Mindenki utálja, semmi értelme, mégis létezik, mi az?

Olvasási idő kb. 3 perc

Hát a nulladik óra. A gyerek utálja, a szülő szenved, a tanár szerint értelmetlen.

Hát persze, hogy a nulladik óra, ami méltán népszerűtlen, sőt, közutálatnak örvend mind a diákok, mind pedig a tanárok körében, mivel olyankor követel erőfeszítést, amikor az ember normálisan éppen csak ébredezni szokott. A hatékonysága pont ennek megfelelő, az általunk megkérdezett tanárok egybehangzó véleménye szerint. Ja, és ott vannak a szülők is, akiknek ugyancsak nem egészen őszinte a mosolya, amikor szintén kénytelenek egy órával korábban felkelni, félkómában elkészíteni a tízórait, és útnak indítani a gyereket (Reggelizzél! Nem érdekel, hogy nem vagy még éhes, egyél! Tesicucc, hajgumi, elemlámpa megvan?)

Nulladik órába tipikusan testnevelésórát tesznek, aminek nagyon is praktikus oka van. Nem, nem azért, mert a mozgástól olyan jól beindul az agyműködés, hogy csak úgy szárnyal a szellem egész nap. Hanem mert a tornaterem reggel nyolctól délután négyig folyamatosan foglalt, mégsem jut be minden osztály, így meg rögtön nyert az iskola egy héten plusz öt órát. Mielőtt elkezdenénk szidni a mindennapos testnevelésórát, szólunk, hogy nem mai találmány a nulladik óra, harminc éve is volt, pedig akkor még csak heti két tesi volt az órarendben. Akkor sem volt elég tornaterem, meg ma sem, ez úgy látszik, örök.

Azt a szituációt viszont nehéz a kedvencek közé tenni, amikor félálomban, kissé még ernyedt izmokkal fel kell mászni a kötél legtetejére, vagy éppen szekrényt kell ugrani, pedig pavlovilag ilyenkor éppen a vajas kiflit szokta rágcsálni az ember, csöndesen merengve a reggelizőasztal mellett.

Álmából felébresztve is beszél németül!

A másik tipikus nulladik óra a szakkör. A szakkörök elég népszerűek a gimnáziumokban, főleg azokban, ahová a motivált gyerekek járnak, mivel ezek a foglalkozások segítenek felkészülni az érettségire, felvételire, nyelvvizsgára, ráadásul ingyen nyújtanak valami pluszt a téma iránt érdeklődőknek. Elvileg.
Elvileg az iskola részéről is jó megoldás lenne, mivel sok tanárnak a tanórákkal nem jön ki a heti kötelező óraszám, amit szakkörökkel lehet pótolni.

Szakkört viszont akkor lehet tartani, amikor a gyerekeknek nincs más órájuk, vagyis jellemzően nulladik órában, vagy késő délután. Hát fegyelmezni nem kell – mesélte egy gimnáziumi némettanár. Tulajdonképpen használhatatlanok a gyerekek, még fel sem ébredtek, az agyuk még alszik, még magyarul sem nagyon tudnak megszólalni, nemhogy németül. Az adrenalin se ébreszti fel őket, mert egy szakkörön nincs felelés, dolgozat vagy osztályzat. És hát nyilván a tanár is félig alszik még. Valójában semmi értelme a dolognak, de mindenki úgy tesz, mintha lenne.

Vagyis azért járnak a gyerekek nulladik órára, mert egy jó lehetőség a tanulásra, csakhogy nem tanulnak semmit, mert a körülmények pont a tanulásra nem alkalmasak.

Mi akkor a megoldás?

Tegyék át a nulladik órát utolsónak? Csakhogy ez sem fog menni. Ennek az osztálynak, amelyikről a némettanár beszélt, aznap nyolc órája van (mármint a nulladikkal együtt kilenc), a nyolcadik óra pedig nem mondjuk, rajz, hanem történelem. Érettségi tantárgy, amit nem lehet ellinkelni, oda kell figyelni. 
Pedig egy jó töri után még biztos nagyon lelkesen beülnének kilencedik órában német szakkörre a tinik úgy fél ötig. Bár lehet, hogy nem, hanem helyette húznak haza – tanulni másnapra.
Lehet, hogy itt az ideje csökkenteni a tananyagot, ha már semmiképpen sem akar beférni a napba?

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Belső Noémi Olga
Belső Noémi Olga
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?