KÖLYÖK

Az igazságosabb oktatás nem nulla összegű játék

2015. szeptember 30., szerda 15:15

Magyarországon a PISA olvasás teszten elért eredményt 26 százalékban határozza meg, hogy az adott gyereknek milyen a családi háttere. Ez egy elég lehangoló eredmény, az igazságosabb az oktatási rendszerű országokban, például Finnországban ez a mutató 8 százalék, Csehországban 12, Szlovákiában 15 százalék.

Vagyis szívós munkával sikerült elérni, hogy a magyarországi társadalmi-gazdasági különbségek kíméletlenül megmutatkoznak a gyerekek iskolai teljesítményében is. A rossz iskolai eredmény miatt azután a szegényebb gyerekeknek rosszabbak a továbbtanulási esélyei is, ami a munkavállalásukat is megnehezíti. Végső soron az oktatási rendszer újratermeli az egyébként is meglévő társadalmi egyenlőtlenséget.

Holott ez egyáltalán nem lenne szükségszerű, és gazdaságilag is teljesen irracionális – vagyis tulajdonképpen senki érdekét nem szolgálja. A Budapest Intézet nemzetközi kutatások eredményeire hivatkozva mutat rá: a méltányos oktatás nem egy nullaösszegű játszma, amiben az egyik fél annyit nyer, amennyit a másik veszít, hanem az igazságos iskolarendszerrel mindenki csak nyerhet. 

A mostani rendszerben viszonylag korán eldől, hogy ki hová mehet továbbtanulni. A jómódú családban élő gyerekek például sokkal jobb eséllyel kerülnek be négy- vagy hatosztályos gimnáziumba, ahol két év alatt elképesztően sokat fejlődnek.

A szakképzők pedig – ahová a relatíve szegényebb családból származó gyerekek mennek, mivel a szegénységgel könnyen magyarázható rosszabb eredményeik miatt csak ide veszik fel őket – ennek éppen az ellenkezőjét tudják: az ide kerülő gyerekek teljesítménye jelentősen romlani kezd. Ennek eredményeként ezek az iskolák olyan felnőtteket bocsátanak ki, akiknél az alapvető munkaerőpiaci készségek is hiányoznak, például alapszinten sem tudnak olvasni. Így nem, vagy csak nehezen tudnak elhelyezkedni, és végül a társadalomnak kell őket eltartania.

Lengyelországban 1999-ben, egy sikeres reform során 15 éves korra tolták ki a gyerekeknél az iskolatípus-választást. Ennek következtében nem csak a tudásbeli egyenlőtlenségek csökkentek, hanem a gyerekek átlagos teljesítménye is sokat javult, mivel több idő volt az általános készségek fejlesztésére.

A Budapest Intézet szerint, a lengyel mintára hivatkozva az is jót tenne, ha a szakképzőket beolvasztanák a szakközépiskolákba. Ezzel megerősödnének az alapkészségek azoknál a gyerekeknél, akik egyébként egy jól-rosszul elsajátított szakmával hagynák el az intézményt. A felgyorsult technológiai fejlődés világában egyszerűen muszáj a gyenge képességű tanulók általános készségeit fejleszteni, hogy ezek birtokában később is képesek legyenek a változó igényekhez igazodva megtanulni a szakmájukban felmerülő újításokat, változásokat.

Azt persze ebben a tanulmányban is elismerik, hogy a középosztálybeli szülők általában úgy érzik, hogy az ő érdeküket nem a változás, hanem a jelenlegi helyzet fenntartása szolgálja, hiszen így a saját, jól szituált gyerekük könnyebben bekerül a jó iskolába, és végül többet fog keresni. A lengyel példa azonban rámutat: a szegényebb gyerekek nemcsak a tehetősebbek rovására érhetnek el jobb eredményeket, hanem a méltányosabb oktatásnak köszönhetően minden gyerek tudásszintje – vagyis továbbtanulási esélye – egyformán emelkedhet. A tanulás pedig jelentős hasznot hoz a teljes társadalomnak: ha mindenki egy évvel tovább járna iskolába, az két százalékot adna hozzá az ország GDP növekedéséhez.

KOMMENTEK

  • 2015.09.30 16:54:20wmiki

    Ha az oktatás nem a tudomány nevű szekta dogmáinak a bemagoltatását jelentené, akkor tényleg lenne értelme.
    De mivel jelenleg ez a legerősebb szekta, ezért ez egy ideig nem fog változni.

  • 2015.09.30 17:42:13egysmás

    Lefordítom kereszténydemokrata fideszre: szegregálni kell, mert az a biztos!

  • 2015.09.30 19:27:42Girhes Joe

    Nyilván! Te se akarnád, hogy a gyereked teljesítményét azért húzzák vissza a gyengébb teljesítményűek, mert a megmondóemberek megmondták, hogy az így jó.

    Amúgy meg az nincs bizonyítva, hogy a természetesen kialakult társadalmi rétegződéssel szembemenni pozitív hatással lenne a társadalom egészére, sőt, bizonyos jelek ennek ellenkezőjére utalnak. Mégis, a csapból is a különbségek csökkentésének jelszava folyik. Kinek áll érdekében?

  • 2015.09.30 19:42:04okleveles naiv

    "Végső soron az oktatási rendszer újratermeli az egyébként is meglévő társadalmi egyenlőtlenséget.
    Holott ez egyáltalán nem lenne szükségszerű, és gazdaságilag is teljesen irracionális – vagyis tulajdonképpen senki érdekét nem szolgálja."

    Na, akkor ezt most gondold újra... :)

  • 2015.09.30 20:19:57kalbász

    Ember, szakképzőbe már a selejtnek az alja megy. Annyira gyerekhiány van, hogy a gimnáziumok mindenkit felvesznek.
    Aztán persze lehet menni orbán ellen, hogy kvótát akar, ne legyen sok munkanélküli vagy büfészakos munkanélküli ezekből, akikből jó szakember válhatott volna.

    Bazmeg abból az alapanyagból ami szakképzőbe érkezik semmit nem tudsz csinálni. Sírnál, ha látnád.

    A másik ok, hogy nálunk van a legjobban elöregedve a lakosság (a világon a 2.-ak vagyunk) ezért minden erőforrás a nyugdíjakra megy (mivel ebből a szempontból a legrosszabbkor sikerült rendszert váltani), az oktatás is le van szarva sok minden egyéb mellett.

  • 2015.09.30 20:22:27kalbász

    Még annyit, hogy gondolkozz el ezen:

    Van 2 statisztikai eredmény, mindkettő valós.

    1. A pisa tesztek eredményeit nézve sereghajtók vagyunk.

    2. A pisa tesztek eredményeit nézve az oktatásra fordított összeggel súlyozva az élmezőnyben vagyunk.


    Mindennek van oka.

  • 2015.09.30 20:25:35kalbász

    Azt meg sem említem, hogy a hihetetlen gyeyekfogyás mellett dinamikusan nő a kisebbségek létszáma.

    Tehát a csökkenő halmazon belül brutálisan nő a romák aránya.

    Ami azért érdekes az oktatás szempontjából, hogy jellemzően ők azok akiket nem lehet a hagyományos módon (illetve még nem sikerült rájönni hogy hogyan is lehet azon kívül, hogy csináljatok amit akartok) oktatni.
    Szocializáltságuk alapja, hogy elég, hogy vannak és kapnak érte pénzt.

    15 év múlva nem fogsz ráismerni arra a Magyarországra amit megszoktál.

  • 2015.09.30 20:39:01retinax

    kalbász: 15 év múlva semmire sem fogsz ráismerni a mostani világból, azt most borítékolom neked.

  • 2015.09.30 21:59:14prfact

    A címbeli megállapítás valószínűleg igaz, de azt is hozzá kell tenni, hogy Finnországban nincs akkora különbség a társadalmi csoportok életkörülményei és az ő életfelfogásuk között mint Magyarországon. Köztudott, hogy az általános iskolás korosztályban közel 50% a cigányok aránya és ez a szám évről évre nő. A finn közoktatás sem tudna megbírkózni egy olyan csoport iskoláztatával aminek a tagjai nem a munka világában képzelik el a jövőjüket, hanem a szociális rendszer potyautasaiként, ezért úgy pozícionálják magukat, hogy hátrányos helyzetűként minél több segélyre legyenek jogosultak.
    Forrás:
    [link]
    "Tragikus, amikor egy 13 éves kislány azt mondja, hogy „majd élek a szociálisból, mint anyuék, nem kell továbbtanulni”. Vagy az is, amikor egy cigány kislány megkérdezi a kolléganőmet, hogy van-e gyereke, aki azt mondja, hogy nincs, mire a kicsi visszakérdez, hogy „jó, de akkor miből élsz”.

  • 2015.09.30 22:19:39deneskata

    Girhes Joe

    "természetesen kialakult társadalmi rétegződés" Erre hivatkoztak a francia forradalom előtt is a nemesek, ugye? A XVIII. században....
    Éljen a modern gondolkodás!

  • 2015.10.01 08:38:33Nancsibacsi

    Nem azzal van itt a gond, hogy egyesek megengedhetik maguknak a 6 vagy 8 osztályos gimit, a magántanárt, hanem azzal, hogy:
    - sok nálunk a svéd, akiktől nem lehet tanítani;
    - normális gyerekek közé benyomják a hiperaktívakat, és egyéb beteg/sérült gyerekeket, akiktől nem lehet tanítani;
    - 30 fő feletti osztálylétszámok vannak, és ennyi gyereket nem lehet hatékonyan tanítani.

    Minderre a megoldás az lenne, hogy akiknek az adottsága megköveteli (svéd, hiperaktív, egyéb betegségtől szenved), az kicsi létszámú csoportokban, speciálisan képzett pedagógussal, kisegítő iskolákban tanuljon. A normális gyerekek meg nem 30, de max 20 fős osztálylétszám mellett. Ez ugye azt jelentené, hogy rengeteget kellene költeni oktatásra, mert a fentebb említett gyerekek aránya kb 20%, velük nem 20, de inkább 5 fős csoportokban kellene foglalkozni, ezért a jelenlegi kapacitást (terem, tanár, minden) meg kellene triplázni. Jelenleg 100 főre jut kb 3.3 tanár, terem, stb. Normális az lenne hogy a 80 normális gyerekre jutna 4, a 20 egyéb kategóriásra meg 5, vagyis összesen 9. Nyilván ez mocskos sok pénz - több stadion ára - ezért nem lesz ilyen sose.

    Ja, és az is gond, hogy azzal hogy én abszolúte nem polkorrekt módon nevén nevezem a problémát rögtön náci-rasszistra-trapista lettem.

  • 2015.10.01 08:49:41gyongyi70

    És azt miféle axióma, hogy a hátrányos helyzetűek nem taníthatóak?

    Ezt milyen tudományos kutatás támasztja alá?

    Ha ezt elhisszük, na, akkor lehet arra készülni, hogy örökre eltartjuk őket. Ez kinek jó?

  • 2015.10.01 09:19:36Nancsibacsi

    @gyongyi70: Senki se mondta hogy nem tanítható, de azért az gondolom megvan, hogy a tanulási folyamat otthon kezdődik. Ha megnézed egy mérnök-orvos házaspár szeme fényét már ovis korára is jelentős előnyben van egy szociális segélyeken élő házaspár purdéjával szemben, és ez az előny csak fokozódik, mert ovi mellett, iskola mellett továbbra is sok időt tölt otthon a gyerek. És nem azért mert munka mellett nyilván több idő jut a gyerekkel foglalkozni, hanem mert ők akarták azt a gyereket, és foglalkoznak vele, akik meg szociális segélyből élnek, azok egy baleset eredményének fogják fel a gyereket, és megtűrik. Na ez megint nem sikerült valami polkorrektre...

    Az egyetlen megoldás az lenne, ha csecsemőkorban elvennék a gyerekeket azoktól, akik nem alkalmasak gyereknevelésre - mert pl. sosem dolgoztak még - mert úgy még menthető a helyzet.

  • 2015.10.01 09:30:45gyongyi70

    nancsibacsi: kegyetlen dolog lenne elvenni a gyereket a szüleitől, mert egy rossz szülő is sokszor jobb, mint érzelmi kötődés nélkül felnőni

    igen, az orvos-mérnök házaspár gyereke nyilván jobb iskolai eredményt fog elérni, de azt nem az iskola miatt, hanem az iskola ELLENÉRE teszi. tapasztaltam. A nagyobbiknál a tanítónő nem kedvelte a fiamat (meg úgy általában minket), a kislányom meg túl korán ment el suliba. A tanárok pikk-pakk elkönyvelik, hogy na, Pistikével és Marcsikával nem érdemes foglalkozni, bezzeg Zsuzsika! Csakhogy én tudtam, hogy a gyerekeim nem hülyék és van türelmem, képességem, hogy otthon foglalkozzak velük. Nem sokat foglalkoztam velük, mert ahogy helyesen írod, elfoglalt, dolgozó szülő vagyok, aki jó, ha este 6-7-re hazaér, de ez is elég volt, hogy érdekes módon a fiam felsőben jobban teljesít mint az addig eminens kiskedvenc és később a kislányom is behozta a korából eredő lemaradást.

    De! Mi van azokkal, akiknek a szülei erre nem képesek? Akik már annak idején magukról is elhitték, hogy buták és az iskola nem nekik való? Ők ezt nem tudják megtnni a gyerekeikkel, ezért azok a gyerekek végképp lemaradnak.

    Tudom, persze, hogy nem könnyű. De be kellene látni, hogy ha most nem kezdünk el sürgősen energiát, időt, pénzt szánni arra, hogy tanult embereket neveljünk az elesettekből, hanem eleve közmunkára szánjuk őket, abból gazdasági bukta lesz hosszú távon.

    A cikkben szépen le van írva: egy plusz év oktatás +2%-is GDP növekedés. Ennyi.

  • 2015.10.01 14:02:56Nancsibacsi

    xyz

  • 2015.10.01 14:03:12Nancsibacsi

    @gyongyi70: "kegyetlen dolog lenne elvenni a gyereket a szüleitől..."
    És érzelmi kötődéssel mire megy, ha a szülei mellett kvázi biztosan segélyből/bűnözésből élő lesz belőle? Kemény döntések ezek, amiket nyilván nem muszáj meghozni, és lehet lubickolni tovább a langyos f.sban, de vegyük észre azt, hogy se pénz, se paripa, se semmi nem hozott az elmúlt évtizedekben se itt, se a világ más pontján eredményt a romák integrációjában. Ha genetikailag alkalmasak - márpedig miért ne lennének azok -, akkor a jelenlegi környezetből történő kiszakítás hozhat eredményt.

  • 2015.10.01 14:03:21Nancsibacsi

    "igen, az orvos-mérnök házaspár gyereke nyilván jobb iskolai eredményt fog elérni, de azt nem az iskola miatt, hanem az iskola ELLENÉRE teszi."
    A gyereked túl korán ment iskolába, te az iskolától vártad a felzárkóztatást, viszont 30 fős csoportokban nem lehet differenciáltan oktatni. Van ahol a leggyengébbhez, van ahol az erősebbekhez, van ahol az átlagosakhoz alkalmazkodnak a tanárok tempóban. Én úgy gondolom az a jó suli, ahol a legerősebbekhez alkalmazkodnak, hiszen így egy normális szülővel - mint a te esetedben is történt - utol lehet őket érni. A gyereked azért nyerhet majd 7. osztályban matek versenyt, mert alsóban nem törődtek vele, és a többiek gyorsabban tudtak haladni.
    Nyilván foglalkozhatna ezzel tanár is - számolj mondjuk osztályonként +3 tanárt, termet, stb - és fizesd meg, ha tudod. Szerintem olcsóbb otthon elővenni a háziját, meg az órai munkáját, és átnézni, megbeszélni vele.

  • 2015.10.01 14:03:36Nancsibacsi

    "De! Mi van azokkal, akiknek a szülei erre nem képesek?"
    Ők azok akik nem alkalmasak erre a feladatra.

    "De be kellene látni, hogy ha most nem kezdünk el sürgősen energiát, időt, pénzt szánni arra, hogy tanult embereket neveljünk az elesettekből, hanem eleve közmunkára szánjuk őket, abból gazdasági bukta lesz hosszú távon."
    Így van - amely szülő pedig közmunkára szánja a csemetéjét, az nem érdemli meg, hogy felnevelhesse.

  • 2015.10.01 18:45:36gyongyi70

    Nancsibacsi: és miért is ment a gyerekem túl korán iskolába? Miért is vannak nálunk nem 30, hanem 32 fős osztályok? Miért kell túl sok tananyagot lenyomni a gyerekek orkán, miközben sokan nem tanulnak meg írni-olvasni-számolni sem?

    A rossz, elcseszett oktatási rendszer miatt.

    Mi még nem rohantunk az alsó tagozaton, és semmi lemaradásom nem lett abból (lett diplomám, doktoráltam), hogy minden osztálytársam tud rendesen írni-olvasni, az is, aki autószerelő lett, az is, börtönben ül épp.

    Igen, az iskolától várnám, hogy a gyereknek átadja a tudást, ahogy a mi gyerekkorunkban is így volt, és hát ez lenne a dolga...

  • 2015.10.01 21:13:14retinax

    Nancsibacsi: az iskolától azért mégiscsak elvárhatnánk, hogy csökkentse a különbségeket, mert ha nem az iskolától, akkor mégis, mitől? Az meg nagyon nem jó megoldás, hogy becsukjuk a szemünket és nem veszünk tudomást pár százezer ember létezéséről, vagy lemondunk róluk, csak mert az nekünk úgy kényelmes. Ez így nem maradhat, ekkora szakadék egyszerűen nem létezhet robbanás nélkül egy társadalomban. Ezzel valamit csinálni kell. Benne van a cikkben, hogy mit: plusz egy év alapképzés, alapvető készségek fejlesztése, amihez kell sok pénz, megfelelő módszerek és lelkes tanárok, nyilván. De ne mondjuk már azt, hogy minden szegény taníthatatlan és kiránthatatlan a szegénységből! Sőt, azt se mondjuk, hogy mindenki mindent megpróbált és mindenkinek tiszta a lelkiismerete, mert ez azért hatalmas csúsztatás lenne.

  • 2015.10.01 21:14:14Nancsibacsi

    @gyongyi70: "A rossz, elcseszett oktatási rendszer miatt."
    Meg amiatt az osztályonként 6 fő miatt, aki miatt nem lehet tanulni. Mert megszüntették a kisegítő iskolákat, mert az megalázó, és szétszórták az ott tanulókat a normális gyerekek közé, hogy integrálódjanak. Szerinted mennyire gyenge egy gyerek, akiről már a lányom mondja azt, hogy semmi keresnivalója a 2. osztályban, mert nem tud semmit? Ha egy 7 éves ezt látja, a tanár szerinted nem látja? De ugye buktatni nem lehet. Elvették a tanárok kezéből az eszközöket - és itt most nem verésre kell gondolni, de pl. ki se küldhetik óráról a gyereket. A gyereknek jogai vannak, a tanár meg vádlott. Az alap probléma az, hogy kib.szott politikusok határozzák meg az oktatás milyenségét, akinek számít az hogy az alapvetően liberális kézen lévő sajtó mit ír róluk holnap, és mit fognak olvasni az alapvetően index olvasó szavazóik.

    "Mi még nem rohantunk az alsó tagozaton"
    Én meg mocskosul unatkoztam alsó tagozaton, de azért fél év végére már kiolvastam a Winettou-t a maga pár 100 oldalával, 0 képpel. Év végére meg minden Karl May és Verne könyvet, durván 20-30 kötetet. Nekem pl. baromira fáj, hogy anno, mikor legjobban fogott az agyam nem foglalkoztak velem, hogy egész 8 osztály során 1 dekát nem tanultam - olyan szinten nem foglalkoztam a sulival, hogy elfelejtettem átpakolni a könyveimet másnapra, és így voltam kitűnő. Szóval persze, tök igazad van: ha lenne differenciált oktatás, akkor azzal mindenki jól járna. Belőlem Nobel díjas tudós lett volna, nem csak 1 sz.ros programozó, a svédekből meg ugyanannyi orvos lehetne, mint a magyarokból. Csak ehhez rohadt sok pénz kell. Nem +10 százalék, hanem a jelenlegi négyszerese. Lehet azzal jönni, hogy máshol kevesebb is elég - máshol ellopni is elég kevesebbet.

  • 2015.10.01 21:25:02Nancsibacsi

    @retinax: Tedd le a pénzt, és úgy lehetnek elvárásaid. Egy magániskola, vagy még inkább magántanár csökkenti a különbségeket. Én láttam azt, hogy aránylag közepes képességű tanulókból hogy lettek igazi ászok pár év alatt. Csak ott a szülők kifizették a havi fél milát magántanárra.

    A +1 év semmit se fog hozni. Az hozott valamit, hogy ma már úgy is el tudod végezni az egyetemet, hogy jóformán írni-olvasni nem tudsz? Lett egy csomó diplomás - ok. Statisztikában jól mutat - rendben. Megkérdezem tőle, hogy mondj egy céget, ahol a te általad tanult büfészakra szükség van, és nem tud ilyet mondani. Vagy megkérem, hogy címezzen meg egy borítékot, és nem sikerül neki. Hagyjuk már...

    Nem a +1 éven múlik, nem azon múlik hogy a szakmunkás is kap-e érettségit - azon múlik, hogy van-e elég tanár és terem, vagy nincs. Az elég pedig a jelenlegihez képest rengeteg. A jelenlegi rendszerben minden ki van tolva a tűréshatárig: osztálylétszám, tanárok heti óraszáma, de a gyerekek óraszáma is, mert ugye napi 1 tesi óra. Ha egy tanár heti 25 órát tart, emellett napközit is tol mondjuk heti 3 nap, akkor teljesen nyilvánvaló, hogy heti 40 munkaórában nem fog felkészülni a 25 órára. Az nem készülés, hogy napközi alatt felírok 6 feladatot, amit majd megcsinálunk órán. Ha heti 15 órát kellene tartania, 0 napközivel - akkor fel tudna készülni rendesen az órára, tudna az egyes gyerekeknek differenciált feladatot készíteni. Láttál már olyat, hogy mondjuk a gyengék, közepesek, és erősek 3 féle házi feladatot kapnak? Csak ennyi, nem több. Ettől még nem lesz differenciálás, de ez sincs.

  • 2015.10.02 09:10:57retinax

    Nancsibacsi: nem a gazdag gyerekek tudásszintje közötti a különbségre gondoltam, az nem társadalmi különbség.
    A +1 év Lengyelországban komoly eredményeket hozott. A gyakorlatban. Nem kommentben.
    Abban egyetértünk, hogy mindent kitoltak a tűréshatárig, és ez kicsit sem jó, senkinek sem. Ja, de, a kormánynak biztos jó, mert a megspórolt pénzt el lehet költeni erre-arra, és legalább hullik a férgese, és addig is van kit utálni, amíg van a "mi", meg az "azok". Ebből a szempontból tényleg nem érdemes a különbségeket csökkenteni, mert még a végén nem lesz kit lenézni, és az kinek lenne jó?

  • 2015.10.02 09:23:35gyongyi70

    Nancsbacsi: nekem az anyósom tanítónő volt nyugdíj előtt, még a jó fajtából, aki ezt lelkiismeretből és szakmai elhivatottságból végezte. Neki bizony az volt az alapelve, hogy a leggyengébbhez igazította a tanmenetet. Ettől senkinek sem lett hátránya, az okosak így is egyetemre mentek és ettől akkor sem tért el, ha netán a saját gyerekei az osztályában ültek. (Mindhárman diplomásak lettek amúgy.)

    Az alsó tagozatban, ugyan áruld már el, miről lehet lemaradni? Az alsó tagozadban annyi a cél, hogy biztosan megtanulj írni-olvasni, és a matematikai alapműveletet el tudd végezni. Az, hogy vmicske természetismeretet tanulnak, elolvasnak néhány olvasmányt Bem apóról semmi lényegeset nem tesz hozzá az alapvetően később tanulandó szaktárgyak elsajátításához. Magyarul: nyugodtan lehetne lassabban, alaposabban haladni. Senkinek nem lenne kárára. És később, mondjuk ötödiktől az a 6 gyerek, akivel probléma van, nem lenne olyan problémás és így mindenki jobban járna.

    Ne izgulj, a vélt előnyt a gyereked így sem fogja elveszíteni. Integrálást továbbra sem tud otthon gyakorolni, aki súlyosan hátrányos környezetből jön. Ha meg olyan okos, hogy magától, órán megtanulja, annak örülnünk kellene.

  • 2015.10.02 10:08:35fucs

    Nancsibacsi: Mindenben egyetértek veled, köszönöm, hogy leírtad.

    gyongyi70: Szerintem meg pont nem jófajta pedagógus az, aki csak a leggyengébbekkel foglalkozik. Nem csak az számít lemaradásnak, hogy valaki nem tanulja meg az alaptanterv alapján elvárható szintet, hanem az is, ha nem tanulja meg azt, amit a képességei és szorgalma alapján megtanulhatna. Minél kisebb egy gyerek, annál fogékonyabb, ezeket az éveket maximálisan ki kell használni.

    Ebben az országban van egy réteg, aki dolgozik és mellette foglalkozik a gyerekével (korrepetálja, versenyre felkészíti stb.), és vannak akik a közösbe sem adnak és a gyereküket sem tanítják. Dolgozó szülők munka mellett többet tesznek hozzá az oktatáshoz, mint a munkanélküli szülők. Ez miért van?

  • 2015.10.02 11:35:04gyongyi70

    fucs: mert rossz az oktatás
    ha jó lenne az oktatást, mindenki azzal foglalkozna, ami a dolga: a szülő dolgozna, otthon játszana, kirándulni járna a gyerekkel, a pedagógus meg oktatná

    miről marad le egy 7-8 éves kisgyerek, mit szeretnél vele megtaníttatni? kvantummechanikát, genetikát, biostatisztikát?

    egy normális, egészséges lelkülető, nem kis felnőttnek nevelt 7-8 éves kisfiú tűzoltó lenne vagy autóversenyző, a kislány meg divattervező vagy énekesnő... még sokat fog alakulni, mi fogja érdekelni, mihez lesz tehetsége... ráér még. A mostani gyerekek 75-80 éves korukig dolgozni fognak.

  • 2015.10.02 13:32:00sajtos pogi

    @gyongyi70
    "érdekes módon a fiam felsőben jobban teljesít mint az addig eminens kiskedvenc és később a kislányom is behozta a korából eredő lemaradást."

    az is lehet, hogy most a fiad a kiskedvenc és egy kicsit felülértékelik, középsuliban meg majd jön a kopp

  • 2015.10.02 14:57:12gyongyi70

    sajtos pogi: jáj, de jól tudni ezt olyan messziről látatlanban :-)

    ja-ja, logikus, hogy egy tanítónő nem elfogult, 7-8 szaktanár (mert felsőben így mű
    ködik) meg egyszerre az

    a nap hsz-e a tiéd, logika, jóindulat rulez!

  • 2015.10.04 21:47:27indapass

    Az oktatásra, egészségügyre az isten pénze sem elég, úgyhogy nem is próbálják belerakni azt sem, ami van, mert rövid távon jobban jövedelmez demagóg plakátokon, stadionokban (pl. szavazatokban, amiket majd lehet szépen forintosítani a pártkasszában meg a magánzsebben.).

    @gyongyi70
    Azért van az a gyerek, aki tényleg unatkozik alsóban. Nekem eddig 3 alsósom van/volt. Különösen a középső szívott, mert szegény magától megtanult olvasni, írni, és az egyetlen új ismeret számára a szolfézs volt elsőben. A leggyengébbhez alkalmazkodó tanárnő két-három feladatot vett át az órán, aztán föladta a többi 12-őt otthonra. De nem volt ám szabad óra közben megcsinálni, nem, figyelni kellett a lassan haladók nyögvenyelős megoldásait. Nem tudom, mit is profitált ebből a gyerek - se az, aki égett a többi előtt, se az, aki meg elpocsékolta az idejét (főleg az fájt neki, hogy ezalatt megoldhatta volna a házit simán). Felsőben fölszabadult, mert végre nem kellett a hóttunalmas rutinműveleteket gyakorolnia matekból, másolgatnia magyarból: kevesebb az írásbeli - több IDEJE lett. Az órákra, mivel figyel a tanórán, szinte alig kell készülnie.

    @Nancsibacsi
    Van értelme az integrációnak, ha megfelelőek a körülmények. Ismerek olyat, aki kis létszámú osztályban kezdett, a szülők is vitték fejlesztésekre (nem az IQ-val volt gond, hanem a szociális képességekkel), aztán harmadiktól betették a rendes osztályba; addigra kikupálódott és onnantól évfolyamelső lett. Most egy elit gimiben tanul és nagyon is jól teljesít. De ugye itt is ott álltak mögötte a szülők, az iskola meg, mondjuk így, nem tette ki (most már föl se veszik az ilyet) és végül jól járt vele.
    A túlterheltség tekintetében teljesen egyetértek veled.

SZÓLJON HOZZÁ!

Travelo utazási ajánlatok

Hirdetés