Felvették a gyereket az egyetemre? Nézze meg!

Olvasási idő kb. 3 perc

Fizika-informatika tanári szakhoz 492 pont kellett, vidékfejlesztési agrármérnök viszont a minimummal is lehet a gyerek.

Csütörtök este meghúzták a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, vagyis mostantól mindenki megnézheti, hogy elég lett-e a pontja oda, ahová jelentkezett. A felvételizők az őket érintő konkrét ponthatárokat a felvi.hu és az oktatas.hu oldalon nézhetik meg, de mobil appot is készítettek andoidosoknak, itt van

Idén több mint 105 ezren jelentkeztek egyetemre, főiskolára, közülük 69 ezren első helyen alapképzést jelöltek meg. Osztatlan mesterképzésre mintegy tízezren, felsőoktatási szakképzésre pedig ötezren jelentkeztek.

Fotó: Shutterstock

Azt, hogy hol húzzák meg az intézmények azt a bizonyos ponthatárt, az adott szakon rendelkezésre álló férőhelyek számától és a jelentkezők pontszámától függ.  Vagyis minél többen jelentkeztek magas pontszámmal egy adott helyre, annál magasabb lett ott végül a ponthatár. 

Az Oktatási Hivatal augusztus 5-ig értesít e-mailben minden jelentkezőt, hogy az e-felvételiből letöltheti az úgynevezett „besorolási döntését”, amiből kiderül, hogy a megjelölt képzések közül hol érte el a szükséges ponthatárt – vagyis hová vették fel.

A legtöbben, majdnem hétezren idén is gazdálkodási és menedzsment szakra jelentkeztek. A 2014-es adatok szerint egy gazdaságtudományi alapdiplomával átlagosan 234 ezer forintot keresnek a pályakezdők. Ez egyébként elég jó pénznek számít a friss diplomásoknak, ennél többet csak a műszaki, az informatikai és a közigazgatási/katonai/rendészeti szférában dolgozó kezdők tehetnek zsebre.

Összehasonlításként: a kezdő pedagógusok átlagosan 80 ezer forinttal keresnek kevesebbet, mint a gazdasági szakemberek. Ez azonban egyáltalán nem tartja vissza a fiatalokat attól, hogy a pedagóguspályát válasszák, az óvodapedagógus a 7. legnépszerűbb szak, a tanító a 13., osztatlan képzésben pedig a tanár szakokra jelentkeztek a legtöbben. Sőt, a legtöbben, akik valamely tanárszakra jelentkeztek, pontosan tudják, hogy mit akarnak: az összes jelentkező 57 százaléka elsőként jelölte be a tanárszakot. Náluk csak az orvosképzésre jelentkezők biztosabbak a dolgukban, közülük ötből négyen jelölték meg első helyen valamelyik orvosegyetemet. A SOTE-ra való bejutáshoz idén több pontra volt szükség, mint tavaly, az államilag finanszírozott orvos szakra 435, a fogorvosira pedig 429 pont kellett. Szegedre már jóval kevesebb ponttal is be lehetett jutni orvosképzésre.

A második legnépszerűbb alapszak a gépészmérnöki, ezt 5500-an jelölték be valamelyik helyen, ezt követi a mérnökinformatikus, a kereskedelem és marketing, valamint a turizmus és vendéglátás. A tíz legnépszerűbb szakra összesen majdnem 48 ezer jelentkezés érkezett. Ezek között ott van az ápolás-betegellátás, a pszichológia, és a műszaki menedzser-képzés is. A népszerű szakok között van, de az első tízbe már nem csusszant be például a kommunikáció és médiatudományi képzés, és a sportmenedzser szak is ott van a húszas lista végén.

Ehhez képest az előző évek statisztikája szerint legnépszerűbb egyetem, az ELTE kommunikáció és médiatudományi szakára 455 pont kellett. Az államilag finanszírozott osztatlan fizika-informatika szakos tanár-képzésre 480 pontra van szükség idén, a legtöbb pont, 492 pedig szintén az osztatlan tanárképzés egyik szakához kellett . Ehhez képest szinte kellemesnek tűnik a központilag meghatározott 465 pont, amennyi az alkalmazott közgazdaságtan szakra, gazdaságelemzési képzésre és nemzetközi tanulmányok szakra kellett minimálisan.

Nyilvánvalóan a legnépszerűbb egyetemek legnépszerűbb szakjain a legmagasabbak a ponthatárok. Érdemes volt tehát az elképzeléseket összevetni a realitásokkal – a pontokkal és az előző évek népszerűségi tendenciáival, és úgy választani intézményt, szakot. 

Az alap- és osztatlan képzésbe idén minimálisan 280 ponttal lehet bekerülni. Ez elégnek is bizonyult például a Károly Róbert Főiskola gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szakára, méghozzá az államilag finanszírozott keretbe, de ennél például csak négy ponttal többre volt szükség ahhoz, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tanulhasson büntetés-végrehajtási szakembernek államilag finanszírozott, nappali képzésben a jelentkező. Igaz, ugyanitt a nemzetközi igazgatási képzéshez már 437 pont kell idén.

Viszonylag sima ügy volt bekerülni például a Dunaújvárosi Főiskolára, ahol az országosan egyik legnépszerűbb, gazdaságinformatikus és mérnökinformatikus szakhoz is elég volt a minimum pontszám, vagy annál eggyel több.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Belső Noémi Olga
Belső Noémi Olga
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Két ország vitatkozott ezen a pici sziklán: felváltva tűztek zászlót a Hans-szigetre

Mindössze 130 hektár, és még kopár meg lakatlan is, mégis két ország csaknem ötven évig vitázott rajta – a Hans-szigeti konfliktus azonban nem pont úgy zajlott, ahogyan azt egy határvitáról „elvárnánk”. Noha a felek között hosszú ideig politikai kérdéssé vált az ügy, nézőpontjaikat egészen békés módon közelítették egymáshoz.

Szülőség

Újszülöttek pelenka nélkül: nem ősanyaság, ez az EC

Az EC, azaz elimination communication – magyarul Természetes Csecsemőhigiénia – a baba jelzéseire és természetes ürítési ritmusára épülő szemlélet. A lényege, hogy a pelenka rutinszerű használata helyett a szülő a megfelelő pillanatban kínál fel ürítési lehetőséget a gyereknek. Az ilyen fajta együttműködés akár már az első hónapokban elkezdődhet.

Offline

A világ első női detektíve mentette meg Lincolnt a haláltól

Amikor a huszonhárom éves, megözvegyült Kate Warne 1856-ban besétált Amerika leghíresebb nyomozóirodájába, a férfiak vélhetően csak mosolyogtak rajta, ő azonban történelmet írt. Nemcsak ő lett a világ legelső női magánnyomozója, ő mentette meg Abraham Lincolnt egy merénylettől is.

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.