Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
És inkább médiafogyasztók, mintsem tartalomfeltöltők. Mutatjuk, mit tegyen, ha úgy érzi, túl sokat lóg a gyerek a tableten vagy a telefonon.
A (kis)kamaszok médiafogyasztási szokásaira lehet legyinteni és lehet rajta bosszankodni is, egy dolog viszont biztos: létező jelenség az, hogy a fiatalok egyre több időt töltenek a képernyők előtt – legyen szó akár mobiltelefonról, tabletről vagy televízióról. Olyannyira létezik, hogy már kutatják is: a Common Sense nemrég 8 és 18 év közötti amerikai diákok szokásait vizsgálta, és tette közzé az ezzel kapcsolatos tapasztalatait. Kiderült: már a 8-12 évesek is napi hat órát töltenek valamilyen kütyüvel, és az is, hogy bár használják a különböző közösségimédia-felületeket, nem feltétlenül élvezik is azt.
A szakértőknek köszönhetően fény derült arra, hogy a 13-18 évesek napi kilenc, a 8-12 évesek pedig ennél kicsit kevesebbet, napi hat órát töltenek valamilyen szórakoztató médiával – és ebben nincs benne az iskolával vagy a házi feladatokkal kapcsolatban eltöltött idő. Ebben benne vannak azok is, akik két órát vagy kevesebbet töltenek telefon, tablet, tévé társaságában (a fiatalabb korosztály esetében ez 34, az eggyel idősebbek esetében 23%) és azok is, akik nyolcat vagy annál többet (11, illetve 26 százalék, tehát utóbbiak esetében minden negyedik tinédzser).
Minket kicsit váratlanul ért az információ, miszerint a 8-12 évesek felének van már tabletje, az eggyel idősebbeknél pedig tízből heten rendelkeznek okostelefonnal. Talán nem meglepő, de mindenesetre elgondolkodtató, hogy az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező családok gyerekeinek ritkábban van hozzáférésük számítógépekhez és okostelefonokhoz. Az viszont már sokkal is inkább, hogy ha egyszer hozzájutnak valamelyikhez, akkor sokkal több időt töltenek el az eszközzel.
Nemcsak az anyagi viszonyokat tekintve van eltérés, hanem a nemek szempontjából is: a fiúk naponta 56 percet töltenek videójátékkal, míg a lányok csak hetet – ugyanakkor utóbbiak naponta 40 perccel többet (92-t) lógnak a közösségi médián. Apropó: érdekes hogy míg a tinik fele használja saját bevallása szerint minden nap valamelyik csatornát, addig csupán harmaduk nyilatkozott úgy, hogy „nagyon élvezné” – szemben a zenehallgatással és a tévézéssel, amiket háromnegyedük (73%), illetve közel felük (45%) szeret.
Fogyasztás az alkotás felett: bár a tinik szeretnek a közösségi médiával tölteni az idejüket, inkább csak azt nézik, mit osztanak meg mások és csak ritkán töltenek fel saját tartalmakat.
Médiafogyasztói típusok
A kutatás különböző médiafogyasztói típusokat is meghatározott, például Tévéfüggök, Közösségi emberek, Videójátékosok, Mobiljátékosok, Olvasók, stb. Hogy miért fontos ez? Azért, mert segít a szülőknek megérteni, hogy többet nem beszélhetünk „átlagos médiafogyasztóról”, és, hogy a felhasználók sokszor mélyebb szükségleteiket elégítik ki (például azért veszik fel a kapcsolatot másokkal, hogy valamilyen készséget eltanuljanak tőlük).
Jó, jó, de mit tegyen a szülő?
Ha azon töri a fejét, hogy a különböző kütyük elterjedése milyen hatással van a gyerekére, nos: nincs általános válasz. A szülők és a tanárok felelőssége az, hogy segítsék a gyereket abban, hogy a médiát és a technikát egészséges, produktív és felelősségteljes módon használja. A HuffPost több tippel is igyekszik segíteni.
Ezek közé tartozik az, hogy a szülőknek igenis határt kell szabniuk a telefonozást vagy a tévézést illetően. Családtól függően felállíthatóak különböző szabályok, például senki nem nyúlhat a telefonhoz ebéd vagy vacsora közben, esetleg este 9 utántól tart a mobilmegvonás.
A szülők ösztönözhetik a gyerekeket arra, hogy ne csak fogyasztói legyenek a médiának, de kreatív, felelős tagjai is. Ebbe beletartozik az is, hogy megmutatja neki, honnan tölthet le ingyenes könyveket, vagy éppen azt, hogy miként fotózhat valami szépet (saját magán kívül) az Instagramra.
Ugyanígy fel lehet/kellene hívni a figyelmet a multitasking veszélyeire is: hiába hiszi a tinik kétharmada, hogy a feladatok együttes csinálása nincs rossz hatással az eredményére, tanítsuk meg a gyereket, hogy egyszerre lehetőleg csak egy dolgot csináljon – például ha leckét ír, akkor közben ne frissítgesse percenként a Messengert, hátha írt valaki neki.
Végezetül pedig a legegyszerűbbnek hangzó, de talán legnehezebb tanács: mutasson példát! A gyerek nem fogja eltenni vacsoránál a telefont, ha azt látja, hogy apu vagy anyu még ott intézik a céges dolgaikat.
Ha tud angolul, a fenti adatok egy részét megtekintheti vizuálisan az alábbi videóban:
