bemagolni a feladott szöveget. De nyilván nem így van.
    És nyilván jobban tudsz mindent, sok szakirodalmat olvastál, esetleg olyan oldalakat, ahol tanárok publikálnak, tapasztalataikat írják le... Nem egy cikk a mérvadó, ha tájékozott lennél, tisztában lennél vele, mennyire hatékony módszernek számítanak a cikkben felsorolt dolgok.
    Hihetetlen. Nem szoktam kommentelni, de ez most kicsapta a biztosítékot.

  • 2016.01.13 18:33:34Tincus

    Nagyon jó ötlet, és jó látni, hogy vannak olyan tanárok, akik tényleg igyekeznek megérteni a gyerekek gondolkodását, és azonosulni velük annyira, hogy elérjék a célt, és ténylegesen gondolkodó, tudásra szomjas, kíváncsi és kreatív emberek váljanak belőlük. Szerintem még így is túl kevés az ilyen pedagógus, pontosan azért, mert sokan még mindig ezeket a középkori, erőltetett, nem működő módszereket vallják, mint a legelső hozzászóló. Nem értem az ilyen embereket: ha nekem nehéz volt, akkor legyen az másnak is? Ez nem megoldás, ebben sehol nincs fejlődés!

  • 2016.01.13 19:16:47dhrbikes

    Csodás, hogy a mai napig is vannak emberek, akiknek az oktatás annyit jelent, hogy a tanár darálja le az anyagot, a diák meg igyekezzen gondolkodás nélkül azt bemagolni. Volt több osztálytársam, aki nagyjából mindenből ötös volt, aztán mégis életképtelennek bizonyultak, minimálbérért gürcölnek valami szar helyen. Szóval ne akarja senki megmagyarázni, hogy jó az, ha a teljes wikipédiát megtaníttatjuk a gyerekeknek.

  • 2016.01.13 19:26:29mindennicknévlétezik

    Kár, hogy a "csodatanár?" iskolájában tilos a mobiltelefonok és a tabletek használata a házirend szerint, reggel 8-tól 14.00 óráig.
    Kár, hogy egyes számítógépes játékok komoly pszichikai betegségeket okoznak...
    Továbbá kár, hogy a csodatanár nem tud ilyen kütyüket biztosítani az esetlegesen rászoruló gyerekeknek, hogy ők is egyenlő eséllyel indulhassanak a csodaórákon.
    Kár, hogy a csodatanterem egy közösségi helyiség, könyvtár, ahonnan kizárja az iskola más tanulóit, tanárait, amikor éppen internetes videojátékokkal játszanak. Pont ott, ahol a "más" tanár a könyvtár lehetőségeit kihasználva, ódivatúan az állomány felhasználásával is tanítana. Ő is tudna csodát tenni, ha az intézmény vezetése ezt is támogatná.

  • 2016.01.13 19:41:05mindennicknévlétezik

    A kommentekről 2 kérdés jutott eszembe:
    Vajon az iskola innovatív tanárokat is támogat az intézményben, vagy minden erejét egy csodatanár kikiáltására és támogatására szenteli?
    Létezik, hogy más tanár nem tanítana szívesen hasonló technikai háttérrel, ha a megfelelő támogatást ő is élvezhetné?

  • 2016.01.14 04:22:15amiform

    Kedves Hozzászólók!
    Köszönöm a véleményeket, egy-két dologra válaszolnék.
    Ha az óvodai neveléshez hasonlítanak a módszereim, akkor büszke vagyok, mert az élménypedagógia, tevékenységközpontú, játékos tanulás ott működik a legjobban.
    Az idővel való gazdálkodás a pedagógus készségek közé tartozik, igyekszem úgy megoldani, hogy ne jelentsen plusz feladatot a gyerekek számára. Egy másik cikkben leírtam, hogy a gyakorlati megoldások előtt mindig megbeszéljük, megtanuljuk az elméleti ismereteket is. A kettő együtt működik.
    A csoda jelzőt nem kértem, nem is állítottam magamról, sőt az intézményvezetés sem, egy lelkes cikkírónak köszönhetem. Elmondtam azt is, hogy nem rólam van szó, hanem azokról a pedagógusokról, akik a csornai iskolákban és országszerte minden iskolában tevékenykednek. (mindenki megérdemli ezt a jelzőt)
    Az iskolában az okostelefonok oktatási célra felhasználhatóak, beviszem a telefonokat, majd az óra végén összeszedem azokat. A hátrányos helyzetű tanulók helyzetének megoldására találták ki a páros munkát, illetve tanórán is és tanórán kívül is a könyvtár gépei és a tabletek a rendelkezésükre állnak, mint ahogy a kollégáim számára is, élni kell a lehetőséggel.
    A könyvtár azért lett tanterem, mert 14 felső tagozatos osztály van, sokszor csoportbontásban, és nem volt elegendő befogadó helyiség. (felújítás előtt is órákat tartottak ott, nemcsak most, jééé akkor én még nem is tanítottam ott, akkor az én kiváltságom?) Teremcserével eddig mindig megoldottuk, ha valaki ott szeretett volna dolgozni, sőt tanítottam úgyis már, hogy egy alsó tagozatos, aranyos kis csoport ott kutakodott közben.

  • 2016.01.14 04:22:54amiform

    Az ódivatú jelzőt nem értem, elmondtam, hogy a hagyományos és új módszereket is támogatom, valamint használom is.
    A hozzászólók figyelmébe ajánlom a digitális pedagógiai, pszichológiai, szociológiai szakirodalom, kutatások tanulmányozását és így pár tévhit is a helyére kerülhet.
    Az iskolavezetés minden intézményben dolgozó ötletét, ennek megvalósítását, magánéleti-orvoslátogatási problémáját, kérését megoldotta, csak mindenki gondolja végig az elmúlt három évét pl.
    Az otthoni felkészülési időmhöz, a publikációimhoz a saját erőm, és a családom támogatása kellett.

  • 2016.01.14 08:24:02in the middle

    Kisvárdán a Váriban az informatika "tanítása" abból áll, hogy a gyerekek ellenőrizetlenül játszanak az órán, míg a tanár a saját laptopjával van elfoglalva. Sem, könyvük nincs, és mivel nincs tanítás jegyzetelniük sem kell. Most, gondolom a közelgő bemutató órára készülve, kaptak egy kockás füzetet és egy linket, ahonnan az órai anyagot le kell másolniuk.
    És van aki egy lelkes tanár, vélhetően bevált módszereit kritizálja?

  • 2016.01.14 19:14:57mindennicknévlétezik

    ...Karinthy Frigyes: Magyarázom a bizonyítványom... :-) :-) :-)

  • 2016.01.15 10:37:26retinax

    mindennicknévlétezik: Ebből elég nehéz lesz jól kijönni. Van egy tanár, aki próbálja izgalmassá, élvezetessé tenni a tanórákat, ami nagyon pozitív. És akkor rögtön előugrik a negatív karakter, a rosszindulatú és irigy intrikus, mint a mesében.

  • 2016.01.15 12:29:58pityókabor sommelier

    A Bognár Amáliához hasonló szakemberek tehetségükkel, szorgalmukkal, merészségükkel és eredményeikkel elérik, hogy az ország felfigyeljen rájuk, így szép lassan, fokozatosan egyre fennebb lépnek a szakma "szamárlétráján", valaki közülük talán egészen a miniszterségig viszi. A kockázat az, hogy addigra a most forradalminak számító módszerek a lagjobb esetben is unalmasan szokványosak vagy - ami még rosszabb - károsan maradiak lesznek. Úgyhogy Amália for president now vagy ápolja gondosan a nyitottságát, mert a holnap nem ugyanolyan lesz, mint a ma.

  • 2016.01.16 18:43:32mindennicknévlétezik

    kedves retinax:
    A magam részéről lezárnám ezt a kicsinyes, már eddig is túl sok szót kapott témát: Felesleges újra és újra magyarázni a szakmailag vitatható bizonyítványt.
    "Csodatanár" helyett jó pedagógusokra van szükség a pályán, róluk tényleg érdemes lenne írni. Ők "fényezés" nélkül is hitelesek.

  • 2016.01.16 19:32:59amiform

    Ha már személyeskedik a kedves hozzászóló:

    "szakmailag vitatható"? - Kár, hogy a szaklapok nem így gondolják, és megjelentetik a munkáimat... :), valamint kutató- és gyakorlópedagógusok gratulálnak, sőt egyetemek kérnek fel előadni, valószínűleg azért, mert rosszul csinálom...

    Amúgy meg netikett... úgy érzem magyarázkodni nem nekem kell, de ha megszólítanak, válaszolok.

    CSODA = Csak Online Digitális Alapokon :D ;)

  • 2016.01.16 19:57:40saint just

    mindennicknévlétezik: Végtelenül szánalmas vagy... Név nélkül fikázni valakit... Állj eléje és mondd a szemébe... logikus magyarázatokra és észérvekre nincs válaszod, mások véleménye lepereg rólad... nem vagy európai vitapartner. Talán épp a saját fészkedbe is piszkítasz? Ejnye...

  • 2016.01.18 22:24:16KertészG

    Név nélküli saint just vajon miért kéri mástól a név nélküliséget, mikor ő sem fedi fel magát!? Ez bizony elég szánalmas! Olvasva a kommenteket a cikket (?) végre tiszta vízre lenne szükség: ki is a cikk elején a képen az a nagyra nőtt nyolcadikos (?) diák (?) csak nem az élettárs "szponzor" aki így érdekelt az erősen túlzó áldícséretekben és tanártársaival szemben méltatlan előnyök "vezetői" nyújtásában? Ezt ugye nem kellene azért népszerűsíteni, hiszen finoman szólva sem etikus! Ez a dolog egyik életszerű valóságos oldala, igaz elég véleményes és szomorú hogy egy testület ezt hagyja így szó nélkül működni! A szakmai tiszta vízről annyit: kicsit szerényebbnek kellene lenni, a kutatói és egyetemi fokozatot nem kellene ide keverni, hiszen az eddig megismertek szerint fényévre van a kedves hölgy attól a szinttől, ahhoz még elég sok dolgot kellene letenni az asztalra akár informatika nélkül, szépen fogalmazó humán kultúrát közvetítő tanítóként. Ez persze nem sértés csak a valóság hű tükörképe. Szóval mindenki szálljon le a földre és tegye a dolgát, tisztességgel, jogtalan előnyök élvezete nélkül, egyenlő eséllyel, kellő önismerettel. Komoly szaklapok és egyetemek biztosan kikérnék maguknak az ilyen meg sem nevezett "felkéréseket", mikor valaki egyszerű előadásra is képtelen. A tanítói hivatás lényege nem kütyükből és öndícséretekből áll. Kérem ne járassák le tovább ezt a szép hivatást ilyen méltatlan módon, erkölcs és etika mentesen. Névvel ellátva kívánom minden névtelennek és a cikket megiratóknak: mindenki nézzen a tükörbe s amit ott lát azt maga döntse el torz vagy tiszta kép?! Aztán úgy cselekedjen életében és szakterületén. Kertész Gábor a pályát jól ismerő egyszerű tanító.

  • 2016.01.19 11:33:35saint just

    Kedves KertészG! Szögezzünk le egy-két dolgot. A Saint-Just - bármennyire is meglepő - bizony egy név. Választása is indokolt, de csak azok számára, akik ismernek... Mint ahogy a Kertész Gábor is egy név, akár létezik mögötte valaki, akár nem... És én soha nem állítottam semmi olyat, amit nem tudok bizonyítani, csupán felhívtam a kommentelő figyelmét arra, hogy ha sárral dobál, bizony ő is besározódik. Arra figyelmeztettem, hogy a negatív kritikát illik névvel felvállalni. Valamint nem szép dolog anélkül kétségbe vonni más szakmai teljesítményét, hogy azt a helyzet ismeretében tennénk. És bizony, az egyetemek felkérése valós, már ha például az Európában is elismert Corvinus egyetemnek számít. És bizony a cikk(ek) sem "megrendelésre" készülnek, ennél a világ sokkal egyszerűbben működik. És a pár itt megjelent negatív hozzászólás mellett ezt a cikket jelen állás szerint 729-en ajánlották. Bizonyára csupa hozzánemértő és szakmaiatlan kókler volt mindahány.
    Egyébiránt, ha valaki ezekben a híradásokban öntömjénezést vél felfedezni, annak valószínűleg még sok szövegértési feladat sikeres megoldásán kell átesnie. Én sokkal inkább a kollégák és a szakma, a nevelés és a tanítás iránti alázat jeleit vélem felfedezni, valamint a megújulás és a sikeres tanítás új útjait kereső pedagógusi magatartást, de ezt valószínűleg az egyszerű tanító is így látja... Csak szóltak neki, hogy mégsem így akarja látni...
    És ilyet én is tudok írni, mint "Kovács Géza, a szakmát jól ismerő tanár..."

  • 2016.01.20 16:34:14KertészG

    Kedves "saint just" meglepő továbbra is titkos és "indokolt" név tulajdonosa! Röviden csak annyit: valós (?) meghívásokkal kapcsolatban már csak egyes szám maradt, a mindenki által ismert jó színvonalú Corvinus (ehhez nem kell "kioktató nagyképű" megjegyzés) egyik szakmai területén sem ismert az Ön által oly vehemensen képviselt csodatanár, lehet hogy ez is ahogyan fogalmaz vagy van vagy nincs (infokommunikáció, információrendszer, számítástudomány)... Szövegértési problémái sajnos adódnak, érdemes magyar tanár kollégáihoz fordulni e tekintetben kis továbbképzésre. Ezt a felnagyított csodát, Magyarországon nagyon sok tanár múlta már felül mégsem nagyítják fel magukat, teszik a dolgukat e nélkül is becsülettel. Az általános iskolai magyar tanár elsődleges feladata a középiskolai felvételire történő minél jobb felkészítés, ezzel az ilyen csodatatnárok hogyan állnak? Kütyüoktatás helyett talán ez lenne a fontos, amely a diákok további sorsának egyik meghatározó tényezője lenne, vagy erre is tud "okosságokat" válaszolni, persze nem szükséges, tegye meg tükörbe tekintéssel, mert ügyesen kihagyta a méltatlanul egy főre fókuszált támogatást amelyet semmi nem indokolt és arcátlanul hivatkozik azokra a kollégákra akiknek ebből a "támogatásból" nem jutott. Ugye nem gondolja hogy őszintén tapsolnak ennek az igazságtalanságnak kapcsán. Biztosan van aki "kütyüzés" helyett valóban felkészít, vajon milyen segítséggel? valószínűleg hivatástudata a segítség. Ez az ilyen nagyot képzelők szerencséje. Gratulálok hogy tudna olyat írni hogy idézem "Kovács Géza..." de sajnos a szóhasználata (lásd: fikázik, fészekbe piszkítás...) nem méltó egy pedagógushoz. Sikeres tükörbe nézést kívánva, még mindig Kertész Gábor

  • 2016.01.20 16:35:54KertészG

    Érdekes hogy nem lehet választ küldeni saint just részére! Vajon van valamilyen takargatni való?

  • 2016.01.20 16:37:17KertészG

    Elnézést harmadszorra azért mégis megjelent.

  • 2016.01.20 19:23:25saint just

    :)

SZÓLJON HOZZÁ!

OnGo beszámolók

Hirdetés